Varga Mihály hiteltárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter szerint a magyar kormány fenntartja álláspontját, elővigyázatossági hitelmegállapodásra törekszik a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), jelenleg azonban egyeztetések folynak, hivatalos hiteltárgyalások nem zajlanak.
Varga Mihály ezt az ATV Szabad szemmel című műsorában mondta vasárnap este, hozzátéve, Magyarország olyan megállapodást szeretne kötni a valutaalappal és az Európai Unióval (EU), amilyet Lengyelországgal kötött az IMF és az EU.
A Nemzetközi Valutaalap küldöttsége január 16-tól tárgyal Magyarországon, de most a küldöttség az IMF alapokmányának IV. cikkelye szerint vizsgálja a magyar gazdaság folyamatait, és nézi át a 2008-as hitelmegállapodás teljesülését.
Varga Mihály kitért arra: annak előfeltétele, hogy hivatalos tárgyalások induljanak az IMF, az EU és Magyarország között, az, hogy fontos kérdésekben azonos álláspontra tudjanak jutni, ami jelenleg nincs meg. A növekedés ügyében eltérnek az álláspontok, de nem zárható ki, hogy ez egy-két héten vagy egy-két hónapon belül ne változhatna meg.
Varga Mihály elmondta: az IMF és az EU itt tartózkodó küldöttségeinek tagjai szerint Magyarországnak már nem a fiskális egyensúly megteremtése a fő problémája, hanem az, miből lesz itt növekedés, miből lesznek Magyarországon új munkahelyek.
A tárca nélküli miniszter szerint az IMF és az EU is elismeri, hogy az államháztartás GDP-arányos hiánya 3 százalék alatt tartható, de a növekedés lehetőségeinek megítélésében eltérőek a vélemények. Kifejtette: az IMF szakértői úgy vélik, azért nincs növekedés, mert nincsenek beruházások, a beruházásokhoz a hitelezésnek be kellene indulnia, és azért nincs hitelezés, mert túl magasak a bankokra kivetett adók. A magyar kormány azt mondja, hogy sokféle tényezőn múlik a növekedés beindulása.
Arról is szólt Varga Mihály az interjúban egy kérdés kapcsán, hogy továbbra is cél a magyar államadósság szintjének mérséklése, az államadósság kamatterheinek csökkentése.
Egy másik kérdésre azt válaszolta a tárca nélküli miniszter: a forint esetleges gyengítését kifejezetten veszélyesnek tartaná, mivel Magyarországon a lakosság, a vállalkozói szektor és az állam is jelentős devizaadósságot halmozott fel. Emellett a 2013-as központi költségvetést is 285 forint/euró árfolyamot alapul véve állították össze, ami még az exportáló cégeknek és a devizában eladósodottaknak is jónak mondható.
A Matolcsy György esetleges jegybankelnökké kinevezését feszegető riporteri kérdésre azt felelte: a miniszterelnök jogosítványa a jegybankelnök jelölése. Annyit mondott: "nagyon bízom benne, hogy március 3-án, amikor új vezetője lesz a jegybanknak, az olyan személy lesz, akivel a kormányzat együtt tud működni a legfontosabb gazdasági célok teljesítéséért".
Arra a kérdésre, ha esetleg Matolcsy György jegybankelnök lesz, elvállalja-e a nemzetgazdasági miniszteri posztot, úgy válaszolt: ha ez reális kérdésként felmerül, azon el fog gondolkodni.
(MTI)