Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 3.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről
Előterjesztés: 2013. évi … törvény egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításáról
Előterjesztés: 2013. évi … törvény a szomszédjogok és a tulajdonjog korlátainak különös szabályairól
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. március 15-én lép hatályba. Az új polgári jogi kódex a magánjogi jogviszonyok lehetőség szerinti legteljesebb körét felöleli: az – a korábbiaktól eltérően – szabályozza a családjogi jogviszonyokat és beépíti a törvénybe a gazdasági társaságokról szóló normákat is. Össztársadalmi érdek, hogy a Polgári Törvénykönyv hatálybalépése zökkenőmentesen történjen meg; ez valamennyi tárca számára ad jogalkotási feladatokat. Az előterjesztések a közigazgatási és igazságügyi miniszter jogszabály-előkészítési hatáskörébe tartozó jogterületeket érintően tartalmaznak törvényi szabályokat az új Polgári Törvénykönyvhöz kapcsolódóan.
A kódex új normái hosszú évtizedekig felvetnek még az új Ptk. és a hatályos magánjogi szabályok egymás mellett éléséből adódó, a két szabályrendszer időbeli hatályára vonatkozó kérdéseket. Ezek rendezése a célja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmazó tervezetnek.
Az egyes törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv hatályba lépésével összefüggő módosításáról szóló tervezet azt célozza, hogy az új Ptk. hatálybalépése zökkenőmentesen, a jogrendszer koherenciájának, egységességének megőrzése mellett történjen meg. Az új Ptk-val összefüggésben szükséges módosítani többek között a cégeljárási törvényt, hogy az új Ptk-ba be nem integrált, de továbbra is szükséges eljárási szabályok érvényesülése biztosított legyen. Az új Ptk. által életre hívott új jogintézmények és eljárások (például a támogatott döntéshozatal, előzetes jognyilatkozat, megújított cselekvőképességi szabályok, zálogjogosulti bizományos, apaság vélelmének megdöntése nemperes eljárásban) indokolttá teszik többek között a polgári perrendtartásról, a büntetőeljárásról és a közigazgatási eljárásról szóló törvény, a bírósági végrehajtásról szóló törvény, a hagyatéki eljárásról szóló törvény módosítását a szükséges eljárási szabályok megteremtése érdekében. Ezek mellett számos – összesen 48 – törvény módosítását tartalmazza a tervezet.
Az új Polgári Törvénykönyv a szabályozási elvekből adódóan a szomszédjogok területén mellőzte a korábbi törvénykönyv számos olyan rendelkezését, ami túlzottan egyedi és konkrét élethelyzeteket rendez. Mivel a szomszédjogok tárgyköre az ingatlan-tulajdonosok egymás közötti viszonyainak egyes konkrét élethelyzeteit szabályozza, ezért fontos, hogy az állampolgárok mindennapi életének e legtipikusabb viszonyaiban továbbra is megfelelő eligazítást nyújtson a jog a követendő magatartás vonatkozásában; ez a célja a szomszédjogok szabályairól szóló tervezetnek.
Az észrevételeket a 2013. július 17-ig várjuk a mikfo@kim.gov.hu címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 3.
A szellemi tulajdon védelmére irányuló nemzeti stratégia elfogadásáról és a végrehajtásával összefüggő feladatokról szóló kormány-előterjesztés tervezete.
Az észrevételeket 2013. július 5-ig várjuk az eujfo@kim.gov.hu e-mail címre.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. július 2.
Előterjesztés: 2013. évi … törvény az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról.
Hatékonyabb és eredményesebb büntetőeljárási szabályok
Az egyes büntetőjogi tárgyú és ehhez kapcsolódóan más törvények és a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozat, valamint a jogszabállyal vagy közjogi szervezetszabályozó eszközzel létrehozott testületek felülvizsgálatáról szóló 1158/2011. (V. 23.) Korm. határozatban meghatározott feladatok végrehajtásáról szóló 1452/2011. (XII. 22.) Korm. határozat módosításáról szóló törvénytervezet kisebb változtatásokat vezet be a büntetőeljárásról szóló törvényben (Be.), hogy megoldást nyújtson a jogalkalmazásban felmerült egyes értelmezési problémákra a büntetőeljárások hatékonyabbá és eredményesebbé tétele érdekében. Ehhez kapcsolódóan hozzáigazítja a vonatkozó büntetőjogi tárgyú törvényeket a bekövetkezett jogszabályváltozásokhoz, és technikai pontosításokat is végez. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A tervezett módosítás lehetővé teszi, hogy a másodfokú, valamint a harmadfokú bíróság, illetve a Kúria a felülvizsgálati indítvány elbírálása során is eljárhasson öt hivatásos bíróból álló tanácsban. Ezt az ügy terjedelme, a vádlottak száma, illetve polgári vagy gazdasági bíró részvételének szükségessége indokolja.
A módosítással lehetővé válik az is, hogy az az ügyvédjelölt, aki már legalább egy éves gyakorlattal rendelkezik, eljárhasson a törvényszéken első fokú eljárásban. Ez különösen a több vádlottas, hosszas bizonyítási eljárást igénylő ügyekben szükséges, hogy az eljáró ügyvéd akadályoztatása esetén ne napolják el a tárgyalást, és így ne húzódjanak el az eljárások. A törvényszéken azonban ügyvédjelölt védőbeszédet nem tarthat.
