Kőszegen nyitották meg idén a kulturális örökség napjai országos rendezvénysorozatát. Szombaton és vasárnap ötszáznál is több olyan műemlék látogatható, amelyet máskor nem láthat a nagyközönség.
A Jurisics-vár dísztermében tartott ünnepélyes megnyitón felidézték, hogy a közelmúltban öt újabb elemmel gazdagodott a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzéke. Felvételt nyert rá a tápéi gyékényszövés, a szilvalekvárfőzés szatmár-beregi hagyománya, a hagyományos halászat a Duna magyarországi alsó szakaszán, a csobánolás bukovinai székely betlehemes játék, valamint a kőszegi szőlőjövés ünnepe.
A megnyitón felolvasták Áder János köztársasági elnök levelét, amelyben az államfő úgy fogalmazott: a kulturális örökség napjai alkalmat kínálnak arra, hogy az ismeretlen értékeknek kijáró figyelemmel és kíváncsisággal nézzünk szét magunk körül. Szavai szerint azonban a figyelemre nem csak ezen a néhány napon van szükség, hiszen az ilyenkor megcsodált kincsek megőrzését csakis a feléjük irányuló folyamatos figyelem biztosíthatja. Műemlékeink védelme nem önmagáért való feladat, nem a múltat, hanem a jövőt szolgálja - írta üdvözlő levelében Áder János.
Szaló Péter, a Belügyminisztérium műemlékvédelemért és régészeti örökségvédelemért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: évről évre szeptember második felében Magyarországon tízezrek kerekednek fel, hogy olyan műemlékeket látogassanak, amelyek év közben zárva vannak. Ebben az évben a "vizek házait" állították az örökségvédelmi napok középpontjába, hogy a közösségek bemutathassák azokat a védelem alá eső építményeket, amelyek a vízellátáshoz kapcsolódnak - tette hozzá. Szavai szerint most nemcsak vízimalmokat lehet látogatni, hanem megnyílnak a tározók építményei, víztornyok, olyan vízi gépészeti remekek, amelyek a maguk nemében csodálatra méltóak és részei az emberi alkotásnak.
Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára köszöntőjében kiemelte: szellemi kulturális örökségünk a nyelv, a szóbeli hagyományok, az előadóművészetek, a szokások, a kézműves hagyományok területén nyilvánul meg és alapvetően közösségi formában létezik. Ennek a megőrzésére született meg 2003-ban a szellemi kulturális örökség védelméről szóló UNESCO-egyezmény, amelyhez Magyarország 2006-ban csatlakozott.
A megnyitó keretében átadták a kiemelkedő műemlékvédelmi és kiemelkedő régészeti örökségvédelmi munkáért adományozott díjakat és szakmai elismeréseket. Forster Gyula-díjban részesült Sedlmayr Jánosné Beck Zsuzsanna építészmérnök, Schönvisner István-díjat kapott Jerem Erzsébet régész, a történettudományok kandidátusa. Forster-emlékérmet hatan, Schönvisner-emlékérmet pedig négyen vehettek át.
(MTI, Belügyminisztérium)
