Ez a kormany.hu archívuma. A friss tartalmak itt találhatók.
Ezen az oldalon a honlapon megtalálható dokumentumok közül listázhatja az Önt érdeklő anyagokat. Hírek, fotógalériák és videófelvételek kereséséhez kérjük használja a honlap tetején található általános keresőt.
A dokumentumok keresése történhet szokványos (kulcsszavas) kereséssel, illetve tallózással. Mindkét esetben tovább pontosíthatja a találati listát dátum, forrás vagy a dokumentum típusa szerinti szűréssel.
A jogszabálytervezetek véleményezése előtt kérjük olvassa el adatkezelési felhívásunkat!
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia szövege, intézkedési terve, helyzetértékelése, valamint a Kormány és Országos Roma Önkormányzat között létrejött keretmegállapodás.
Előterjesztés: A Nemzeti Együttműködési Alappal kapcsolatos egyes kérdésekről szóló ……./2011. (… …) KIM rendeletről
Nemzeti Együttműködési Alap: a civil szervezeteknek nyújtott közpénzek átlátható felhasználásért
A Nemzeti Együttműködési Alapot érintő egyes kérdésekről szóló jogszabály hozzájárul a civil szférára vonatkozó stabil és átlátható jogi környezet kialakításához. A tervezet előmozdítja a pályázati források hatékonyabb, átláthatóbb felhasználását és csökkenti a pályázati rendszer összes szereplőjének adminisztratív terheit. Felhívjuk a figyelmet, hogy jelen előterjesztés csak a miniszterei rendelet tervezete, mely módosulhat, ezért jelen formájában nem tekinthető a miniszter végleges álláspontjának.
2011. december 5-én több mint egy éves előkészítő munka után elfogadta az Országgyűlés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényt. Az új törvénnyel a civil szervezetek stabil, átlátható szabályokra és kevesebb adminisztrációra, az állampolgárok pedig sokkal pontosabb, világosabb szabályokra, a civil szervezetek közpénzfelhasználásával kapcsolatban pedig megnyugtató garanciákra támaszkodhatnak. A törvény többek között rögzíti, hogy létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely költségvetési támogatást biztosít a civil szervezetek számára működésükhöz és szakmai programjaik megvalósítására.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium előterjesztése a törvényben előírt, a Nemzeti Együttműködési Alap (NEA) testületeit, pályázatait és támogatási rendszerét érintő szabályozást tartalmazza. A tervezet rögzíti a Nemzeti Együttműködési Alap testületei létrehozásának szabályait, a testületek és az alapkezelő beszámolójára vonatkozó szabályozást, az Alap nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezéseket, a testületi tagok költségtérítésére, költségáltalány elszámolására vonatkozó előírásokat, az Alap felhasználására vonatkozó általános és különös szabályokat valamint az Alap működtetésének, és közérdekű adatszolgáltatási kötelezettségeinek szabályait.
A tervezet rögzíti, hogy milyen módon lehet a NEA-hoz támogatási igényt benyújtani, mi a támogatási döntés feltétele, a támogatési szerződés megkötésének és az elszámolásnak a rendje.
Az új civil törvényről szóló összefoglalók:
http://www.kormany.hu/hu/kozigazgatasi-es-igazsagugyi-miniszterium/hirek/civil-torveny-tobb-lehetoseg-a-hatekony-munkara
http://www.kormany.hu/hu/hirek/megkezdodott-a-civil-torveny-vitaja-a-parlamentben
Az észrevételeket 2011. december 21-ig várjuk a balint.szablics@kim.gov.hu e-mail címre.
Előterjesztés: az Erzsébet-utalvány kibocsátásáról
Erzsébet-utalvány: papír és elektronikus alapon
Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta „Az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények” módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely 2012. január 1-jétől átalakítja az étkezési utalványok formájában megvalósuló juttatásokra vonatkozó szabályozást és ezért a béren kívüli juttatási elemek közé emelte az Erzsébet-utalványt. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium miniszteri rendeletet készített elő az utalvány kibocsátásáról a részletszabályokra vonatkozóan. Felhívjuk a figyelmet, hogy az előterjesztés egy tervezet, ezért ebben a formájában nem tekinthető a végleges miniszteri álláspontnak.
