Kontrát Károly expozéja az Országgyűlés 2010. október 19-i ülésnapján.
Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés!
Az egyes migrációs tárgyú törvények módosítására vonatkozó törvényjavaslat Országgyűlés elé terjesztésének alapvető indoka az európai uniós és schengeni tagságunkból eredő jogharmonizációs kötelezettségek nemzeti érdekeinket hangsúlyosabban érvényre juttató teljesítése, emellett eleget tesz a kormány nemzeti együttműködés programjában megfogalmazott, a jogok és kötelezettségek egyensúlyban tartásával, a hatékony és gyors közigazgatási eljárások lefolytatásával és a jogsértő cselekmények következetes szankcionálásával, a közrend és közbiztonság erősítésével kapcsolatos célkitűzéseinek is.
Magyarország az Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a nemzetközi migráció számára egyre vonzóbb célpont. Az elmúlt években növekedett azoknak a külföldieknek a száma, akik rövidebb vagy huzamosabb tartózkodás, illetve végleges letelepedés szándékával kértek és kaptak beutazási és tartózkodási jogosultságot a magyar hatóságoktól. A külföldiek meghatározó hányada a jogszabályok tiszteletben tartásával, legális keretek között érkezik és tartózkodik Magyarországon.
Sokan vannak azonban olyanok, akik hazánkat inkább tranzitországnak tekintve illegális módon lépik át az államhatárt, és továbbjutásukat a jogszabályok kijátszásával próbálják meg biztosítani. Az illegális migrációhoz szervesen kapcsolódnak a nemzetközi szervezett bűnözés, az embercsempészet, az emberkereskedelem és más, jogsértő cselekmények. Ez a körülmény kockázatot jelent a nemzet- és közbiztonságra, emellett fokozott követelményeket állít a schengeni tagságunkból eredő kötelezettségek teljesítése terén is.
A belső határok megnyitása az Európai Unón belül az emberek számára kézzelfogható előny, mivel így szabadon, határellenőrzés nélkül utazhatnak. A személyek szabad mozgása ugyanakkor komoly biztonsági kérdéseket is felvet, amelyre mind az Európai Uniónak, mind az egyes tagállamoknak megfelelő választ kell adniuk. Éppen ezért kiemelt kérdés, hogy a személyek azonosítása megbízható legyen, nagy hangsúlyt fektetve a tartózkodási jogot igazoló okmányokkal való visszaélések és hamisítások megelőzésére. Ennek érdekében az Európai Unió közösségi normát fogadott el az egységes, biometrikus adatokat tartalmazó okmányok bevezetéséről a harmadik országbeli állampolgárok tekintetében.
A határozat alapján a tagállamoknak 2011. május 20-áig be kell vezetni az elektronikus tárolóelemet, csipet és a kártyabirtokos digitális arcképét tartalmazó plasztikkártyát. Legkésőbb azonban 2012. május 20-áig a kártya elektronikus tárolóelemének adattartalmát ki kell bővíteni a kártyatulajdonos digitalizált ujjnyomatának képével is. Magyarország esetében költségvetési és technikai szempontokból a biometrikus azonosítók egy lépésben, 2011. május 20-áig történő bevezetése indokolt. Ez a közösségi előírás számos, az idegenrendészeti eljárásban kiadott okmányt érint, beleértve a kishatárforgalmi engedélyt is.
Az Európai Unió egyik legfőbb vívmánya az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes államok polgárai és családtagjai számára biztosított szabad mozgás és tartózkodás joga, amely jog gyakorlása csak minimális adminisztratív kötelezettségek teljesítéséhez köthető. Az utóbbi időszakban ugyanakkor a gyakorlati tapasztalatok ráirányították a politikai figyelmet a csalás elleni küzdelemre, a szabad mozgás jogával való visszaélések megfékezésére, a kizárólag e jog megszerzése érdekében létrehozott családi kapcsolatok kiszűrésére, a közrend megóvásához fűződő érdekek védelmére. A magyarországi tapasztalatok e tekintetben - más tagállamokhoz hasonlóan - kedvezőtlen képet mutatnak.
