Réthelyi Miklós szakmai kitüntetéseket adott át kedden a Nemzeti Erőforrás Minisztérium épületének nagytermében. Az eseményen külön „Miniszteri Dicséretben” részesülnek munkájuk elismeréseként azok a szakemberek, akik a 2011. november 6-ai tragikus egyiptomi autóbusz baleset sérültjeinek magyarországi ellátásában végeztek magas színvonalú, kiemelkedő munkát.

Az 1848-as forradalom és szabadságharc 164. évfordulójára emlékezve ma az egészségügyben nagyszerű, sokszor önfeláldozó munkát végzőket köszöntjük – kezdte ünnepi beszédét Réthelyi Miklós.

fotó: Pelsőczy Csaba

A miniszter hangsúlyozta, hogy mindez 2012-ben, a többszörösen összetett rendszerként működő magyar egészségügy átalakításának talán legfontosabb és legkritikusabb pillanataiban történik. Kitért arra, hogy az ünnepélyes alkalom lehetőséget teremt az egészségügy szervezési gondjainak összehasonlítására. Két – kiemelkedően fontos – területről kell ma szót ejteni: a szakemberek képzéséről és a kórházakról – fogalmazott.

Kapronczay Károly „Az 1848/49-es időszak közegészségügyéről” című írásból idézve a következőkre mutatott rá a miniszter: „Balassa Jánost 1848 májusában a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium egyetemi osztályának élére állították, s Eötvös József miniszter megbízásából hozzáfogott az orvosi ügyek reformjához. Ennek központi részét foglalta el az orvosképzés megújítása. Kiemelt hangsúlyt kapott a hároméves sebészképzés eltörlése, az „országos egyetemi kórház” felállítása, a „kórápolók” képzése, új tanszékek (balneológia, gyermekgyógyászat, orvostörténelem, kór- és gyógyszertani, törvényszéki orvostani és államorvostani tanszékek) felállítása.”

Réthelyi Miklós (fotó: Pelsőczy Csaba)

Ugyanabban az írásban olvasható – idézett tovább Réthelyi Miklós – az eperjesi városi orvos, Stoltz Samu hozzászólása, amelyet az eperjesi orvosegyesület 1848. május 6-i ülésén mondott el:
„.. fontos a rendezett egészség- és közegészségügy. Ehhez jól képzett szakemberekre van szükség, ezért fontos az orvosképzés fejlesztése. Indítványa szerint az orvosképzést ingyenessé kell tenni, ami növelné az érdeklődést és igen jó alkalom lehetne az igazán tehetséges szakemberek képzésére. Ugyanakkor szigorítani kell a vizsgakövetelményeket, de az államnak kell gondoskodnia a végzettek munkahelyéről, hogy minden település rendelkezhessen orvosi ellátással. Eme kötelességvállalás nélkül a kiképzett magyar orvosok külföldre mennek vagy másból kénytelenek megélni, mint választott hivatásukból. Ezen az úton kiképzett, ellátott és biztosított orvos köteles ezután minden gondja alá rendelt szegény ügyefogyottakat ingyen gyógyítani. Fontosnak tartotta az orvos megélhetésének biztosítását, mely részben a fizetéséből, részben a módosabb betegektől kérhető – egységesen meghatározott – díjazásból eredhet.”

fotó: Pelsőczy Csaba

Az orvosok képzését és helyzetét nézve látható, hogy a 164 évvel ezelőtti problémák közül néhány ma is megoldásra vár – emelte ki beszédében Réthelyi Miklós. Hozzátette: az orvosok elvándorlásának megfékezése érdekében gazdasági lépésekre, a szakorvosképzés átalakítására és nem utolsó sorban az orvostársadalom egészének a megújhodására van szükség.

A díjazottak, kitüntetettek listája a kapcsolódó anyagok között található.

(kormany.hu)