A balesetek és sérülések az európai lakosság körében a halálokok között a harmadik helyen szerepelnek. Az Európai Unió országaiban az úgynevezett külső okokra visszavezethető balesetek évente mintegy 250 ezer emberéletet követelnek, 1,6 millió személy szenved tartós fogyatékosságot eredményező sérülést. A június 16-17-én, Gödöllőn megrendezett 3. Európai Balesetmegelőzési Konferencia felhívta a tagállamok figyelmét a baleset és sérülés-megelőzést célzó nemzeti politikák jelentőségére.
Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége és a EuroSafe (European Association for Injury Prevention and Safety Promotion) közös szervezésében, az Európai Bizottság és a WHO Európai Regionális Irodájának támogatásával, 2011. június 16-17-én, Gödöllőn rendezték meg a 3. Európai Balesetmegelőzési Konferenciát. A nagyszabású elnökségi rendezvényen a kormányzatok, hatóságok, a tudományos- és a magánszféra képviseletében mintegy kétszáz tagállami szakértő vett részt és vitatta meg a balesetek és sérülések megelőzésével kapcsolatos kutatási eredményeket, politikákat és bevált gyakorlatokat.
A balesetek és sérülések az európai lakosság körében a halálokok között a harmadik helyen szerepelnek. Az Európai Unió országaiban az ún. külső okokra visszavezethető balesetek évente mintegy 250 ezer emberéletet követelnek, és körülbelül 1,6 millió személy szenved tartós fogyatékosságot eredményező sérülést. Az egészségügyi rendszerekre háruló gazdasági terhek is jelentősek, évente mintegy 13 milliárd eurót tesznek ki. A sérülések és balesetek kockázatát tekintve óriási különbségek érhetők tetten az egyes EU tagállamok között, illetve az egyes országokon belül is nagy eltérések figyelhetőek meg az érintett korcsoportok tekintetében. A legveszélyeztetettebbek az idősek, a gyermekek, valamint a gazdaságilag és társadalmilag sérülékeny csoportok.
Számos olyan, bizonyítottan hatékony megelőzési módszertan ismert, amelyet még nem alkalmaznak széles körben az európai régión belül, holott segítségükkel a súlyos balesetek több mint 50%-a megelőzhető lenne, és az esetszám 25%-os csökkentése reális célként szerepelhetne az elkövetkező tíz éven belül.
A 3. Európai Balesetmegelőzési Konferencia alkalmat adott a sikeres tagállami baleset- és sérülés-megelőzési politikák bemutatására, a biztonság növelését célzó közös akciók összehasonlító vizsgálatára, valamint a legjobb gyakorlatok átadására a lemaradással küzdő tagállamoknak. A plenáris előadások során a sérülésekkel kapcsolatos európai adatcsere kihívásaival, a közös kockázati tényezők - mint például a túlzott alkoholfogyasztás - kontrolljának nehézségeivel foglalkoztak, valamint kiemelték a baleset-megelőzést és a biztonság javítását célzó nemzeti tervek kidolgozásának jelentőségét. A szekcióüléseken a fő kockázati csoportokra - gyermekek, fiatalok és idős emberek - valamint a fokozott sérülési kockázattal járó helyszínekre helyezték a hangsúlyt, különös tekintettel a szabadidős tevékenységek alkalmával, a közutakon, a munkahelyen, illetve az erőszakos cselekmények nyomán bekövetkező balesetekre, sérülésekre.
A konferencia felhívta a tagállamok figyelmét a baleset és sérülés-megelőzést célzó nemzeti politikák jelentőségére, a szükséges infrastruktúra fejlesztésének, és a célzott források biztosításának szükségességére. Az Egészségügyi Minisztériumok szerepe kiemelten fontos ezen a területen, hiszen a sérülések okozta költségek jelentős része az egészségügyi szektorban jelentkezik és e tárcák feladatai közé tartozik a megelőzést - így a balesetek és sérülések megelőzését is - célzó tevékenységek tervezése, koordinálása, a betegségteher csökkentése. Az Európai Bizottság és a WHO Európai regionális irodája segíthetik a tagállamokat nemzeti balesetmegelőzési terveik kidolgozásában, továbbfejlesztésében a tervezésre és végrehajtásra vonatkozó legjobb gyakorlatok cseréjével, illetve azzal, hogy éves jelentéseket kérnek a tagállamoktól a tervezés és végrehajtás előrehaladásáról.
(kormany.hu, Nemzeti Erőforrás Minisztérium)
