Kontrát Károly előadói válasza az Országgyűlés 2010. július 6-i ülésnapján.

Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is szeretném megköszönni mind az általános, mind a részletes vitában részt vevő képviselők munkáját, javaslatait. Hadd utaljak arra, hogy a tegnapi nap során az általános vita nagyfokú aktivitást, nagy érdeklődést váltott ki a képviselőkből, és ez azt bizonyítja, hogy fontos az a törvényjavaslat, illetőleg az a problémakör, amelynek megoldását ez a törvényjavaslat célozza. Fontos az, hogy a közbiztonság javítását célzó törvényjavaslatot a parlament elfogadja, és ennek eredményeképpen, ennek segítségével a közbiztonság javuljon, a közbiztonság helyreálljon a Magyar Köztársaságban.

Szeretném megköszönni a törvényjavaslatot támogató bizottságok munkáját, a honvédelmi és rendészeti bizottság és az alkotmányügyi bizottság is megtárgyalta ezt a nagyon fontos törvényjavaslatot, és támogatásáról biztosította. Szeretném megköszönni itt a hozzászólásom legelején azoknak a frakcióknak, a Fidesznek és a KDNP-nek a támogatását, amelyek már a tegnapi vitában megfogalmazták támogató álláspontjukat, és külön köszönöm Kocsis Máté elnök úrnak, aki a honvédelmi és rendészeti bizottság elnökeként, illetve országgyűlési képviselőként elmondta támogató álláspontját. Különös tekintettel arra, azt szeretném kiemelni, hogy ő nemcsak az általános vitára vonatkozó szabályokra tért ki hozzászólásában, hanem mint a VIII. kerület polgármestere azokat a kerületben megélt tapasztalatokat is a tisztelt Ház elé terjesztette, a tisztelt Ház tudomására hozta, amelyek a vitában erősítették a kormány által beterjesztett törvényjavaslat mondanivalóját.

Ha visszatekintünk az általános vitára, és úgy gondolom, ezzel kell folytatnom, három részre lehet osztani ezt a vitát, az ellenzék részéről három fő iránya volt ennek. A szocialista álláspont kritikája, amelyet Harangozó Tamás képviselőtársunk ismertetett, a törvényjavaslat benyújtásának körülményeire vonatkozott, a túlzott gyorsaság, illetőleg bizonyos egyeztetések hiányára, illetve a garanciális szabályok betartására hívta fel a figyelmet.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat, ahogy tegnap is elhangzott a vita során, látható volt a parlament honlapján, a benyújtott módosító javaslatok pedig azt bizonyítják, hogy a képviselőknek módjuk volt arra, hogy álláspontjukat ismertessék, a törvényjavaslatot jobbá tegyék. Összességében a javaslat mondanivalója nem volt titok, hiszen ahogy tegnap elmondtam, a nemzeti konzultáción, amely 2010. május 11-én Ózdon került megtartásra, ennek fő irányait a miniszterelnök úr, illetve belügyminiszter úr ismertette. Ennek fő mondanivalója a kormányprogramban is szerepelt. Tehát nem volt ismeretlen sem a szabályozni kívánt kérdéskör, sem pedig a szabályozás fő iránya.

A garanciális szabályozással kapcsolatban azt tenném hozzá, úgy, ahogy Harangozó képviselőtársam jelezte, az általa benyújtott módosító indítványok közül támogatásra javasolunk a bizottságok által is támogatott módon egy javaslatot, amiről úgy gondoljuk, hogy jobbá teszi ezt a törvényt, ha a parlament így fogadja el. Úgyhogy köszönöm szépen ezt a benyújtott módosító javaslatot.

A Jobbik frakciója részéről 16-an szóltak hozzá az általános vitában, összesen 28 felszólalás hangzott el a Jobbik frakciója részéről. A legtöbb hozzászólás a feloszlatott társadalmi szervezettel kapcsolatos szabálysértési szankciókról szólt. Ez egy nagyon intenzív vitát váltott ki. Úgy gondoljuk, tisztelt országgyűlés, hogy a törvények mindenkire kötelezőek. Feloszlatott társadalmi szervezetet demokratikus országgyűlési frakció nem támogathat, arra jogalapot álláspontunk szerint senki nem vindikálhat.

A Jobbik álláspontja szerint a 60 napos elzárást 180 naposra kellene emelni. Ez a büntetőjogi szankciók alsó határa fölé emelné az elzárást. Ezt nem tudjuk támogatni. Ez olyan indokolatlan szigorítást jelentene, hogy a büntetőjog és a szabálysértési jog rendszerének egymásra épülését kérdőjelezné meg.

