Kontrát Károly expozéja az Országgyűlés 2010. július 5-i ülésnapján.

Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Engedjék meg, hogy az expozémat a 2010. május 11-én, Ózdon lefolytatott nemzeti konzultáción megfogalmazott gondolatokra való visszautalással, az arra való hivatkozással kezdjem.

Ezen a nemzeti konzultáción, amelynek a témája a közbiztonság volt, Észak-Borsodban Borsod-Abaúj-Zemplén megye településeinek polgármesterei, jegyzői, rendőri vezetői, polgárőrei és a cigány kisebbség képviselői vettek részt. Elemi erővel fogalmazták meg a problémákat ezen a nemzeti konzultáción. Elhangzott: "Ipari méreteket öltöttek a fa-, áram- és fémlopások, a bolti és terménylopások, a lakás- és üzletbetörések, egyre több a fiatalkorú és gyermekkorú elkövető. Gyakoriak a nagy tömegű családi viszályok is, amiket lehetetlen időben megakadályozni." Elhangzott és megfogalmazódott az a gondolat, hogy a térség lakossága elégedetlen a közbiztonsággal, de ahhoz, hogy ez javulhasson, összefogás kell, mert a rend a fejlődés záloga. Megfogalmazták azt is továbbá: nem érzik magukat biztonságban az idősek, veszélyben a közvagyon, és számos esetben a munka gyümölcsét nem azok élvezik, akik megdolgoznak érte.

Tisztelt Országgyűlés! Ezeket a gondolatokat nemcsak Ózdon, a nemzeti konzultáción, hanem az ország más településén is megfogalmazták, és ezért a kormány a nemzeti ügyek programjának kiemelt részévé tette a közbiztonság, a közrend helyreállítását, figyelembe véve a nemzeti konzultáción elhangzottakat és az ország más településein megfogalmazott igényeket. Úgy gondolom, egy kormány akkor cselekszik a legbölcsebben, akkor váltja valóra az ígéreteit, ha az emberek által megfogalmazott problémákat terjeszti törvényjavaslat formájában a tisztelt Ház elé. Úgy tud érdemben javítani a közbiztonságon, ha ezeket a javaslatokat törvényjavaslat formájában is megfogalmazza. Utalnék arra, hogy korábban azt ígérte a nemzeti együttműködés kormánya, hogy a közrend, közbiztonság helyreállítása érdekében megerősíti a rendőrséget mind létszámában, mind erkölcsében, mind anyagi ellátottságában, szigorítja a törvényeket, így a büntető törvénykönyvet, a három csapás törvényjavaslatot már elfogadta a tisztelt Ház. Beterjeszti a szabálysértési törvény módosítását, most ennek vagyunk tanúi, és felgyorsítja a büntetőeljárást.

Tisztelt Országgyűlés! Én abban bízom, hogy ez a törvényjavaslat, amelyet most tárgyalunk, és amelynek az általános vitáját most kezdi meg a tisztelt Ház, eléri azt a célt, hogy hozzájárul, ténylegesen hozzájárul az ország közbiztonságának a helyreállításához.

Úgy, ahogy korábban elhangzott és megfogalmazódott, a közbiztonság ügye mára hazánk egyik legfontosabb ügyévé, nemzeti üggyé vált. Az ország lakóinak biztonsága és biztonságérzete is romlott. Ezt megfogalmazták nemcsak az emberek ezeken a fórumokon, ezeken a nemzeti konzultációkon, hanem rendőri vezetők is így értékelték. Hiába úgymond esetleg javultak a számok, de a biztonságérzet, a közbiztonság romlott. És úgy, ahogy ezen a nemzeti konzultáción elhangzott, gyakran büntetlenül olyan cselekményeket hajtottak végre, olyan szabálysértéseket követtek el, amelyek azt eredményezték, hogy az emberek nem élvezhették a munkájuk gyümölcsét, nem az aratott, aki vetett, és ennek semmiféle következménye nem volt. Ezt a helyzetet meg kell változtatni. Ennek a helyzetnek a megváltoztatását, a rend, a törvényesség helyreállítását szolgálja ez a törvényjavaslat.

