Nagy jelentősége van ennek a konferenciának, ugyanis nagyon jó fórumot teremt az egészségügyet érintő kérdések megvitatásához - fogalmazott Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár a Figyelő által szervezett, eddig példa nélküli szakmai műhelybeszélgetésen, melyen számos korábbi, az egészségügyi területért felügyelős miniszter is részt vett.
A volt egészségügyért felelős miniszterek beszámoltak a miniszterségük idején elért eredményekről, fontosabb intézkedésekről.
Törvénybe foglalt betegjogok
Ez az időszak emelkedő szakasza volt a magyar egészségügynek, ugyanis ekkor születhettek meg az egészségügyet befolyásoló nagy törvények – fogalmazott Kökény Mihály, aki a Horn-kormány harmadik népjóléti minisztere volt 1996-1998-ig, s a népjóléti tárca vezetőjeként felelt az egészségügyi területért is. A politikus elmondta: minisztersége legnagyobb eredményének tartja, hogy a térségben elsőként hazánkban sikerült szabályozni a betegjogokat és kiépíteni a betegjogi intézményrendszert. Emellett komoly fejlesztéseket lehetett véghezvinni, részben a Világbank segítséggel, úgy mint a kórházak műszerparkjának megújítása – emlékeztetett Kökény Mihály.
A miniszter kitért arra is, hogy egy dolgot nem sikerült megvalósítaniuk, amit azóta is sajnál, ez pedig az általuk kidolgozott regionális modernizációs program, melynek segítségével megvalósult volna az egészségügy decentralizációja.
Felkészülés az EU egészségügyi rendszeréhez való csatlakozáshoz
Gógl Árpád (1998-2000) kiemelte: minisztersége idején sikerült az ellátórendszer, a képzés és továbbképzés rendszerét működőképesen kialakítani. Amikor a tárca vezetését megkezdte, könnyebbséget jelentett, hogy a törvényi háttér már adott volt – mondta a miniszter. Abban az időben kezdődött az uniós csatlakozás előkészítése, melynek során az egészségügy terén nem volt „bökkenő”– fogalmazott Gógl Árpád.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a rezidensképzés jó kialakítása az uniós egészségügyi rendszerhez való csatlakozás egyik feltétele volt. Egészségfejlesztő Kutató Intézet létrehozására, az oltási rendszer komplettálására is ebben az időszakban került sor – emlékeztetett a Gógl Árpád, majd hozzátette: a házi- és gyermekorvosi praxisok privatizációja, a mentőhálózat kimunkálása, illetve a nemdohányzók védelméről szóló törvény elődje is ekkor született meg.
Komoly mérföldkő: a kórháztörvény elfogadása
Mikola István – az Orbán-kormány második egészségügyi minisztere – 2001-2003-ig tartó másfél éves miniszterségének négy nagy eredményéről beszélt. Komoly eredménynek tartotta az Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program elfogadását, mely terv egy 10 éves programnak készült. Ennek részeként tették általánossá többek között az emlőrákszűrést. Másik nagy eredménynek nevezte a gyógyszerfinanszírozási program elkészítését, mellyel megszorították a gyógyszergyártók profitját – emlékeztetett rá a miniszter. A harmadik dolog, amit a politikus kiemelt: a térítésmentes fogmegtartó kezelések ügye volt, mely korábban egy komoly népegészségügyi problémát jelentett. Minisztersége legnagyobb sikerének pedig a kórháztörvény elfogadását tartotta Mikola István, melynek egyik része a korházak működésével foglalkozott, a másik pedig az orvosok jogállásáról szólt.
Együtt az egészségügy és a szociális terület
Csehák Judit - aki 2002-től volt egészségügyi, szociális és családügyi miniszter - kiemelte: e három területnek együttesen kell működnie, hiszen szoros az összefüggés az egészségügy és a szociális háttér között. A volt tárcavezető elmondta, hogy az előző ciklusban elindított Népegészségügyi Programot folytatták.
A miniszter kiemelte, hogy abban az időszakban történt meg az egészségügyben dolgozók 50 százalékos béremelése. Csehák Judit hozzátette: a béremeléshez szakmai követeléseket is kellett volna támasztani a teljesítménynövelés ösztönzéséért. A miniszter kudarcnak ítélte meg, hogy az akkori köztársasági elnök nem írta alá a kórháztörvényt, illetve az egészségügyben dolgozók jogállásáról szóló törvényt a kormány nem terjesztette a parlament elé.