Az LMP-s képviselőtársaim hozzászólásai jórészt szintén a garanciális szabályokra vonatkoztak. A magyar jogrendszerben valóban ilyen szabályozásra van szükség, az állampolgárokat meg kell védeni. Mi ezen munkálkodunk. Meg kell változtatni az előző, szocialista kormányzat által ránk hagyott örökséget. Egy komoly érvünk a nemzeti konzultáció, vitathatatlan vívmányunk a folyamatos párbeszéd és az emberek akaratának törvényekben való megjelenítése.

Tisztelt Országgyűlés! A részletes vita során elhangzottakkal, illetve a benyújtott módosító indítványokkal kapcsolatban a következőket szeretném elmondani. A kormány a bizottsági ülések során nem tudta támogatni azokat a javaslatokat, amelyek a fiatalkorúakkal szemben elzárás büntetés alkalmazásának megszigorításait vagy egyenesen megszüntetését célozták. Ennek egyik indoka az, hogy a fiatalkorúval szembeni pénzbírságot megfelelő jövedelem híján a legtöbb esetben kiszabni nem lehet. Ez csak figyelmeztetést tenne lehetővé vele szemben, és annak, úgy gondoljuk, nincs meg a valódi visszatartó ereje. Vannak olyan tapasztalatok is a gyakorlatban, hogy egyesek ezt csak kihasználják, és a fiatalkorúakkal követtetnek el tulajdon elleni szabálysértéseket, hiszen velük szemben komoly szankciót nem lehet kiszabni.

A kormány nem támogatta azokat az indítványokat sem, amelyek a tulajdon elleni szabálysértés büntetési tételeinek felemelésére irányultak. Ez nyilvánvaló törést okozott volna a büntetőjog és a szabálysértési jog rendszerében. A büntetőjogban kiszabható szabadságvesztés büntetés alsó határa 60 nap, amennyiben ennél hosszabb idejű elzárást ki lehetne szabni szabálysértés elkövetése esetén, eltűnne a szabálysértési jog és a büntetőjog egymásra épültsége.

Tisztelt Országgyűlés! A kormány azokat a módosító indítványokat támogatta, amelyek a bírósági titkár függetlenségét erősítették. Emellett támogatta a kormány a pontosításokat és a koherenciazavar feloldását célzó indítványokat. Röviden úgy foglalnám össze, hogy a kormány azokat az indítványokat tudja támogatni, amelyek a törvényjavaslat célkitűzéseinek keretein belül maradnak. Határozottan nemet kell mondani minden olyan törekvésre, amely a törvényjavaslat által megoldani kívánt problémákat súlyosbítja.

Tisztelt Országgyűlés! Több képviselőtársam most itt a részletes vitában a tettenéréssel kapcsolatos szabályokat kifogásolta; Bárándy képviselőtársam vagy Gaudi-Nagy Tamás képviselő úr is. Engedjék meg, hogy itt most idézzem a törvényjavaslat indoklását, ami a javaslat 7. §-ához szól: "Életszerű, hogy az elkövető a szabálysértés helyszínét már elhagyta ugyan, ám a helyszínen fellelhető nyomok láncolata vagy például tanúvallomás alapján rövid időn belül azonosítható és elfogható. A német alkotmány 46. § (2) bekezdése tettenérésnek tekinti országgyűlési képviselő esetén, ha őt a cselekmény elkövetését követő napon fogják el, és így lehetővé teszi az őrizetbe vételét. E szabályt veszi át, órában kifejezve pontosítja e törvényhely. Az időtartam bővítése nem számottevő, hisz a cselekmény elkövetése és a másnapi őrizetbe vétel között - az elkövetés időpontjától függően - akár több mint 47 óra is eltelhet."

Tisztelt Országgyűlés! Ami a bírósági titkárok jogállásával kapcsolatos észrevételeket illeti. Úgy gondolom, hogy a benyújtott módosító javaslatok, amelyeket a kormány támogat, hozzájárulnak ahhoz, hogy ezt a helyzetet pontosítsák, és mindenképpen hozzásegítsék a jogalkotót az elérni kívánt cél megvalósításához.

Összefoglalóan azt gondolom, hogy a benyújtott törvényjavaslat, illetve a támogatható benyújtott módosító indítványok a nemzeti együttműködés programjában megfogalmazottakon alapuló rend helyreállítását, ezzel valamennyi magyar polgár érdekeit szolgálják, ezért kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a benyújtott törvényjavaslatot, illetve a támogatotti sor kormány által támogatott részét támogassák és fogadják el.

Köszönöm figyelmüket.

(parlament.hu; kormany.hu)