A tervezet kiegészíti a Be. eljárási akadályokra vonatkozó általános rendelkezéseit a joghatóság hiányával, mint eljárási akadállyal. A büntetőeljárásban a hatóságok nem indíthatják meg, illetve nem folytathatják le az eljárást, ha annak kétséget kizáróan megállapíthatóan törvényes akadálya van. Ez lehet a magyar hatóságok joghatóságának hiánya is, aminek jelenleg nincs törvényben rögzített jogcíme.
Több ponton módosítja a javaslat a vagyoni jogokat korlátozó büntető eljárásjogi kényszerintézkedésekre vonatkozó szabályokat. Többek között a jövőben jármű átkutatását nem motozás, hanem házkutatás keretében lehetne elvégezni, egyértelműen megfogalmazza a zár alá vétel célját és tárgyát, pontosítja a zár alá vétel tárgyainak felsorolását, bevezeti a zár alá vétel ügyész vagy nyomozó hatóság általi haladéktalan elrendelésének lehetőségét, és szélesebb lehetőséget biztosít a bíróságnak akkor, amikor a bíróság a nem jogerős ügydöntő határozatában vagyonelkobzást rendelt el.
A tervezet megteremti annak a lehetőségét, hogy a tanú vallomása, beleegyezése esetén – a kiemelt jelentőségű ügyeken kívül is – poligráf alkalmazásával vizsgálható legyen, de kimondja, hogy tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú vallomása nem vizsgálható poligráf alkalmazásával, még kiemelt jelentőségű ügyben sem.
A gyakorlati tapasztalatok alapján és uniós jogi kötelezettségünk miatt rögzíti a javaslat, hogy a jogorvoslati jogosultság általános, kivéve, ha azt a törvény kifejezetten kizárja, panaszra viszont továbbra is csak az lesz jogosult, akire nézve a határozat közvetlen rendelkezést tartalmaz.
Az előterjesztés tartalmazza a Bűnügyi Statisztikai Munkacsoport működésével kapcsolatos kormányhatározatok módosítását is. Ez kimondja, hogy a Bűnügyi Statisztikai Munkacsoport működését jogszabályban és nem közjogi szervezetszabályozó eszközben kell a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak rendezni, mivel az új Btk. kapcsán megkezdődött az egységes igazságügyi bűnügyi statisztikai és adatgyűjtési rendszer kialakítása, és ennek része lesz valamennyi, a büntető igazságszolgáltatásban részt vevő hatóság, az ügyészség és a bíróság is.
Az észrevételeket 2013. július 8-ig várjuk a peter.laszlo.salgo@kim.gov.hu e-mail címen.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. június 27.
Emelkedik a kommunista diktatúra által meghurcoltak juttatása
A társadalmi felelősségtudat megköveteli, hogy azokat az áldozatokat, akiket a kommunista diktatúra rendszerében meghurcoltak, mind anyagilag, mind erkölcsileg megfelelően kárpótoljuk. A kormány ezért az egyes kárpótlással kapcsolatos kormányrendeletek módosításával méltó anyagi juttatásban részesíti a jogosultakat. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés tervezet, amelynek tartalma módosulhat, ezért ez ebben a formájában nem tekinthető a kormány álláspontjának.
A kormány célja a még élő, túlnyomó részben ma már igen idős elhurcoltak, fogvatartottak, jogtalanul elítéltek erkölcsi és anyagi elismerése. Ezek az emberek mindvégig hűek maradtak az emberi értékekhez és hagyományokhoz, amelyek így általuk átszálltak a jövő nemzedékeire, ezért elengedhetetlen a méltó elismerésük. A juttatások megemelése hozzájárul a társadalom általi megbecsültség növeléséhez, és a juttatás szélesebb rétegek számára történő elérhetővé tételével együtt javítja a jogosultak életkörülményeit is. Így minél hosszabb, békés öregkort élhetnek meg, emberségből, hazaszeretetből példát mutatva a mai fiatalságnak.
A juttatások emelésére korábban egy másik, a nyugdíjszerű ellátások emeléséről szóló kormányrendelet felhatalmazása alapján került sor. A jogszabálytervezet átvezeti a juttatások jelenlegi (megemelt) összegét az 1945 és 1963 között törvénysértő módon elítéltek, az 1956-os forradalommal és szabadságharccal összefüggésben elítéltek, valamint a korábbi nyugdíjcsökkentés megszüntetéséről, továbbá az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedések hatálya alatt állt személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendeletben. A javaslat „A” változata a 2011-2013. években elmaradt öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban az infláció mértékének megfelelő emelést tartalmaz. A javaslat „B” változata a 2009-2013. években elmaradt öregségi nyugdíjemelésekkel összhangban az öregségi nyugdíjemelések megfelelő mértékével történő megemelését, továbbá a juttatások 2013. január 1-jétől kezdődően évente a megvalósult átlagos nyugdíjemelés százalékos mértékével történő automatikus emelését tartalmazza. Ezzel egyidejűleg megemelkednek a rehabilitációs rendeletekben szabályozott jogcímeken járó juttatások is.
A módosítás során az 1951 és 1956 közötti időszakban politikai okból hátrányos megkülönböztetéssel járó katonai munkaszolgálatot teljesített személyek társadalombiztosítási és munkajogi helyzetének rendezéséről szóló kormányrendeletben is átvezetik a juttatások jelenlegi (megemelt) összegét.
Változik a tervezet szerint a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlék bevezetéséről szóló kormányrendelet is. A kárpótlások emelésének megfelelően itt is módosul a nyugellátásra illetve rendszeres pénzbeli ellátásra vonatkozó jogosultsági összeghatár.
Az észrevételeket július 5-ig az iszfo@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2013. június 21.
A megyei és fővárosi kormányhivatalok elérhetőségei, alapadatai és alapító okiratai.