Az említett irányelv lehetővé teszi, hogy a tagállamok a személyek szabad mozgását szabályozó közösségi jog tárgyi hatálya alá tartozó területeken a visszaélések és csalások elleni küzdelem érdekében hathatós és szükséges intézkedéseket hozzanak, azaz a joggal való visszaélés vagy csalás - például érdekházasság - esetében megtagadják, megszüntessék vagy visszavonják az irányelv által juttatott bármely jogot. Az irányelvvel való összhang megteremtése mellett hazánk érdekeinek fokozottabb védelme is szükségessé tette a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezőkre vonatkozó szabályrendszer felülvizsgálatát és módosításának kezdeményezését.
Fontos annak hangsúlyozása ugyanakkor, hogy a szigorúbb intézkedéseknek arányosnak kell lenniük, és összhangban kell állniuk az irányelvben meghatározott eljárási biztosítékokkal, ezért a törvényjavaslat fontos garanciális szabályokat tartalmaz, mint például a hatóság értesítési és tájékoztatási kötelezettsége és a jogorvoslat biztosítása.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió közös bevándorlási politikájának egyik fő eleme az illegális migráció elleni küzdelem, amelynek érdekében elfogadásra került az illegális bevándorlók visszatérésének szabályait megállapító úgynevezett visszatérési irányelv. Ez a külföldiek önkéntes visszatérésére helyezi a hangsúlyt, emellett azonban új, a korábbiaknál szigorúbb intézkedések alkalmazását teszi lehetővé azokkal szemben, akik a tagállamok valamely biztonsági érdekére veszélyt jelentenek. A törvényjavaslat ennek megfelelően a hatékony visszaküldési és hazatérési politika érvényre juttatása érdekében - figyelemmel a visszaküldés tilalmát kimondó nemzetközi jogi alapelvre, a gyermek mindenekfelett álló érdekére, a családi élethez való jog biztosításának követelményére - célozza meg a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény módosítását.
A törvényjavaslat a visszatérési politika olyan kulcsfontosságú elemeit szabályozza átfogóan, mint a kiutasítottak önkéntes távozása, a kiutasítási határozatnak kitoloncolási eljárással történő végrehajtása, a kitoloncolás elhalasztása, a kiutasítási határozatot kísérő intézkedésként beutazási és tartózkodási tilalom elrendelése, a kiutasítási határozat formai követelményei, a kiutasítási határozat elleni jogorvoslati lehetőségek, a kiutasítás végrehajtására váró kiutasítottak számára nyújtandó biztosítékok.
A visszatérési irányelvnek történő megfelelés érdekében szükséges a kitoloncolások végrehajtásának hatékony ellenőrzése, amely legeredményesebben az ügyészség útján valósítható meg. Tekintettel azonban arra, hogy ezen eljárásra az ügyészség törvényességi ellenőrzési jogköre jelenleg nem terjed ki, ezért szükséges a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása.
A törvényjavaslat a visszatérési irányelvben foglaltak átültetése terén is nagy hangsúlyt fektet a külföldiek jogait védő rendelkezések beépítésére. E körben biztosítja például a harmadik országbeli állampolgárok kiutasításával kapcsolatos idegenrendészeti eljárásokban az ingyenes jogi segítségnyújtás, illetve jogi képviselet igénybevételének lehetőségét, beleértve szükség esetén a tolmács ingyenes biztosítását is. E rendelkezés átültetése a nemzeti szabályainkba azonban jelentős intézményfejlesztést és többletforrást igényel, amelynek biztosítása az irányelv átültetésére nyitva álló határidőig, 2010. december 24-éig nehézségekbe ütközik. Az átültetési határidőre tekintettel ezért indokolt az ingyenes jogi segítségnyújtással kapcsolatos rendelkezések későbbi időben történő hatályba léptetése. A részletes szabályozás megalkotása az érintett tárcák együttműködése keretében valamennyi megoldási alternatíva gondos mérlegelésével, a jogharmonizációra rendelkezésre álló határidőig a költségtakarékossági és hatékonysági szempontok figyelembevételével elvégezhető.
Tisztelt Ház! Az elmúlt évek tapasztalatai arra utalnak, hogy az az alapjaiban helyes és támogatandó törekvés, amely szerint a fiatalok számára lehetővé kell tenni, hogy tudásukat külföldi oktatási intézményekben bővíthessék, sajnos nemkívánatos hatásokat is eredményezett. Gyakran fordul elő, hogy a külföldiek a tanulmányi célú beutazások kedvezőbb feltételeivel visszaélnek, és ezt használják eszközül a schengeni térségbe történő, többnyire gazdasági célú bejutáshoz.