Az adótörvények szerint az Erzsébet-utalvány fogyasztásra kész étel vásárlására használható fel, de 2012. december 31-ig melegkonyhás éttermi szolgáltatásra is felhasználható. Havonta 5 ezer forintig minősül béren kívüli juttatásnak. Az utalványt a bérjellegű juttatásokénál több mint 30 százalékkal kedvezőbb feltételekkel lehet biztosítani a munkavállaló részére.
A most előkészített rendelet kimondja, hogy egy utalványosnak egy adóév alatt több juttató is juttathat utalványt, az adott naptári évben juttatott utalványok pedig egészen a következő naptári év december 31-ig használhatók fel. Az átlátható és jól ellenőrizhető felhasználás érdekében az elfogadóhelyeknek a kibocsátóval az üzletszabályzatában meghatározott feltételekkel szerződést kell kötnie és a felhasználók tájékoztatása érdekében a kibocsátó a honlapján közzé teszi a szerződött elfogadóhelyek listáját.
A javaslat részletesen rendelkezik a papír alapú és az elektronikus utalványról is. A papír alapú utalványok esetében meghatározza a tartalmi követelményeket, vagyis azt, hogy az utalványon minek kell szerepelnie, ilyenek például a címlet - melynek mindenképpen százzal oszthatónak kell lennie - feltüntetése, a kibocsátó neve vagy a felhasználhatóság határideje. Az elektronikus utalvány esetén a juttatónak kell egyedi műanyag azonosítót igényelnie a kibocsátótól. Az egyszerű használat érdekében a kártya hasonlóan működik, mint egy bankkártya, az elfogadóhelyi terminálon – a kibocsátó által kialakított központi internetes felületen - kell leolvasni és azon keresztül ellenőrizhető a rendelkezésre álló összeg.
Az Erzsébet-utalvány kibocsájtásával a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány átláthatóvá teszi az étkezési utalványok forgalmazását és létrehozza a szociális- és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerét. Az étkezési jegy kibocsájtása során keletkező bevételből cél a szociális-, és gyermekétkeztetés új és kibővített rendszerének létrehozása, melynek célcsoportja a bölcsődei ellátásban részesülő gyermekek, anyagi helyzetük miatt rászoruló személyek.
Az észrevételeket a CGKFO@ kim.gov.hu e-mail címre várjuk 2011. december 19. napjáig.
A 2012. április 1-jétől hatályos szöveg a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és egyes kapcsolódó törvények, valamint a miniszteri hatósági hatáskörök felülvizsgálatával összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXIV. törvényben foglalt, parlamenti jelöléssel jelzett módosításokkal egységes szerkezetben.
Változások a közigazgatási hatósági eljárásban
A 2011. december 14-én kihirdetett 2011. évi CLXXIV. törvény több ponton módosítja, koncepcionális új elemekkel egészíti a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt. A módosítások többsége 2012. április 1-jétől lép hatályba, míg az általános ügyintézési határidő jelentős (30 napról 21 napra) csökkentésére való felkészülésre 2014. január 1-jéig lesz lehetősége a hatóságoknak.
Az új szabályozás az eljárások gyorsításával az ügyfelek jogainak érvényesítését, valamint a hatóságok működésének hatékonyságát egyaránt jelentősen elősegíti. Az ügyfélbarát közigazgatás megteremtésének alapvető feltétele, hogy az eljárások a lehető legrövidebb időn belül lezáruljanak, így e határidő mind az állampolgárok, mind a vállalkozások érdekeinek érvényesítését hatékonyan szolgálja. A kihirdetett törvény új alapokra helyezi az elektronikus ügyintézést, hatékonyabbá teszi az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos eljárásokat, előírja az ügyfélközpontúság szempontjait, egységes szempontrendszert vezet be az ágazati bírságolási gyakorlatban. A Ket. módosítással lehetővé válik az ügyfelek számára, hogy írásos tanúvallomást tegyenek, továbbá jelentősebb szerepet biztosít a civil szervezetek az érdekképviseletére a hatósági döntéshozatalban.
A Kormány vállalta, hogy a közigazgatást az ésszerűség útjára tereli, a közjó szolgálatába állítja, a bürokrácia okozta indokolatlan társadalmi terheket mérsékli, hiszen így erősíthető Magyarország gazdasági és társadalmi versenyképessége. A Kormány alapvető szándéka mind társadalmi, mind gazdasági oldalról a „Jó Állam” megteremtése. Ezzel a törvénnyel is az a cél, hogy a közigazgatás közelebb kerüljön az emberekhez, és hogy a polgárok az ügyeik intézése kapcsán ne riadjanak el a hatóságokkal való érintkezés gondolatától.