Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2011. október 3.
Rugalmasabban szabályozza a jogi szakvizsgát az új kormányrendelet
A kormány módosítja a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húsz éves IM rendeletet, ugyanis az számos ponton nem alkalmazkodik a jogalkotás mai elvárásaihoz és a kor tudományos, társadalmi, gazdasági igényeihez. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormányrendelet-tervezete szerint a szakvizsgára vonatkozó szabályozás továbbra is egységes marad, ugyanakkor sokkal rugalmasabbá válik. A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot. Felhívjuk a figyelmet, hogy a jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van, ezért annak tartalma változhat.
A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik: három írásbeli vizsgára kerül sor, illetve egy általános szóbeli vizsgán kell majd megfelelni a jelölteknek.
Eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.
A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni.
A rendelet 2012. január 1-vel lép hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehet majd vizsgázni.
A tervezet meghatározza továbbá a jogi szakvizsgára történő jelentkezés módját, a szakvizsga lefolytatásának rendjét, az egyes vizsgarészeket, a szakvizsgázással kapcsolatos részletszabályokat (pl. vizsgadíj befizetése, vizsgaismétlés, a vizsgahalasztásának és kimentés szabályai, a vizsgán szerezhető érdemjegyek, a vizsgázó korábban megszerzett végzettsége elismertethetőségének lehetősége) valamint a vizsgáztatásban közreműködő bizottságok felépítését és működésének szabályait.
Az észrevételeket az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. október 14-ig.
Belügyminisztérium, 2011. szeptember 30.
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) módosításának elsődleges célja a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi … törvény (a továbbiakban: Kat. tv.) hatályba lépésével kialakuló állami katasztrófavédelmi szervezetrendszer hatékony működésének biztosítása érdekében szükséges, az új törvényi szabályozással összhangban lévő, technikai jellegű módosítások átvezetése.
Emellett a tervezet – a Terrorelhárítási Központ (a továbbiakban: TEK), valamint a Nemzeti Védelmi Szolgálat (a továbbiakban: NVSZ) vezetői részére az országos parancsnokokat és helyetteseiket megillető jogosultságokkal azonos juttatásokat biztosít.
Az Országgyűlés 2011. szeptember 19-én elfogadta a katasztrófavédelemről és a hozzákapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló T/3499. számú törvényjavaslatot.
A Kat. tv. értelmében a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok 2012. január 1-jétől állami tűzoltósággá alakulnak át és a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet helyi szerveiként működnek tovább. A Kat. tv. tartalmazza a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) fenti változásokkal összefüggő technikai módosítását is. Az új törvényi szabályozással való összhang megteremtése érdekében a változásokat át kell vezetni a Korm. rendeletben is.
A Kat. tv. bővíti a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság
(a továbbiakban: BM OKF) és területi szervei iparbiztonsági szakterületének feladat- és hatáskörét, létrejön az egységes iparbiztonsági hatósági koordinációs rendszer és bevezetésre kerül a szabályozás hatálya alá tartozó üzemeltetők katasztrófák elleni védekezést támogató katasztrófavédelmi hozzájárulási intézményrendszere. Az új hatósági feladat, intézmény- és eljárásrendszer szükségessé teszi a BM OKF iparbiztonsági szervezetének átalakítását, a BM OKF szervezetében Iparbiztonsági Főfelügyelőség, a területi szerveknél pedig Iparbiztonsági Felügyelőségek létrehozását. A Kat. tv. szerinti új szabályozás 2012. január 1-jén lép hatályba. Ennek megfelelően gondoskodni szükséges a törvényi szabályozással összehangolt kormányrendeleti szintű szabályozás megfelelő időben történő elfogadásáról és hatályba léptetéséről is.
A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 2010. január 1-jén hatályba lépett módosításával az általános hatáskörű rendőri szerv mellett létrejött a TEK, valamint az NVSZ, amely szervek vezetőit és azok helyetteseit a Korm. rendelet 2/A. számú melléklete az illetményre való jogosultság szempontjából a Hszt. 245/H. § (2) bekezdése szerinti vezetőkkel – azaz az országos parancsnokokkal és helyetteseikkel – azonos szintre sorolta be. Az említett vezetők ugyanakkor a hatályos szabályozás alapján nem jogosultak az országos parancsnokoknak és helyetteseiknek biztosított juttatásokra (pl. hivatali lakás használata, lakásfenntartási térítés, a kormányváró-helyiségek használata, gépkocsi használat, a Kormány központi üdülőjének használata). Az azonos vezetői szintre tekintettel indokolt a juttatások rendszerének összehangolása is.
A véleményezés végső határideje: 2011. október 6.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, 2011. szeptember 29.
Iktatószám: NFM/12864/7/2011
Közigazgatási egyeztetésre bocsátás dátuma: 2011. szeptember 29.
Véleményezési határidő: 2011. október 12.