Napjainkban az Európai Unió egyes tagállamaiban működő felsőfokú oktatási intézmények egyre növekvő számban fogadnak távoli földrészekről diákokat, ugyanez a szándék vezeti a magyar oktatási intézményeket is. Fontos azonban, hogy e cél érdekében körültekintő toborzási és felvételi eljárások lefolytatására kerüljön sor, amellyel kiszűrhetők a visszaélések. Az idegenrendészeti hatóságok az elmúlt évben több mint százötven, joggal visszaélő tartózkodási engedélyének visszavonására intézkedtek. A törvényjavaslat e nemkívánatos folyamat megakadályozása érdekében kiegészíti a tanulmányi célú beutazások feltételeit, valamint az oktatási intézmények számára bejelentési kötelezettséget ír elő.
A vízumkódexnek való megfelelés érdekében a törvényjavaslat mind a harmadik országbeli külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény, mind a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény rendelkezéseinek módosításával közigazgatási úton jogorvoslati lehetőséget biztosít a vízum elutasítására, visszavonására, megsemmisítésére vonatkozó határozatokkal szemben. Kizárja ugyanakkor a további jogorvoslatot, a bírói felülvizsgálat, az újrafelvételi eljárás lehetőségét. A másodfokú eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező szervet a végrehajtásra vonatkozó kormányrendelet fogja kijelölni.
A migráció az európai stratégiai programok között kiemelt szakterület; a következő években mind fogalmi rendszerét, módszertanát, mind az adatigényeket illetően jelentős korszerűsítési, egységesítési változásokra lehet számítani.
Tisztelt Országgyűlés! Az Európai Unió - így hazánk is - menedéket nyújt az üldözés elől menekülőknek. Ahhoz azonban, hogy a menekültügyi politika valóban életképes legyen, szükség van egy olyan szabályozórendszerre, amely a védelem nyújtása mellett képes hatékonyan kezelni az illegális vándorlási folyamatokat, eleget téve ezzel a schengeni tagságunkból eredő kötelezettségeinknek is. E célokra fokuszálva került felülvizsgálatra a menedékjogról szóló törvény, amelynek során a szándék arra irányult, hogy a jelenlegi trendeket, európai tapasztalatokat és a meglévő legjobb gyakorlatokat figyelembe véve változtassa meg a nemzeti szabályozást Magyarországon. Hazánkban az elmúlt évben közel 5 ezer személy folyamodott menedékjogi védelemért. A kérelmezők között azonban kevesen voltak olyanok, akiknek a védelem iránti igénye valóban jogos, megalapozott volt.
A menekültügyi eljárások lefolytatását akadályozza az ügyfelek együttműködési hajlandóságának alacsony foka. A kérelmezők 30-40 százaléka távozik ismeretlen helyre a közigazgatási eljárás során. Ez komoly terhet jelent a hazai befogadó rendszerre, figyelembe véve azt is, hogy a más uniós tagállam területére távozó kérelmezőket a dublini rendelet értelmében hazánknak gyakran többször is vissza kell vennie.
A hatályos menedékjogi törvény például a területen maradás jogát a kérelmezők számára két eljárás erejéig biztosítja anélkül, hogy erre uniós jogszabályi kötelezettség állna fenn. Ezzel a nyilvánvalóan megalapozatlan, az eljárással visszaélni kívánó ügyfélkör részére a gyakorlatban többéves zavartalan tartózkodást biztosít. A jelenlegi hazai jogi keretek nem adnak lehetőséget a nyilvánvalóan megalapozatlan kérelmek kiszűrésére, amellyel például a menekültügyi szempontból kevés relevanciával bíró menekülési történetet előadó, vagy a biztonságos harmadik országból érkező vagy a nyilvánvalóan visszaélő kérelmező esetében gyors és hatékony döntéshozatalra nyílna mód. Mindez szükségessé teszi a menedékjogi törvény módosítását.