Azt is tapasztaltuk az országban, hogy különböző önvédelmi reflexek alakultak ki, különböző olyan szervezeteket hoztak létre részben az önkormányzatok, részben egyéb szervezetek, amelyek bizonyos fokig még a törvényesség határait is súrolták, és semmiképp nem a rend megerősítését célozták meg. Emlékezzünk rá, hogy Magyarországon van olyan település, ahol seriffet alkalmaztak, Polgár nevű településen, ha jól emlékszem, állítottak be seriffet. Ez a magyar jogrendtől idegen megoldás, és nem hozta meg azt az eredményt, amit szerettek volna. Nyilvánvaló, hogy az állami erőszak-monopólium nem érvényesült az elmúlt időkben, az elmúlt időszakban ezeken a településeken.

A tulajdon elleni szabálysértések ügyét kiemelten kell kezelni, hiszen korábban ezeknek a szabálysértéseknek a felderítése és elbírálása is jegyzői hatáskörbe került. Ez változott ez év január 1-jétől, amikor a felderítés rendőrségi hatáskörbe került, de megmaradt az elbírálás jegyzői hatáskörben. Az előző napirendi pont - a T/579. számú törvényjavaslat, az alkotmánymódosítás - tárgyalásakor több utalás hangzott el ennek a gyakorlatnak a hiányosságaira, hiátusaira tekintettel. Én ezt nem ismételném meg. Úgy gondolom, ez is alátámasztja azt, hogy ezen a területen változtatni kell.

Ezt a változást szolgálja ez a törvényjavaslat, az eljárási szabályok módosítását egyes szabálysértések társadalomra veszélyességének növekedése indokolja. A javaslat célja pedig az ellenük való hatékonyabb fellépés. Elsősorban a kistelepüléseken élőket sújtja úgy, ahogy mondtam, hogy a tulajdon elleni szabálysértések felderítetlenek maradnak, a magánlaksértések elszaporodnak, ha a valótlan bejelentést követően a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv a helyszínre vonul, a polgárokat szolgáló valós feladatait időlegesen nem tudja ellátni. A javaslatban szereplő törvénymódosítások célja ezen anomáliák megszüntetése.

A tulajdon elleni szabálysértések elleni hatékonyabb fellépést szolgálja, hogy a javaslat az elkövetővel szemben elzárás büntetés kiszabását is lehetővé teszi, ezáltal jogi lehetőség lesz a tetten ért elkövető őrizetbe vételére, aminek önmagában is visszatartó ereje van. Ezen túlmenően az elzárással fenyegetett szabálysértések esetén lehetőség van gyorsított eljárás lefolytatására is. A szabálysértések felderítését a tapasztalattal nem rendelkező jegyző helyett a büntetőeljárások során már ez irányú ismereteket szerzett rendőrség hatáskörébe utalja. A javaslat bővíti a tárgyi bizonyítási eszközök felkutatásának lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat célja az is, hogy a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk komplexebb adatok alapján történő elemzését, értékelését lehetővé tegye, és ezzel elérje a döntéshozatali folyamat felgyorsulását. Ennek érdekében a törvényjavaslat szerint a döntési szintek számát csökkentve az országos rendőrfőkapitány helyett a belügyminiszter gondoskodik a terrorfenyegetettséggel összefüggő információk elemzéséről és a terrorcselekmények felszámolásáról. A közvéleményt irritálja, hogy noha a feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel sok helyen a nyilvánosság előtt történik, mégsem kerül sor rövid időn belül a tényállás felderítésére és hatékony szankcionálására.

Tisztelt Országgyűlés! Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot vitassa meg, a törvényjavaslatot támogassa, és amennyiben a tisztelt Ház azokat a célokat, amelyeket megfogalmaztunk e törvényjavaslat beterjesztésekor, támogatja, akkor a céllal összefüggő, ezzel összhangban álló és a cél elérését, a törvény hatékonyságát javító módosító javaslatokat szívesen megvitatjuk. Bízunk abban, hogy egy olyan törvényjavaslatot sikerül elfogadni a tisztelt Háznak, amely figyelembe veszi a nemzeti konzultáción megfogalmazott javaslatokat, elfogadása esetén ténylegesen javítja az egyes emberek biztonságérzetét, és hozzájárul egy nagyon fontos nemzeti ügy megvalósításához.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket.

(parlament.hu; kormany.hu)