Tájékoztató
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jogalkotási tevékenységére vonatkozó a jogalkotásról szóló törvény szerinti közigazgatási egyeztetésre bocsátott koncepciókat, jogszabálytervezeteket, valamint a tervezetekhez kapcsolódó előterjesztéseket, szakmai indokolásokat olvashatja ezeken az oldalakon. Kérjük, hogy a tervezetekre vonatkozó véleményeket, javaslatokat a velemeny@nfm.gov.hu e-mail címre küldje, az egyértelmű azonosíthatóság érdekében tárgyként minden esetben a minisztériumi iktatószámot feltüntetve.
Az észrevételekről általános összefoglaló készül, amelyet honlapunkon a tervezetekhez kapcsolódó dokumentumként teszünk majd közzé.
Belügyminisztérium, 2011. szeptember 29.
Az új szabálysértési törvény megalkotásának célja egy olyan új szabálysértési eljárási rendszer kialakítása, amely hatékony és gyors eljárási lehetőségeket biztosít az egyes szabálysértési hatóságok számára. A hatékony és gyors eljárás mellett a tervezet célja egy költséghatékony eljárás felépítése, amelyben a szabálysértés elkövetőjének már nem fűződik érdeke az eljárási cselekmények indokolatlan elhúzásához.
Fontos célja a tervezetnek egy olyan végrehajtási rendszer létrehozása, amelyben a kiszabott büntetéseket a jövőben költséghatékonyan végre lehet hajtani. A végrehajtási rendszer átalakítása során a cél egy olyan rendszer kiépítése, amelyben nem kizárólag a szabálysértési elzárás, hanem a közérdekű munkára történő átváltoztatás dominál.
A szabálysértés hatályos joganyaga számottevő változáson megy keresztül, ennek érdekében elengedhetetlen egy új szabálysértési törvény megalkotása.
Egy adott település lakosságának – szubjektív – biztonságérzetét elsősorban a nagy számban előforduló társadalomra veszélyesség szempontjából csekély súlyú szabályszegések elkövetése rontja. A helyi lakosság mindennapi életét befolyásoló szabályszegések elkövetésének megelőzésére, visszaszorítására olyan eljárási megoldásokat kell kidolgozni, melyeknek az Országgyűlés által történő elfogadása esetén az elkövetők felelősségre vonására lehetőleg még a helyszínen, de legkésőbb az elkövetéstől számított 30 napon belül sor kerül.
A hatályos törvény alapján a pénzbírság legalacsonyabb összege 3.000 forint, legmagasabb összege 150.000 forint. Tekintettel arra, hogy Magyarországon a jelenleg kiszabható pénzbírság visszatartó hatása nem elégséges, ezért a javaslat felemeli a kiszabható legalacsonyabb és legmagasabb pénzbírság összegét. Ennek megfelelően a tervezet a pénzbírság legalacsonyabb összegét 5.000 forintra, míg legmagasabb összegét az eddiginek a duplájára, 300.000 forintra emeli. A kiszabható pénzbírság maximumának változása a törvény hatályba lépését követően, csak 2013. január 1-én lép hatályba annak érdekében, hogy kellő felkészülési időt biztosítson az állampolgárok számára az új szankciórendszer megismerésére. A legalacsonyabb összeg az szabálysértési elzárásra történő átváltoztatás napi tételének megfelelően emelkedik, figyelemmel arra, hogy egy nap szabálysértési elzárás 5.000 forintnak felel meg.
Bevezetésre kerül a visszaesés fogalmi rendszere, mely szerint az eredetileg szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértések esetén – kivéve a helyszíni bírságolást –, ha hat hónapon belül legalább egy ízben már felelősségre vonták, úgy a folyamatban levő cselekménye szabálysértési elzárással is fenyegetetté válik.
A tervezet átalakítja a szabálysértés miatt kiszabott büntetések végrehajtásának rendszerét. A korábbi hosszadalmas, adók módjára történő behajtás helyett a pénzbírság meg nem fizetése esetére a törvény szabálysértési elzárásra változtatást rendel el. A meg nem fizetett pénzbírság azonban közérdekű munkával megváltható.
A véleményezés végső határideje: 2011. október 7.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Belügyminisztérium, 2011. szeptember 29.
A tervezet a Rendőrségnél rendszeresíthető kényszerítő eszközök típusairól és fajtáiról szóló 32/2009. (VIII. 19.) IRM rendelet módosításáról szóló miniszteri rendelet tervezetét tartalmazza. A módosítással a rendőrségnél lehetőség nyílik a .22-es kaliberű tölténnyel működő puskák és pisztolyok, valamint a .22-es kaliberű töltény különféle változatainak rendszeresítésére, amely eszközök használata a rendőrségnél szolgálatot teljesítő mesterlövészek hatékonyságát növelheti. A módosítás közvetlenül még csak a rendszeresítésre ad lehetőséget, ahhoz, hogy az érintett lőfegyvereket és töltényeket az egyes rendőri szervek ténylegesen használatba vehessék, még szükséges a Rendőrség által alkalmazott kényszerítő eszközök rendszeresítésének szakmai követelményeiről és eljárási szabályairól szóló 384/2007. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglalt szabályok szerinti rendszeresítési eljárás lefolytatása.
A véleményezés végső határideje: 2011. október 14.
A véleményeket a jogszabaly@bm.gov.hu e-mail címre várjuk.