Jogharmonizáció az egészségügyben
Kökény Mihály második miniszterségének idejét - 2003-2004 - bonyolult, nagyon sok konfliktussal terhelt időszakként jellemezte, melyet kevésbé érzett eredményesnek, mint az első miniszterségének periódusát. Erre az időszakra esett az EU-s csatlakozás – emlékeztetett a miniszter -, így ezen a téren nagyon sok dolguk volt, rengeteg feladatott adott a jogharmonizáció és az ágazat felkészítése a csatlakozása, így ezt a felkészülést tartja ezen periódus legnagyobb sikerének, mely egyben komoly tanulóidőszak is volt.
Egészségügyi programok
Rácz Jenő - aki 2004 és 2006 között vezette az egészségügyi tárcát - kiemelte: mindenkinek, aki erre a posztra kerül, szembe kell néznie az anyagi és gazdasági problémákkal. A ciklusban folytatták az előző ciklus alatt megkezdett egészségügyi programot, ugyanakkor kialakították a gyermek-egészségügyi, sürgősségi, onkológiai, szív- és érrendszeri egészségügyi programokat – emlékeztetett a miniszter.
Mindezekhez társult az akkori kormány „100 lépés programjának” egészségügyi fejezete, valamint a 2007 és 2013 közötti uniós ciklus programjának egészségügyi részei – mondta Rácz Jenő, hozzátette: a választási kampány egy további egészségügyi programot tartalmazott.
Nehézségek és kudarcok
Horváth Ágnes - a második Gyurcsány-kormány második egészségügyi minisztere – emlékeztetett arra, hogy elődje, Molnár Lajos miniszterségének idején számos nagyon fontos törvényt fogadtak el, melyek stabilizálása rá maradt. Három olyan dologra tért ki a miniszter, melyeket kudarcként élt meg: az egyik a vizitdíj elleni népszavazás eredményessége, a másik a biztosítási törvény visszavonása volt, mert így nem jöhetett létre a biztosítási reform. Horváth Ágnes a harmadik nagy kudarcnak azt tartja, hogy az akkor elfogadott kapacitástörvény a mai napig hatályban van, holott ezzel a jogszabállyal az volt az akkori egészségügyi ágazat vezetőségének a terve, hogy csupán egy évig legyen hatályos.
Egységes kockázatközösség
Székely Tamás, a 2008-2010 közti időszak minisztere hangsúlyozta: Magyarországnak egy egységes kockázatközösségen alapuló társadalombiztosításra van szüksége. Éppen ezért kezdte miniszterségét a biztosítási törvény felülvizsgálatával – tette hozzá, kiemelve: ez az időszak lényeges történet az EU-s források felhasználása, valamint a finanszírozási protokollal kapcsolatos jogalkotás szempontjából is.
A válság komoly nehézségeket okoz az egészségügy fejlesztésében
Nagyon érdekes volt az elődöket hallgatni, mert az általuk említett eredmények egy részét a jelenlegi kormány is továbbviszi, másik részét viszont már szanálta – fogalmazott Szócska Miklós. Az egészségügyért felelős államtitkár emlékeztetett arra, hogy a jelenlegi kormánynak komoly nehézségekkel kellett szembenéznie az egészségügy területén is, mely problémákat tovább erősítette az, hogy a kormányváltás idején még esélyesnek látszott egy növekedésbarát gazdaságpolitika, viszont a mélyülő világgazdasági válság és a görög ügy óta ez a környezet nagyon megváltozott, még tovább mélyítve ezzel az ágazat problémáit is.
Az Orbán-kormány egészségügy-politikájának első komoly eredményeként említette meg Szócska Miklós, hogy bekövetkezett egy egészségpolitikai módszertani paradigmaváltás, melynek köszönhetően már az első pillanatban bevonják a szakmát a jogszabályok előkészítésébe. Másik fontos részeredményként utalt az államtitkár az egészségügyi dolgozók béremelésére, mely területen egy krízishelyzetet örökölt meg az előző kormánytól a jelenlegi kabinet. A béremelés azonban csak tűzoltás, mellyel a működőképességet sikerült megőrizni, ebből viszont mindenképpen tovább kell lépni a jövőben – szögezte le Szócska Miklós.
Az államtitkár problémaként említette meg, hogy stratégiai forrásteremtési döntések meghozatalára nem nagyon van esély gazdasági világválság közepette. Emellett ígéretet tett arra, hogy a kormány által megkezdett népegészségügyi programokat a jövőben is folytatni fogják.
Az emberről van szó
Réthelyi Miklós az egészségügy fontosságát hangsúlyozva kiemelte: a nemzet erőforrása az ember. Nemzeti erőforrás miniszterként nagyon szerteágazó területeket kellett összefognia. Azonban - folytatta - a különálló területek mindegyike összefügg egymással, és nagyon fontos, hogy ezek a területek tanuljanak egymástól, építsenek egymásra – tette hozzá Réthelyi Miklós.
(kormany.hu)
