Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 18.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról
Törvényben rögzítik a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának szabályait az új Ptk.-hoz kapcsolódóan
2014. március 15-én hatályba lép az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény) és össztársadalmi érdek, hogy ez zökkenőmentesen, a jogrendszer koherenciájának megőrzése mellett történjen meg. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló törvénytervezet ennek érdekében tartalmazza a gondnokoltak nyilvántartásával összefüggő szabályokat és az új Ptk. által bevezetett előzetes jognyilatkozatok nyilvántartására vonatkozó normákat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A jogszabálytervezet kimondja, hogy akit a bíróság cselekvőképességében teljesen vagy részlegesen korlátoz, annak adatait bejegyzik a gondnokoltak nyilvántartásába, így például bejegyzik a gondnokság cselekvőképességet korlátozó részleges vagy teljes jellegét, a részlegesen korlátozó ítéletben meghatározott ügycsoportot, vagy ügycsoportokat, valamint a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatának kötelező időpontját. A gondnokoltak nyilvántartásába a bíróságok jegyzik be az adatokat, a nyilvántartás működtetéséről pedig az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke gondoskodik és a nyilvántartásból történő adatszolgáltatás tekintetében is az OBH elnöke jár el.
Az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását a tervezet szerint szintén az OBH elnöke fogja működtetni. Az előzetes jognyilatkozatban az új Ptk. szerint a nagykorú cselekvőképes személy cselekvőképességének jövőbeli korlátozása esetére közokiratban, ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratban vagy a gyámhatóság előtt személyesen rendelkezhet egyes személyi és vagyoni viszonyaira vonatkozóan, amelyet be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Az előzetes jognyilatkozat hatálybalépéséről a bíróság a cselekvőképesség korlátozásáról szóló ítéletében rendelkezik, ugyanis ekkor rendeli el annak egészének vagy egy részének alkalmazását, amelyet szintén be kell jegyezni az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásába. Tekintettel arra, hogy az új Ptk. új jogintézményként vezeti be az előzetes jognyilatkozat tételét, valamint, hogy az előzetes jognyilatkozat hatályosulása szorosan kapcsolódik a cselekvőképesség korlátozásához elengedhetetlen ezen két nyilvántartás összehangolt szabályozása; ezt valósítja meg a tervezet.
Az észrevételeket a 2013. július 31-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címen.”
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 17.
Közbeszerzési eljárás során kötött, közérdekű adatnak minősülő szerződés:
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Kumunáldata Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Kft.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 16.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján pályázatot hirdet a Kormányirodát Irányító Helyettes Államtitkárság Parlamenti Titkárságán parlamenti titkár munkakör betöltésére.
A pályázat benyújtásának határideje: 2013. augusztus 9.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 15.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 7. § (1) bekezdésében előírt, a havi életjáradék kiszámításához szükséges alapösszeg nagyságának 2013. évi meghatározásáról szóló kormány-előterjesztés tervezete.
Emelkedik az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak életjáradéka
Az életjáradék értékének megőrzése érdekében 2013. január 1-ig visszamenőlegesen 5,2%-kal emelkedik az életüktől és szabadságuktól politikai okból megfosztottak kárpótlása. Így az életjáradék összege 82.074 Ft-ról 86.342 Ft-ra emelkedik az erről szóló kormányrendelet módosításának tervezete szerint. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottakról szóló 1992. évi törvény alapján kárpótlás illeti meg a törvényben meghatározott esetekben azokat a személyeket, illetőleg hozzátartozóikat, akiket 1939. március 11. és 1989. október 23. között az életüktől vagy szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak. A kárpótlásra jogosultat - választásától függően - havi életjáradék vagy kárpótlási jegy formájában megállapított kárpótlás illeti meg. Amennyiben a jogosult a havi életjáradék mellett döntött, az alapösszeget jogszabály szerint a kormány határozza meg az állami költségvetésről szóló törvényben megállapított előirányzat alapján.
