Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 7.
A hagyatéki eljárás egyes cselekményeiről szóló rendelet tervezetéről, valamint a közjegyzői eljárásokkal kapcsolatos egyes rendeletek módosításáról
A közjegyzői ügyvitel szabályairól szóló 37/2003. (X. 29.) IM rendelet és a fizetési meghagyásos eljárás, a fizetési meghagyás végrehajtásának elrendelése során érvényesülő ügyviteli és iratkezelési szabályokról szóló 28/2010. (V. 12.) IRM rendelet módosítása ugyancsak az európai fizetési meghagyásos eljárás Fmhtv.-ben foglalt szabályainak módosulása miatt szükséges.
A rendelet nem lépteti hatályba a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI. 26.) IM rendelet 2010. december 31-ei hatálybalépéssel megállapított 5. számú mellékletét, hanem 2011. január 1-jével a melléklet helyébe új tartalmú mellékletet léptet.
A miniszteri rendelet-tervezetekhez kapcsolódó észrevételeket 2010. december 13-ig, a karoly.kiss@kim.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 7.
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő jogszabály-módosításokról és kormányzati feladatokról
Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényt 2010. december 31. napjával megsemmisítette, az Országgyűlés a kormány előterjesztésére új jogalkotási törvényt alkotott (a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvényt), valamint az Alkotmánybíróság döntéséből következőn módosította a Magyar Köztársaság Alkotmányát (a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról szóló 2010. évi CXIII. törvény).
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 7.
Megkezdődött az Új Polgári Törvénykönyv előkészítése
A kormány célja a jó állam megteremtése, ennek egyik legfontosabb pillére a megújuló Magyarország új Polgári Törvénykönyvének (Ptk.) megalkotása. A Ptk. a mindennapokban is rendkívül fontos alkotmányos keretrendszer, hiszen az állampolgárok, az állami, önkormányzati, gazdasági és társadalmi szervezetek, és más személyek vagyoni és egyes személyi viszonyait (pl. az öröklést, a családjogot) szabályozza.
Az előző kormány által elkészített új Ptk.-t - amely 2010. május 1-jén lépett volna életbe - az Alkotmánybíróság a jogbiztonság sérelme miatt alkotmányellenesnek minősítette, ezért az nem lépett hatályba. Számos olyan kérdés van azonban, amelyben sürgető változásokra van szükség.
Az új Ptk. előkészítésére - Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter - 2010. június 15-i hatállyal Dr. Székely Lászlót a törvénykidolgozását irányító miniszteri biztosnak nevezte ki. Az ő vezetésével elkezdődött az új Ptk. kodifikációs előkészítése, a miniszter által felkért két szakmai bizottság a kormányalakulást követően 2010. július 15-én kezdte meg munkáját.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. december 1.
A közigazgatási és igazságügyi miniszter feladatkörébe tartozó egyes miniszteri rendeleteknek a naptári napban való határidő-számítással összefüggésben történő módosításáról szóló előterjesztés
Januártól naptári napokban és nem munkanapokban számolhatják az ügyintézési határidőt
Felgyorsul a közigazgatás és az ügyintézés, 2011. január 1-jétől ugyanis naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kapcsolódó törvénymódosításokról szóló javaslat tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások esetén alkalmazandó határidőkről szóló előterjesztés módosítását, melynek tervezetét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készítette elő.
A javaslat összefüggésben áll a kormányprogramban rögzített célokkal, miszerint a kormány a közigazgatás rendszerét hatékonyabbá, ésszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni, az állampolgárokat és a gazdasági szereplőket gyorsabb, hatékonyabb ügyintézési menettel kívánja segíteni.
A naptári napban való számolás bevezetésével "sebességet vált" a közigazgatás, egyszerűsödik az ügyintézés, mivel így nem húzódnak el annyira az ügyek, ez az ügyfelek érdekeit szolgálja, szemben az eddigi gyakorlattal, mely a hivataloknak kedvezett, mert például egy 3-4 napos ünnep során ennyivel kitolódott az ügyintézési határidő és kiszámíthatatlanná tette az ügy menetét. A hivatalok számára így ugyan rövidebb idő áll rendelkezésre, de a munkaerő átcsoportosításával lényegesen hatékonyabban tudnak dolgozni. A javaslat kiterjed adminisztratív kötelezettségekre is, vagyis például az ügyfelet terhelő adatbejelentés esetében is naptári napokban kell a jövőben számolni.
A tervezet szerint az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A hatvan napos határidők helyett két hónap, a kilencven napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva.
Változás lesz abban is, hogy az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolja, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele az ügyintézési határidőbe majd.
A törvénytervezethez kapcsolódó észrevételeket 2010. december 3-ig, a ket@irm.gov.hu e-mail címre várjuk.
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, 2010. november 23.
Januártól naptári napokban és nem munkanapokban számolhatják az ügyintézési határidőt
Felgyorsul a közigazgatás és az ügyintézés, 2011. január 1-jétől ugyanis naptári napokban, és nem munkanapokban kell megállapítani a közigazgatósági hatósági eljárásokban a határidőket.
A fővárosi és megyei kormányhivatalokhoz kapcsolódó törvénymódosításokról szóló javaslat tartalmazza a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatások esetén alkalmazandó határidőkről szóló kormányrendelet, melynek tervezetét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium készítette elő.
A javaslat összefüggésben áll a kormányprogramban rögzített célokkal, miszerint a kormány a közigazgatás rendszerét hatékonyabbá, ésszerűbbé és átláthatóbbá kívánja tenni, az állampolgárokat és a gazdasági szereplőket gyorsabb, hatékonyabb ügyintézési menettel kívánja segíteni.
A naptári napban való számolás bevezetésével "sebességet vált" a közigazgatás, egyszerűsödik az ügyintézés, mivel így nem húzódnak el annyira az ügyek, ez az ügyfelek érdekeit szolgálja, szemben az eddigi gyakorlattal, mely a hivataloknak kedvezett, mert például egy 3-4 napos ünnep során ennyivel kitolódott az ügyintézési határidő és kiszámíthatatlanná tette az ügy menetét. A hivatalok számára így ugyan rövidebb idő áll rendelkezésre, de a munkaerő átcsoportosításával lényegesen hatékonyabban tudnak dolgozni. A javaslat kiterjed adminisztratív kötelezettségekre is, vagyis például az ügyfelet terhelő adatbejelentés esetében is naptári napokban kell a jövőben számolni.
A tervezet szerint az egyes eljárási határidők három munkanapról öt napra, öt munkanapról nyolc napra, nyolc munkanapról tíz napra, tíz munkanapról tizenöt napra, tizenöt munkanapról húsz napra, huszonkét munkanapról harminc napra, harmincöt munkanapról pedig ötven napra módosulnak. A hatvan napos határidők helyett két hónap, a kilencven napos határidők helyett pedig három hónapos határidő lesz megállapítva.
Változás lesz abban is, hogy az ügyintézés kezdetét 2011-től a hatóságoz való beérkezést követő munkanaptól számolja, nem pedig a beérkezés napjától, ahogyan eddig. Tehát a kérelem beérkezésének napja nem számít bele az ügyintézési határidőbe majd.
A törvénytervezethez kapcsolódó észrevételeket 2010. november 26-ig, a ket@irm.gov.hu e-mail címre várjuk.