A Kanadai Orvosszövetség Hivatalos Lapja november 22-ei számában hangsúlyosan foglalkozott a magyar kormányzat által bevezetett népegészségügyi termékadóval, és kiemelt további európai országokat is, ahol az új adófajta bevezetésével az egészségtelen élelmiszeripari termékek visszaszorítását kívánják elérni.

A kanadai szakmai folyóirat elsősorban Magyarország, Dánia és Franciaország intézkedéseit elemzi, mivel e három országban vezettek be idén nyáron adót azon ételekre és üdítőkre, melyek rendszeres fogyasztása elhízáshoz és az egészségügyi költségek növekedéséhez vezetnek.

Az orvos szakmai lap megállapítja, hogy az új adók közül a magyar népegészségügyi termékadó a legátfogóbb: adóval sújtva a magas cukor-, só- és koffeintartalmú élelmiszereket, továbbá az üdítőkre és az alkoholtartalmú italokra kivetett adók tekintetében is. Dániában az új adó célja a telített zsírok visszaszorítása, míg Franciaországban a cukrozott üdítőkre vetettek ki adót, amely azonban nem érinti a cukormentes üdítőket.

Az Egyesült Királyságban, Finnországban és Romániában is fontolóra vették hasonló adók bevezetését, e téren azonban uniós szintű szabályozás nem várható.

A népegészségügyi termékadóból származó bevételt, várhatóan 170 millió eurót a magyar kormány az egészségügyi költségek fedezésére és az elhízás arányának csökkentésére kívánja fordítani, ugyanis utóbbi meghaladja az európai átlagot.

A népegészségügy támogatói – mint például az Európai Népegészségügyi Szövetség – egyetértenek az ilyen jellegű adókkal. Míg a dohány- és alkoholtartalmú termékek esetében költséghatékony megoldásnak bizonyult az adóztatás, addig véleményük szerint az élelmiszerek megadóztatásában a pénzügyi érveken túl ösztönözni kell az egészséges választást és a piacon található egészségtelen termékek számának csökkentését. Egy tanulmány arra figyelmeztet, hogy bár a szabályozások és a pénzügyi módszerek átláthatóbbak, azok minden fogyasztót azonosan sújtanak, ugyanakkor az ilyen intézkedések működtetése és betartatása nehézkes, és hatásuk visszaüthet.

A Családorvosok Világszervezete szerint az elfogyasztott élelmiszerek mellett az élelmiszer-kínálatra, a fizikai mozgáslehetőségekre és a mindennapi életvezetésre is figyelemmel kell lenni.

A szaklapban közölt cikket a http://www.cmaj.ca/content/183/17/E1229.full.pdf+html címen olvashatják.

(Egészségügyért Felelős Államtitkárság)