A tervezet a havi életjáradékra jogosult személy részére fizetendő juttatás 2013. évre vonatkozó 5,2 %-os emelésének végrehajtását tartalmazza az életjáradék értékének megőrzése érdekében. Eszerint az emelt összeget visszamenőleges hatállyal 2013. január 1-jétől számítva folyósítják és hivatalból eljárva, vagyis kérelem nélkül folyamatosan fizeti ki.
Az észrevételeket 2013. július 16-ig az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 15.
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló előterjesztés tervezete.
Változnak a jogi személyek átalakulási, egyesülési és szétválási szabályai
Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló törvény tervezete – követve a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szabályozási logikáját – meghatározza az átalakulásra vonatkozó azon közös szabályokat, amelyeket általános jelleggel alkalmazhatónak tekint a jogi személyekre. A közös szabályok között a „modell-eljárást” az átalakulás szabályai képezik, a tervezet ehhez képest határozza meg a többletszabályokat az egyesülés és a szétválás esetére. A törvénytervezet tartalmazza továbbá az egyes jogi személy típusokra, formákra irányadó különös szabályokat (gazdasági társaságok; azon belül részvénytársaságok, szövetkezet, egyesület, alapítvány) is. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
Az átalakulás lebonyolításának szabályai érdemben nem változnak a hatályos társasági jogi szabályokhoz képest. A Ptk. átalakulásra, egyesülésre, szétválásra vonatkozó szabályai is – amelyek a jogi személyekre vonatkozó általános szabályok között találhatók – a gazdasági társaságokról szóló törvény eljárási rendjén alapulnak. A törvénytervezet azokon a pontokon hordoz változást, amelyek a Ptk. szóhasználatából, szabályozási elveiből következnek.
Az átalakulásról főszabályként továbbra is két ülésen dönt a döntéshozó szerv. Az első ülés lényege az elhatározás, a másodiké az átalakulás dokumentumainak elfogadásával a tényleges döntés az átalakulásról. A törvénytervezet nyilvánvalóvá teszi, hogy a kétüléses rendszerből nem az következik, hogy nincs lehetőség több ülés tartására, vagy akár egy ülésen való döntéshozatalra. Azoknál az átalakulásoknál (egyesülésnél, szétválásnál), ahol a döntés egyben bonyolult kérdésekben való határozás is egyben, nem feltétlenül tisztázható minden kérdés már a második ülésen. Egyszerűbb átalakulásnál pedig felesleges adminisztratív teher lehet a két ülés megtartása, így a törvénytervezet – a hatályos szabályozáshoz hasonlóan – kimondja, hogy lehetőség van arra, hogy egy ülésen szülessen döntés az átalakulásról.
A döntéshozó szervi döntések meghozatalát követően a törvénytervezet változatlanul fenntartja a közzétételi kötelezettséget a hitelezői érdekek védelme érdekében. Az átalakulás (egyesülés, szétválás) bírósági bejegyzésével, vagyis a szervezeti változás nyilvántartásbeli átvezetésével – esetlegesen a jogi személy által meghatározott későbbi időpontban – zárul le az eljárás, így eddig az időpontig a jogelőd(ök) a korábbi forma szerint működnek.
A törvénytervezet meghatározza a nyilvántartásba vételt követő feladatokat is, valamint a jogutódlással összefüggő felelősségi szabályokat is.
A törvény 2014. március 15-én léphet hatályba, és a jogszabálytervezet rögzíti, hogy főszabályként azokra a szervezeti változásokra vonatkozik, amelyeknél az átalakulási folyamat a hatálybalépése után kezdődik. Azokban az esetekben, ahol addig nem zárul le az átalakulás folyamata, fődokumentumként a létesítő okiratnak kell a Ptk.-nak megfelelnie.
Az észrevételeket a 2013. július 22-ig várjuk a CGKFO@kim.gov.hu címen.