Belügyminisztérium, 2013. január 25.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (Hvt.) 81. § (3) bekezdése felhatalmazza a minisztereket, hogy a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozzák az ágazati honvédelmi feladatokat.
A Hvt. 1. § (1) bekezdése szerint a honvédelem nemzeti ügy. Magyarország a nemzeti és szövetségi védelmi képességének fenntartásában és fejlesztésében – többek között – a rendvédelmi és más szervek közreműködésére is épít. A Hvt. ezért rendelkezik a miniszter és a honvédelemben közreműködő szervek – ezen belül a belügyminiszter által irányított szervek – honvédelmi feladatainak ellátásáról is.
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet a fentiekhez képest a központi államigazgatási szervek honvédelmi tevékenységének szabályait állapítja meg, amely norma mellett a NATO Válságreagálási Rendszerével összhangban álló Nemzeti Intézkedési Rendszer rendeltetéséről, feladatairól, eljárási rendjéről, a közreműködők kötelezettségeiről szóló 278/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet is a honvédelmi feladatokról rendelkezik.
A belügyi ágazat honvédelmi feladatainak végrehajtását a Belügyminisztérium Szervezeti és Működési Szabályzatában kijelölt hivatali egységei felügyelik, koordinálják, a végrehajtás során ugyanakkor a belügyminiszter által irányított rendvédelmi szervekre is jelentős szerep hárul: a rendelet értelmében a rendvédelmi szervek a honvédelmi feladataikat tartalmazó ún. honvédelmi intézkedési terveket kötelesek készíteni, amely dokumentumok meghatározzák az adott rendvédelmi szerv részletes feladatait, illetve a végrehajtáshoz szükséges erőket és eszközöket.
A véleményezés végső határideje: 2013. február 8.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2013. január 24.
Jogszabálytervezet
Véleményezési határidő: 2013.január 30.
Véleményezési cím: mariann.pajer@emmi.gov.hu
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 23.
Akcióterv készül a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez való csatlakozás vállalásairól
A kormányzati antikorrupciós program részeként a kormány 2012-ban döntött róla, hogy Magyarország csatlakozik a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (Open Government Partnership) és ezzel számos további vállalást tesz a korrupció elleni küzdelemre, az átláthatóbban működő közigazgatás megvalósítására.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a civil szervezetek javaslatai alapján, a velük történt 2012. decemberi egyeztetés után elkészítette a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) történő csatlakozás vállalásait tartalmazó Akciótervet.
Az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy a közigazgatás átláthatóságának növelése elősegíti az adott ország gazdasági-társadalmi versenyképességének növekedését, illetve az állampolgárok közigazgatásba vetett bizalmának fokozását. A Nyílt Kormányzati Együttműködéshez való csatlakozással a kormány elkötelezte magát e célok mellett, és elkészítette azt az akciótervet, amelyben további önkéntes vállalásokat fogalmaz meg és hajt végre a már eddig megtett antikorrupciós intézkedések mellett.
Magyarország nyílt kormányzással kapcsolatos vállalásai elsősorban a közigazgatási szervek integritásának növeléséhez kapcsolódnak, de részben érintik a közszolgáltatások javításának és a közösségi erőforrások hatékonyabb javításának területét is. Magyarország vállalásainak sajátossága, hogy nem különálló intézkedésként jelennek meg, hanem a korrupciómegelőzési programmal szerves egészet alkotnak, így a vállalások a kidolgozott programkeretbe beágyazottan, megfelelő anyagi és személyi feltételek biztosítása mellett hajthatóak végre.
Az Akcióterv elfogadása esetén Magyarország vállalja, hogy javítja a költségvetési adatok nyilvánosságát és a közbeszerzési adatok kereshetőségét, továbbá erősíti a köztulajdon hasznosítására és a közpénzek felhasználásával kötött szerződések nyilvánosságát.
Emellett integritásirányítási rendszert vezet be a közszférában, ezen belül is például megteremti a bejelentők védelmének intézményrendszerét, meghatározza az állami szervek érdekérvényesítőkkel való kapcsolattartására vonatkozó szabályokat, biztosítja a kormány által megtárgyalandó előterjesztések, miniszteri rendeletek tervezetei korrupciós kockázatainak döntést megelőző elemzését, illetve a kormányzattól független hivatásrendi köztestületek által elfogadott hivatásetikai kódexeket készít a kormánytisztviselői és a rendvédelmi állomány számára.
Magyarország emellett vállalná, hogy terjeszti a korrupció megelőzésével és az integritással kapcsolatos ismereteket, így például integritás, korrupciómegelőzés és etika témájú képzéseket biztosít az állami szervek tisztviselői számára, továbbá hiteles, átlátható, költséghatékony, az állampolgárok és a civil szervezetek bevonására építő, célcsoportonként differenciált tájékoztató kampányt indít a társadalom tagjai korrupciós jelenségekkel, és az azokkal szemben alkalmazható magatartásformákkal és ellenlépésekkel kapcsolatos ismereteinek és tudatosságának növelése érdekében.
