Az elmúlt négy esztendőben tudatos konszolidációs menedzsment zajlott az egészségügyben, mely hozzájárult az adósságállomány csökkentéséhez. Egyetlen egy kórház sem dőlt be, és nem fog a jövőben sem, ezért visszautasítunk minden tudatos rémhíresztelést, és határozottan cáfoljuk a sajtó azon valótlan állítását, miszerint kórházak válhatnak fizetésképtelenné. Arra kérjük a sajtót, hogy ne keltsen felesleges pánikot, mert azzal a beteg emberek biztonságos ellátását veszélyeztetik. Különösen igaz ez akkor, amikor több mint 300 milliárd Ft-ot meghaladó fejlesztés történik egészségügyi intézményeinkben, közel 400 uniós fejlesztési program zajlik vagy már be is fejeződött Győrtől Gyuláig, Nagykanizsától Nyíregyházáig, Mohácstól Vácig.
Az egészségügyi ellátórendszer a 2002 és 2010 közötti évek elhibázott kormányzati politikájának következtében gazdaságilag és emberi erőforrás tekintetében is válságba került. Az új kormány újraélesztette az egészségügyet és alapvető céljául tűzte ki egy felelős egészségügy megteremtését, amely a betegek gyógyításán túl az egészségmegőrzést is kiemelten fontosnak tartja.
2010-ben nem csak egy összeomlás szélén álló egészségügyet örököltünk meg, hanem még azt sem lehetett pontosan megmondani, hogy mennyi az intézmények adósságállománya.
A 2002-2010 közötti időszak 1000 milliárdos hiányával szemben az Egészségbiztosítási Alap most egyensúlyban van. Az Egészségbiztosítási Alap csődöt mondott privatizációja helyett az Orbán kormány a Nemzeti Egészségügyi Szolgálat alapjait rakta le. Az egészségügy újraélesztését azzal kezdtük, hogy felmértük, mennyi a kórházak adósságállománya, az intézmények azóta folyamatosan jelentenek. A kórházak állami gondoskodásba vételekor derült ki, hogy milyen és mekkora hitelt vettek fel a kórházak, miként adósították el azok tőkéjét. A tőke adósságállományát teljes egészében konszolidáltuk.
Az adósságállomány megszüntetéséért ugyanakkor a kórházak maguk is sokat tehetnek. Feszes és transzparens gazdálkodással csökkenteni lehet az adósságállományt is. Az év végi konszolidációs összeg kiosztását megelőző tárgyalásokon a kórházak maguk tettek vállalásokat. Összesen 12 milliárd forint összegű költségcsökkentést vállaltak, amelynek jelentős részét már teljesítették is. Az ágazat vezetése a központosított közbeszerzés rendszerének a létrehozásával is hozzájárult az adósságállomány csökkentéséhez, már eddig közel 10 milliárd forintot spóroltak meg a kórházak ennek köszönhetően.
Az ágazat dolgozóinak fizetését több lépcsőben emeltük, ezzel 95.000 orvos, ápoló bérét sikerült emelni. Ennek következtében a 2004-es Európai Uniós csatlakozásunk óta először megfordítottuk a vendégmunkásnak állás trendjét, és 2013-ban, immár második éve kevesebb orvos kért külföldi munkavállaláshoz igazolást, mint az azt megelőző évben, az elvándorlási adatok a 2009-es szintnél alacsonyabbak. Az újraélesztett egészségügy megtartó ereje nőtt.
A felelős egészségügy figyelmet fordít a betegek gyógyszerterheinek mérséklésére. Amíg 2002-2010 között 60 Mrd Ft-tal nőttek a betegek gyógyszerkiadásai, 2010 után ezt a negatív folyamatot sikerült megfordítanunk. Az elmúlt két évben több mint 1500 gyógyszerkészítmény ára csökkent átlagosan 35%-kal, ezáltal az embereknek összesen 10,5 Mrd Ft-tal kevesebbet kellett támogatott gyógyszerekre költeniük a patikákban. Mindez a betegeknek havi ezer forintos nagyságrendű megtakarítást is jelenthet.
(Egészségügyért Felelős Államtitkárság)
