2011. január 1-jétől a fővárosi és megyei kormányhivatalok kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szerveiként jöttek létre a kulturális örökségvédelmi irodák. A kulturális örökségvédelmi irodák kilenc kormányhivatalban működnek a korábbi illetékességi lehatárolástól eltérő illetékességi területen.

A kulturális örökségvédelmi irodák tekintetében az irányítói hatáskörök egy részét, valamint a törvényességi és a szakszerűségi ellenőrzést a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke gyakorolja. A kulturális örökségvédelmi irodák közötti koordinációt a Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium segíti elő, amelynek tagjai a Hivatal elnöke és a szakigazgatási szervek vezetői.

A műemléken végzett építési tevékenység engedélyezése tekintetében és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve - az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével - az elsőfokú építésügyi hatósági feladatokat a kulturális örökségvédelmi iroda, a másodfokú építésügyi hatósági feladatokat a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal központi szerve látja el. A kormányrendelet természetesen meghatározza azt is, hogy a kulturális örökségvédelmi irodák és a Hivatal központi szerve milyen kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos hatósági feladatokat lát el.

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakértő testületként működteti az Ásatási Bizottságot és a Műemléki Tanácsadó Testületet.
A kormányrendelet meghatározza, hogy a szakigazgatási szerv mely eljárásokban köteles kikérni és figyelembe venni a Bizottság, illetve a Testület véleményét. Ilyen eljárás például a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyet érintő településrendezési eszközök véleményezése, amelynek során az Ásatási Bizottság véleményének figyelembe vétele szükséges.
A Műemléki Tanácsadó Testület véleményének kikérése pedig például a műemléki területet érintő településrendezési eszközök véleményezése során, vagy a műemléki területen épület bontása vagy emelet ráépítése esetén kötelező. Amennyiben a szakigazgatási szerv e véleményektől eltérő döntést hoz, az indokolásban köteles kifejteni az eltérés okát.

A kormányrendelet szabályozza a kulturális örökségvédelmi iroda és a Hivatal hatáskörébe tartozó telekalakítási eljárás szabályait is, továbbá a telekalakítási eljárásban résztvevő szakhatóságok körét.

Vonatkozó jogszabály: A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról, a kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervekről, és eljárásaikra vonatkozó általános szabályokról szóló 324/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet

Hatálybalépés: 2011. január 1.

Forrás: MK/2010/198

(e-epites.hu - Építésügyi Hírlevél II. évf. 1. sz.)