Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Jogszabálytervezetek
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. május 7.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a közérdekű bejelentésekről.
Törvényben rögzítik a közérdekű bejelentések kezelését és a bejelentők védelmét
A kormány az átfogó korrupciómegelőzési programjának részeként elkészítette a közérdekű bejelentésekről szóló törvényjavaslat tervezetét. A törvényjavaslat célja a közbizalom erősítése mellett a közérdekű bejelentések kezelésének hatékonyabbá tétele, a közérdekű bejelentők védelmének megerősítése, a visszaélések számának csökkentése és feltárásuk elősegítése a köz- és magánszférában egyaránt. Emellett fontos szempont volt a szabályozás megalkotásakor az is, hogy lehetőleg a már meglévő és működő jogi megoldásokból építkezzen. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, melynek tartalma módosulhat, ezért az ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A javaslat megteremti annak az Alaptörvényben foglalt alapvető jognak a törvényi szabályozását, hogy bárki egyedül vagy másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal fordulhat bármely közhatalmat gyakorló szervhez, valamint összhangba hozza a panaszok és közérdekű bejelentések eddigi, hiányos szabályozását. A tervezet szétválasztja a bejelentés és a közérdekű bejelentés fogalmát, a közérdekű bejelentést a közérdeket súlyosan sértő magatartások, és az ezek bekövetkezésének közvetlen veszélyére vonatkozó információkban határozza meg. A korábbi szabályozáshoz képest változást jelent, hogy mind bejelentő, mind közérdekű bejelentő természetes és jogi személy egyaránt lehet.
A tervezet rögzíti, hogy közérdekű bejelentés megtételére állampolgárságtól függetlenül bárki jogosult akár szóban, akár írásban. A jövőben a közérdekű bejelentéseket az alapvető jogok biztosa által kezelt elektronikus rendszeren keresztül is meg lehetne tenni, amely biztosítja a közérdekű bejelentők személyes adatainak védelmét. A közérdekű bejelentések egy egyedi azonosító szám segítségével nyomon követhetővé és kinyerhetővé válnak a rendszerből. A szolgáltatás ügyfélkapun keresztül lesz elérhető, de az ügyintézés megkönnyítése érdekében a kormányhivatalok az ügyeik vitelében akadályozott közérdekű bejelentők számára ügysegéd közreműködését biztosítják. Az informatikai rendszert a „Korrupció megelőzése és a közigazgatás-fejlesztés áttekintése” európai uniós (ÁROP) projekt keretében építik ki.
Amellett, hogy a törvényjavaslat szerint az alapvető jogok biztosa üzemelteti az elektronikus rendszert és továbbítja a közérdekű bejelentéseket az egyes szerveknek, széles körben vizsgálhatja az állami szervek panasz-, valamint közérdekű bejelentés kezelési gyakorlatát is.
Az új szabályozásban a közérdekű bejelentések rendszere összekapcsolódik az államigazgatási szerveknél formálódó antikorrupciós intézkedésekkel. A közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos feladatokat az államigazgatási szerveknél az integritás tanácsadók látják el, az ő továbbképzésük idén februárban indult el.
A tervezet szabályozza az adatkezelési szabályokat és közérdekű bejelentők védelmét. Kimondja, hogy közérdekű bejelentőt vagy rá tekintettel mást ezzel összefüggésben nem érhet sem közvetlen, sem közvetett hátrány, így többek között a foglalkoztatása, a munkafeltételek biztosítása vagy a bérezését érintően.
Újdonsága a szabályozásnak, hogy nemcsak a közszféra, hanem a magánszféra antikorrupciós intézkedéseit is támogatja, lehetővé teszi, hogy a szervezetek külön, a közérdekű bejelentések kezelésére szolgáló eljárásrendet alakítsanak ki, illetve ezek fogadására ügyvédekkel megbízási szerződéseket kössenek (bizalmi ügyvéd).
A közérdekű belejelentésekről szóló törvény 2014. január 1-jével léphet hatályba.
Az észrevételeket 2013. május 16-ig a korrupciomegelozes@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Felhívjuk a véleményezők figyelmét, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény 9. § (3) bekezdése alapján a beérkezett véleményeket, a véleményező nevét és elektronikus levélcímét - visszaigazolás küldése, összefoglaló elkészítése és a véleményezők listájának közzététele, valamint utólagos véleményezés céljából - legkésőbb a véleményezett jogszabály hatálybalépésétől számított másfél évig kezeli. Amennyiben a véleményezett jogszabály nem lép hatályba, a minisztérium a véleményező nevét és elektronikus levélcímét legkésőbb a vélemény beérkezését követő egy éven belül törli. A véleményező adatainak kezeléséhez szükséges hozzájárulást ezen adatkezelések tekintetében megadottnak kell tekinteni.