Belügyminisztérium, 2011. december 19.
A Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló Megállapodás, valamint a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között a Magyarország Kormánya és a Koszovói Köztársaság Kormánya között az államaik területén jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadásáról szóló Megállapodás végrehajtásáról szóló Jegyzőkönyv szövegének végleges megállapítására adott felhatalmazásról és kihirdetéséről szóló kormány-előterjesztés tervezete.
A hatékony migráció-menedzsment fontos kérdés az Európai Unió számára, ezen belül kiemelendő a visszafogadási megállapodások megkötésének fontossága azon harmadik országokkal, amelyek tranzit vagy kibocsátó ország szerepet töltenek be.
A Megállapodás és a Végrehajtási Jegyzőkönyv létrehozása kiemelt feladat volt, mivel a két állam között jelenleg nincs hatályban a jogellenesen tartózkodó személyek visszafogadását szabályozó egységes és korszerű nemzetközi szerződés.
Hazánk és a Koszovói Köztársaság közötti visszafogadási megállapodás megkötése mindkét fél érdekében áll, különös tekintettel a Koszovóból kiinduló, illetve az ország területén áthaladó jelentős illegális migrációs útvonalra.
A Megállapodás és a Végrehajtási Jegyzőkönyv célja a Koszovóval folytatott szoros és harmonikus kétoldalú együttműködés elősegítése, illetve fokozása a visszafogadás területén. Az előterjesztés kapcsolódik a Nemzeti Együttműködés Programja „Itt az idő, hogy rend legyen az országban!”, az „Erős, tiszteletre méltó törvények” című fejezeteihez; a tervezet a közrend és közbiztonság javítását célozza a tágabb értelemben vett „biztonság” területén.
A véleményezés határideje: 2012. január 6.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 19.
Előterjesztés: A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló ……./2011. (… …) KIM rendeletről
Nemzeti Együttműködési Alap: a civil szervezeteknek nyújtott közpénzek átlátható felhasználásért
A Nemzeti Együttműködési Alapot érintő egyes kérdésekről szóló jogszabály hozzájárul a civil szférára vonatkozó stabil és átlátható jogi környezet kialakításához. A tervezet előmozdítja a pályázati források hatékonyabb, átláthatóbb felhasználását és csökkenti a pályázati rendszer összes szereplőjének adminisztratív terheit. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés csak a miniszterei rendelet tervezete, mely módosulhat, ezért jelen formájában nem tekinthető a miniszter végleges álláspontjának.
2011. december 5-én több mint egy éves előkészítő munka után elfogadta az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt. Az új törvénnyel a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig sokkal pontosabb, világosabb szabályokra, a civil szervezetek közpénzfelhasználásával kapcsolatban pedig megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak. A törvény többek között rögzíti, hogy létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek számára működésükhöz és szakmai programjaik megvalósítására.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése a törvényben előírt, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) testületeit, pályázatait és támogatási rendszerét érintő szabályozást tartalmazza. A tervezet rögzíti a Nemzeti Együttműködési Alap testületei létrehozásának szabályait, a testületek és az alapkezelő beszámolójára vonatkozó szabályozást, az Alap nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseket, a testületi tagok költségtérítésére, költségáltalány elszámolására vonatkozó előírásokat, az Alap felhasználására vonatkozó általános és különös szabályokat valamint az Alap működtetésének, és közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeinek szabályait.
A tervezet rögzíti, hogy milyen módon lehet a NEA-hoz támogatási igényt benyújtani, mi a támogatási döntés feltétele, a támogatési szerződés megkötésének és az elszámolásnak a rendje.
Az új civil törvényről szóló összefoglalók:
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/civil-torveny-tobb-lehetoseg-a-hatekony-munkara
http://www.kormany.hu/hu/hirek/megkezdodott-a-civil-torveny-vitaja-a-parlamentben
Az észrevételeket 2011. december 21-ig várjuk a balint.szablics@kim.gov.hu e-mail címre.
Emberi Erőforrások Minisztériuma, 2011. december 19.
Jogszabálytervezet
Véleményezési határidő: 2012. január 11.
Véleményezési cím: kulturalisjogalkotas@nefmi.gov.hu
„Véleménynyilvánítás előtt felhívjuk szíves figyelmét, hogy az Ön adatainak (e-mail-címe, neve, beküldött véleménye) kezeléséhez történő hozzájárulását – véleményének elküldésével egyidőben – megadottnak tekintjük, ezért a 301/2010. (XII..23.) Kormányrendelet alapján elkészített összefoglalóban feltüntethetjük nevét a véleményezők listáján. Tájékoztatjuk, hogy a 2010. évi CXXXI. törvény 9. § (2) bekezdése alapján a névtelenül beérkezett véleményeket azok figyelembevétele nélkül törölni kell.”
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. december 19.
Előterjesztés: az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról
Erzsébet-utalvány: papír és elektronikus alapon
Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta „Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények” módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-jétől átalakítja az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatásokra vonatkozó szabályozást és ezért a béren kívüli juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri rendeletet készített elő az utalvány kibocsátásáról a részletszabályokra vonatkozóan. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a végleges miniszteri álláspontnak.
Az adótörvények szerint az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel, de 2012. december 31-ig melegkonyhás éttermi szolgáltatásra is felhasználható. Havonta 5 ezer forintig minősül béren kívüli juttatásnak. Az utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.
A most előkészített rendelet kimondja, hogy egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt, az adott naptári évben juttatott utalványok pedig egészen a következő naptári év december 31-ig használhatók fel. Az átlátható és jól ellenőrizhető felhasználás érdekében az elfogadóhelyeknek a kibocsátóval az üzletszabályzatában meghatározott feltételekkel szerződést kell kötnie és a felhasználók tájékoztatása érdekében a kibocsátó a honlapján közzé teszi a szerződött elfogadóhelyek listáját.
A javaslat részletesen rendelkezik a papír alapú és az elektronikus utalványról is. A papír alapú utalványok esetében meghatározza a tartalmi követelményeket, vagyis azt, hogy az utalványon minek kell szerepelnie, ilyenek például a címlet - melynek mindenképpen százzal oszthatónak kell lennie - feltüntetése, a kibocsátó neve vagy a felhasználhatóság határideje. Az elektronikus utalvány esetén a juttatónak kell egyedi műanyag azonosítót igényelnie a kibocsátótól. Az egyszerű használat érdekében a kártya hasonlóan működik, mint egy bankkártya, az elfogadóhelyi terminálon – a kibocsátó által kialakított központi internetes felületen - kell leolvasni és azon keresztül ellenőrizhető a rendelkezésre álló összeg.
Az Erzsébet-utalvány kibocsájtásával a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átláthatóvá teszi az étkezési utalványok forgalmazását és létrehozza a szociális- és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerét. Az étkezési jegy kibocsájtása során keletkező bevételből cél a szociális-, és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerének létrehozása, melynek célcsoportja a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek, anyagi helyzetük miatt rászoruló személyek.
Az észrevételeket a CGKFO@ kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. december 19. napjáig.
Vidékfejlesztési Minisztérium, 2011. december 16.
Szakasz: közigazgatási egyeztetés
Véleményezési határidő: 2011. december 20.