A jogalkalmazási tapasztalatok egyértelműen alátámasztják, hogy a menedékjogi eljárások jelentős mértékű elhúzódásának oka az, hogy a felülvizsgálati kérelmek tárgyában kizárólagos illetékességgel eljáró Fővárosi Bíróság a döntését nem tudja határidőben meghozni. A határozatok általában a törvényben előírt hatvan nap helyett hat-nyolc hónap alatt születnek meg. Ez a körülmény is hozzájárul a közbiztonsági kockázatok növekedéséhez, emellett az eljárások elhúzódása miatt gyakran előidézője rendkívüli események bekövetkezésének. Az elmúlt években sokszor hallhattunk a médiákban híradást éhségsztrájkokról, a befogadó intézményekben történt rongálásokról, szándékos gyújtogatásokról, különböző demonstrációkról.
Az elhúzódó felülvizsgálati eljárások veszélyeztetik továbbá az alaptalanul menedékjogi védelmet kérő külföldiek kiutasításának hatékony végrehajtását is. Ennek a helyzetnek a megszüntetése érdekében a Pp. szabályainak a beterjesztett törvényjavaslat szerinti módosítása a Fővárosi Bíróság kizárólagos illetékességét megszünteti, és a felülvizsgálati kérelmek elbírálását a külföldi magyarországi lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye, ezek együttes hiánya esetén pedig a szálláshelye szerint illetékes ítélőtábla székhelye szerinti megyei bíróságok feladatkörébe utalja.
Tisztelt Országgyűlés! A menedékkérő, kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére jelenleg a menekültügyi befogadó rendszer keretei között erre a célra fenntartott speciális intézményben kerül sor. Ez a megoldás - tekintettel a gyermekek mindenekfelett álló érdekeire - azonban nem célravezető. Indokolt, hogy a kísérő nélküli kiskorúak elhelyezésére a gyermekvédelmi szakellátásban a hasonló korú magyar gyerekekkel együtt kerüljön sor, ahol számukra a jelenleginél eredményesebben biztosítható az életkoruknak és speciális igényeiknek megfelelő gondoskodás. A gyermekvédelmi szakellátásba való bekerülésük mellett szól az is, hogy a nemzetközi védelmet kérő gyermekek esetén sor kerül gyám kirendelésére, amely szélesebb körben biztosítja a gyermek érdekeinek védelmét, mint az ügygondnok, aki kizárólag a menekültügyi eljárással kapcsolatban folytat segítő tevékenységet. Erre tekintettel tartalmaz a törvényjavaslat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény módosítására vonatkozó rendelkezést.
Tisztelt Országgyűlés! A debreceni befogadó állomáson 2008. június 11-én történt, a médiában csak a "debreceni toronymászásként" elhíresült rendkívüli esemény ráirányította a figyelmet a kiegészítő védelemben részesülő, oltalmazottként elismert külföldiek személyazonosító okmánnyal történő ellátásával kapcsolatos jogi szabályozás nem kielégítő voltára. Az oltalmazotti jogállást a menedékjogi törvény 2008. január 1-jén vezette be Magyarországon, azonban a jogállás bevezetéséből adódó feladatok ágazati jogszabályban történő megjelenítése ez idáig elmaradt. A javaslat az ágazati jogszabály, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény kiegészítésével, az oltalmazottként elismert külföldi személyi és lakcímadatainak nyilvántartásba vételével, valamint a személyazonosító igazolványa és a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványa első ízben történő kiadásával összefüggő feladatok nevesítésével pótolja ezt a joghézagot.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat az uniós jognak való megfelelés mellett jelentősen javítja a magyar migrációs joganyag koherenciáját, növelve ezzel a jogbiztonságot, hatékonyabbá teszi az illegális migráció, illetve a migrációs indíttatású visszaélések elleni küzdelmet. A törvényjavaslat a jogharmonizációs kötelezettség teljesítése mellett a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült problémák megoldását is célozza, elvégzi a szükséges deregulációs feladatokat, továbbá egyes, korábban nem teljeskörűen átültetett uniós jogszabályokkal kapcsolatos kiegészítéseket, tükrözve ezzel a tagállamok gyakorlatához való közeledést.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket, és kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot tárgyalja meg és fogadja el. Köszönöm szépen.
(parlament.hu; kormany.hu)