A 2011-ben indult Nyílt Kormányzati Együttműködés nemzetközi kezdeményezés célja, hogy erősítse a résztvevő államok elkötelezettségét az átláthatóbb állami működés iránt. A Nyílt Kormányzás Nyilatkozatot 2011 szeptemberében elsők között nyolc ország írta alá (USA, Nagy-Britannia, Norvégia, Brazília, Mexikó, Indonézia, Dél-Afrikai Köztársaság, Fülöp-szigetek), s azóta további államok csatlakoztak hozzá. Az OGP előremutató kezdeményezésként megfelelő kereteket nyújt a nyilvánosság, a társadalmi részvétel és az átláthatóság további növelésének, ezért fontos Magyarország számára is a tagság.
Részletek a kormány korrupcióellenes intézkedéseiről: http://www.kormany.hu/hu/gyik/osszefoglalo-a-kormany-korrupcioellenes-intezkedeseirol
Az észrevételeket 2013. január 30-ig várjuk a korrupciomegelozes@kim.gov.hu címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 22.
Társadalmi egyeztetés kezdődik a közszféra hivatásetikai irányelveiről
Az állami szerveknél érvényesítendő etikai irányelveket tartalmazó Zöld Könyvet készített elő a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, mely a közszféra hivatásetikai normáit gyűjti egybe a korrupció elleni kormányzati küzdelem jegyében. A Könyvben megfogalmazott javaslatok védik a kormánytisztviselőket, javítják a szervezeten belüli viszonyok átláthatóságát és tájékozódási pontul szolgálnak az esetleges etikai dilemmák feloldása során. Az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az összehangolt etikai szabályozás elősegítése érdekében a Zöld Könyv alapján a közszolgálati hivatásrendi köztestületek, illetve a költségvetési szervek saját szervezetükre szabva készíthetik el saját hivatásrendi, illetve szervezeti etikai kódexüket. Az irányelvek útmutatásként szolgálnak.
A meglévő jogszabályok mellett a Zöld Könyv a köztisztviselők számára a hivatali munkavégzéssel kapcsolatos hasznos iránymutatásokat ad, melyek hétköznapi nyelven, közérthetően vannak megfogalmazva. Ezek az iránymutatások védik a tisztviselőket és segítik a korrupciós helyzetek kialakulásának megelőzését is, emellett pedig az állampolgároknak is hasznos információkat tartalmaznak például a jóhiszeműen átadott ajándékból eredő mindkét fél számára kellemetlenséggel járó félreértések megelőzésére.
A Könyv tizenhat olyan hivatás etikai követelményt fogalmaz meg, melyek mindenkire egyformán vonatkoznak. Ezek között van például az, hogy a tisztviselők feladataikat az alaptörvényhez hűen és elkötelezetten végzik el, nemzeti érdeket teljesítenek, felelősen, szakszerűen, pártatlanul dolgoznak az átláthatóságot biztosítva. A vezetőknek további fontos követelményeknek kell megfelelniük, ezek pedig a példamutatás, munkatársaik támogatása, a következetes számonkérés és a szakmai szempontok érvényesítése.
A Könyv leírja a közigazgatás vezető pozícióit betöltő személyektől elvárt magatartást, meghatározza, hogy a közszférában dolgozó személyek – szakmai függetlenségük megőrzése érdekében – főszabályként ajándékot nem fogadhatnak el, illetve arról is szól, miképpen kell eljárni a jogtalan előnyt felkínáló, vesztegetni szándékozó személyekkel szemben.
A Könyv arra javaslatot tesz, hogy amennyiben valaki munkahelyváltás után nem a közszférában helyezkedik el, mennyi ideig nem veheti fel a kapcsolatot az állami szervvel a korábbi munkahelyén ellátott feladataihoz szorosan kapcsolódó témában. El kell kerülni ugyanis, hogy bárki a meglévő kapcsolataival visszaéljen az ügyintézés során. A Kormány a közszféra hivatásetikai elveire vonatkozó javaslat megfogalmazásán túl az elvek gyakorlatban való átültetését képzési programok indításával is támogatni kívánja.
Az észrevételeket 2013. január 30-ig várjuk a korrupciomegelozes@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. január 22.
Előterjesztés: az egyes törvényeknek a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról.
Az egyes törvényeknek a késedelmes fizetésekkel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról megkezdődött a társadalmi egyeztetés.
A tervezet módosítja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényt; a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendeletet; a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényt; a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvényt; valamint az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvényt. Az előterjesztés tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa 2011. február 16-án új irányelvet alkotott a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (2011/7/EU irányelv). A késedelmi kamat fizetése és mértéke a hatályos magyar jogszabályok értelmében már most is rendezett, azonban a jelenleg hatályos jogszabályok egy korábbi, 2000. június 29-i irányelvet ültetnek át, mely korábbi irányelvet az új irányelv hatályon kívül helyezett.
Az új irányelv szabályozása a jogelőd irányelvhez képest néhány lényegi ponton eltér, így az új irányelv rendelkezéseinek való hazai megfelelés a vonatkozó magyar jogszabályok módosítását teszi szükségessé 2013. március 16. napjáig. A jogharmonizációs kötelezettség teljesítésének következményeként ugyanakkor a hatályos szabályozásnak az irányelv által közvetlenül nem érintett rendelkezéseit (hatóságok és magánszemélyek szerződéses és szerződésen kívüli kapcsolatai, valamint a hatóságokat a vállalkozások irányában terhelő, nem szerződésből eredő pénztartozásai) is egységesíteni szükséges.
Az észrevételeket a mikfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2013. január 23-ig.