Belügyminisztérium, 2010. december 15.
JOGSZABÁLY-TERVEZET ADATAI
Közzététel dátuma: 2010.12.15
Egyeztetés stádiuma: előkészítés alatt
Véleményezési határidő: 2010.12.16
jogszabaly@bm.gov.hu
Tervezet címe: a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek az igazságügyi és rendészeti miniszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 10/2009. (IV. 17.) IRM rendelet módosításáról
Tervezet típusa: miniszteri rendelet
Belügyminisztérium, 2010. december 15.
JOGSZABÁLY-TERVEZET ADATAI
Közzététel dátuma: 2010.12.15
Egyeztetés stádiuma: előkészítés alatt
Véleményezési határidő: 2010.12.15
Tervezet címe: a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997. (III. 19.) BM rendelete és a Rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról szóló 32/2009. (VIII. 19.) IRM rendelet módosításáról
Tervezet típusa: miniszteri rendelet
Belügyminisztérium, 2010. december 15.
JOGSZABÁLY-TERVEZET ADATAI
Közzététel dátuma: 2010.12.15
Egyeztetés stádiuma: előkészítés alatt
Véleményezési határidő: 2010.12.15
Tervezet címe: a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok egyenruha-ellátásra jogosult személyi állományának ruházati és öltözködési szabályzatáról
Tervezet típusa: miniszteri rendelet
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 14.
Teljes körűen elektronizálttá válik a cégeljárás
A bírósági ügyvitel szabályairól szóló 14/2002. (VIII. 1.) IM rendelet módosításáról szóló jogszabály-tervezet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet elutasító (részben elutasító) végzés elleni fellebbezés elektronikus elbírálásának részletszabályait határozza meg. Ezzel gyorsabbá válik a másodfokú eljárás és csökken a bíróságok ügyintézési terhe.
Az egyes cégjogi és társasági jogi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény 32. §-ának módosításával kimondja, hogy a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárás - ideértve a cégbejegyzést (változásbejegyzést) elutasító (részben elutasító) végzés elleni fellebbezést elbíráló jogorvoslati eljárást - elektronikus nemperes eljárás.
Az elsőfokú cégeljárás teljes körű elektronizációja 2008. július elsején valósult meg, ettől az időponttól kezdve a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmeket csak elektronikus úton lehet benyújtani, amelyet a bíróság elektronikus ügymenetben bírálja el. A tervezett módosítás nyomán a cégeljárás immáron teljes körűen elektronizálttá válik, a cégeljárás során hozott elutasító végzések elbírálására is elektronikusan kerül sor. A tervezet ennek az elektronikus ügymenetnek a részletszabályait rögzíti. Ennek megfelelően a bíróságnak elektronikus aláírást és időbélyegzőt kell használnia az érkeztetéskor, a végzés meghozatalakor és annak közlésekor, illetőleg a gondoskodnia kell az iratok elektronikus irattározásáról. Továbbra is fennmarad a másodfokú bíróságnak azon jogosultsága, hogy betekintést nyerjen a cégnyilvántartásba.
Az észrevételeket 2010. december 20-ig a CGKFO@irm.gov.hu e-mail címekre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 14.
Előterjesztés a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló törvényjavaslatokról
A kormányprogram célul tűzte ki a bírósági eljárások gyors lefolytatását, továbbá szigorú, következetes törvényi rendelkezések megteremtését. Olyan lépések megtételére van ugyanis szükség, amelyek megteremtik a bíróságok gyors döntéseinek személyi és tárgyi feltételeit és gyorsítják a polgári és büntető eljárásokat. E célok megvalósítását szolgálja a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló egyes törvényjavaslatokról szóló előterjesztés.
Az előterjesztés egyszerre - komplex módon - vizsgálja a bírósági intézményrendszert és polgári és büntető eljárások szabályait, ez az összetett megközelítés teszi leginkább lehetővé azt, hogy a bíróság ítélkezésének időszerűségben érzékelhető, kedvező változás történjen. Az előterjesztésben szereplő törvényjavaslatok átfogó megközelítésüknek köszönhetően az igazságszolgáltatási rendszer egészére hatást gyakorolnak; leglényegesebb elemeik a következők.
A Kormány a bíróságok szervezetét és igazgatását meg kívánja reformálni. Ennek keretében a bírósági szervezet jelenlegi felépítésén nem változtatat, de számos olyan módosítást vezet be, melyek a hatékony működést szolgálják. Az előterjesztés továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény módosításával a szakszerű, színvonalas és időszerű ítélkezést kívánja elősegíteni. Ennek feltétele a kiváló szakemberekből álló bírói kar, amit a megfelelő kiválasztási, képzési és vizsgálati rendszer biztosíthat. A törvényjavaslat a bírák esetében - egyebek mellett - kötelező képzést ír elő, megújítja - garanciákkal erősíti - a bírói értékelés szakszerű lefolytatását. Ezzel párhuzamosan a bírói hivatás fontosságát, megbecsültségét a társadalom a bírák megfelelő anyagi javadalmazásával is kifejezi az előterjesztés. Az aránytalan ügyteher kiegyenlítése érdekében ugyancsak módosításra kerül a bírák kirendelésére vonatkozó szabályozás is. A törvényjavaslat emellett a bírósági szervezet keretében úgynevezett szolgálati bíróságot állít fel, melynek feladata az alkalmatlansági eljárás, a fegyelmi ügyek és az azokkal összefüggő kártérítési ügyek elbírálása lesz.
A polgári perjog területén az előterjesztés kötelezővé teszi a jogi képviseletet a megyei bíróság hatáskörébe tartozó meghatározott perekben, s egyes dogmatikai kérdéseket a hazai perjogi hagyományokhoz visszatérve rendez (például az általános szabályok között rögzíti, hogy mi nem minősül keresetváltoztatásnak), s kiveszi a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességéből azoknak a közigazgatási határozatoknak a felülvizsgálatát, melyek kizárólagos illetékességben tartása nem indokolt, megszüntetve ezzel az indokolatlan Főváros-központú ítélkezést.
Az előterjesztés büntető eljárásjogi szempontból is elsődlegesen a bíróságok eljárásainak gyorsabbá tételét célozza. Ennek érdekében az eljárásban résztvevő személyek eljárási jogait ténylegesen nem szolgáló, csupán formális garanciákat biztosító szabályokat megváltoztatja, a megyei bíróság székhelyén lévő helyi bíróságok kizárólagos illetékessége alá tartozó ügyek közül pedig egyes ügycsoportokat kivesz a kizárólagos illetékesség alól (e körben a legjelentősebb módosítás a közlekedési bűncselekmények kizárólagos illetékességének megszüntetése).