2012. január 1-jétől tilos a dohányzás minden zárt légterű helyen, többek között a munkahelyeken és vendéglátó helyiségekben is, miután 2011. április 26-án a képviselők megszavazták a Fidesz-KDNP nemdohányzók védelméről szóló törvényjavaslatát.

Az új, szigorú szabályozás célja, hogy a dohánytermékek forgalmazásának részleges korlátozásával csökkentse a kiskorúak hozzáférését ezekhez a termékekhez, illetve hogy védelmet nyújtson a nemdohányzók, valamint az életkoruk vagy egészségi állapotuk miatt egyébként fokozott védelmet igénylő személyek részére a passzív dohányzás káros hatásaival szemben.

A szigorított szabályozás nem a dohányzók ellenében született, hanem az ő érdekükben is. A törvény minden közforgalmú intézmény, és a munkahelyek valamennyi zárt légterű helyiségében a zéró tolerancia elvéhez közelít a dohányzás kérdéskörével kapcsolatban. 2012. január elsejétől tilos dohányozni emellett a szórakozó- és vendéglátóhelyeken, az aluljárókban, a közösségi közlekedési eszközökön és a megállókban, a játszótereken, valamint a játszóterek ötméteres környezetében, de az önkormányzat további tiltott helyeket is meghatározhat.

Tilos dohányzóhelyet kijelölni a jövőben a közforgalmú intézmények és a munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, illetve a vonatokon sem lehet dohányozni, megszűnnek a dohányzókocsik. A dohányzóhelyet csak szabad levegőn, a bejárattól legalább öt méterre lehet kijelölni, kivéve azoknál a vendéglátóhelyeknél, ahol erre kizárólag közvetlenül a bejárat előtt van lehetőség. Viszont továbbra is rá lehet gyújtani a szabadtéri szórakozóhelyeken és a kerthelyiségekben. Szabadtéren sem lehet kijelölni azonban dohányzóhelyet közoktatási, gyermekjóléti és gyermekvédelmi, illetve egészségügyi intézményekben. Zárt légtérben csak dohánytermék-bemutatók alkalmával és a szállodák szivarszobáiban lehet dohányozni, de a szivarszobákban ételt és italt nem lehet felszolgálni és biztosítani kell a helyiségek megfelelő szellőzését.

A zárt légterű dohányzóhelyiség csak büntetés-végrehajtási intézményekben és pszichiátriai intézetekben alakítható ki a fogvatartottak, illetve a betegek számára úgy, hogy biztosítva legyen, hogy dohányfüst a többi helyiségbe nem jut be. A szigorú korlátozás az egész magyar lakosság egészségének védelmét szolgálja, hiszen a dohányzás több évvel csökkenti a várható élettartamot és emellett mérhetetlen gazdasági veszteségeket is okoz, Magyarország nemzeti össztermékének (GDP) 1,5-2 százaléka vész el évente a dohányzás miatt. A magyar lakosság 38 százaléka dohányzik, emiatt a tüdőrák miatti halálozást tekintve Magyarország "világelső", pedig a dohányzás okozta halál megelőzhető.

A dohányzás tilalma számos más országban alkalmazott gyakorlat, és sem azokban az országokban, ahol szigorúbb a szabályozás, például Írországban, sem azokban, ahol a magyarhoz hasonló szabályozás van, mint például Szlovéniában, sehol a világon nem csökkent a vendéglátóipar bevétele a szabályozás miatt. Így ez Magyarországon sem várható. A dohányzás okozta közvetlen és közvetett költségek jelentősen meghaladják a dohányzásból származó jövedelmeket.

A szabályozás betartását az ÁNTSZ fogja ellenőrizni, a tilalom megsértése esetén egészségvédelmi bírságot fog kiszabni. Az új szabályozás bevezetése után, három hónap türelmi idő leteltével, 2012. április elsején kezdődik a bírságolás a törvényt megsértők esetében. Az ÁNTSZ eltekinthet a bírság kiszabásától, ha az adott intézmény vezetője, üzemeltetője, a rendezvény szervezője, a munkáltató, illetve akit a közforgalmú intézmény szabályzata erre kijelöl, a tilalmat megsértőt felszólította a dohányzás befejezésére, vagy ha ennek nem tesz eleget, az intézmény elhagyására. Az egészségvédelmi bírságot, mely 20 és 50 ezer forint közé eshet, illetve a helyszíni bírságot, mely maximum 30 ezer forint lehet, az ÁNTSZ számlájára kell befizetni. Az ÁNTSZ az így befolyt összeg felét havonta átutalja az egészségügyért felelős minisztérium költségvetési fejezetének, mely dohányzás-megelőzésre, a dohányzásról való leszokást támogató programokra, egészség-megőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő programokra használható fel.

A beszedett összeg egynegyedét a bírságot kiszabó ÁNTSZ számlájára kell utalni, melyet a hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka támogatására kell fordítani. Emellett a törvény betartatását segíti elő, hogy az ÁNTSZ, az ügyészség és az egészségvédelmi érdekképviseletet ellátó társadalmi szervezet is pert indíthat a nemdohányzók védelméről szóló törvény megsértője ellen, ha a jogszabályba ütköző tevékenység a lakosság széles körét érinti. Per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedők személye nem állapítható meg. Szigorodnak a dohánytermékek forgalmazására és a cigarettásdobozok csomagolására vonatkozó előírások is, melyek betartását az eddig megszokottak szerint a fogyasztóvédelmi felügyelőségek ellenőrzik. Cigarettát csak úgy lehet forgalomba hozni, ha a csomagolás tartalmazza jól láthatóan „A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és környezetében élők egészségét!” vagy „A dohányzás halált okozhat!” figyelmeztetést.

Módosult a társasházakról szóló törvény is, mely szerint a tulajdoni hányad szerint legalább négyötödös többséggel hozott eltérő rendelkezés hiányában tilos dohányozni a közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, helyiségekben. A törvény továbbá biztosítja, hogy a kormány további rendeletet hozhat, mely kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit tartalmazza. Illetve tartalmazza az egészségvédelmi bírság befizetésére és felhasználására, továbbá az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az egészségvédelmi bírság meghatározott arányában történő támogatására vonatkozó részletes szabályokat.

(kormany.hu)