Tállai András az MTV1 2011. május 15-i, Vasárnap Este című műsorában.

– A Vasárnap Este vendége Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára, jó estét kívánok államtitkár úr!

– Jó estét kívánok!

– A polgármester úr azt mondta, hogy azért nem igazán hasznos a mostani vitaanyag, amit önök elkészítettek, mert ő ebből azt látja ki, hogy az európai trend eltelt a decentralizálással szemben egy centralizálás felé indul el Magyarországon az önkormányzatok irányítása. Egyetért ön ezzel?

– Rosszul olvasta a polgármester úr ezt az anyagot. Hallom a helyzetértékeléssel sem ért egyet, meg fogjuk vitatni, hogy mivel nem ért egyet. Mi azt írtuk le, hogy az a probléma, hogy az önkormányzatok a működőképesség határán vannak, eladósodtak, és azt a szerteágazó feladatrendszer ilyen elaprózódott önkormányzati rendszerben már nem tudják kellő hatékonysággal ellátni. Hogyha ő egyébként a nagyobb állami felügyeletet és ellenőrzést, mondjuk a törvényességi felügyeletet, vagy konkrétan a gazdasági ellenőrzést, mert igazából most nem létezik az önkormányzatnál ilyen, centralizációnak nevezi, akkor úgy gondolom téved, ez más országokban is megvan, akár Franciaországban vagy Németországban egyedül Magyarországon nincs és nem is volt az elmúlt időszakban olyan rendszer, ami törvényesség szempontból és gazdasági célszerűségi szempontból ellenőrizte volna az önkormányzatokat. Halljuk az irdatlan sok példát, hogy milyen gondokat okozott ez. Ez nem az egész magyar önkormányzati rendszerre jellemző, de most már teljesen az eladósodás sajnos lényegében a teljes önkormányzati rendszerre így vagy úgy, a rengeteg törvénytelenség és szabálytalanság vagy esetleg még bűncselekményeket is hallunk a médiában, az néhány önkormányzatnál, de mindenképpen szükséges egy ellenőrzési rendszernek az erősítése.

– Államtitkár úr, ez azt jelenti, ugye ön gyakorló polgármester is volt Mezőkövesden, ez azt jelenti, hogy azokat az állami feladatokat, amiket az elmúlt 20 évben fokozatosan rátolta a kormányzat az önkormányzatokra, azokat most vissza akarja venni az állam?

– Megvizsgáljuk és vannak javaslataink ebben a koncepció munkaanyagában, hangsúlyozom, munkaanyagban, hogy igen, a jövőben az állam lásson el bizonyos feladatokat. Ilyenek kimondottan az államigazgatási feladatok, amelyek egyébként alapvetően most sem önkormányzati feladatok. Példaként mondom amikor az okmányainkat cseréljék, szerintem tipikusan állami feladat, vagy amikor az építés hatóság, a nevében is benne van, hatósági ügyeinket intézzük, az is az. Vagy a gyámhivatali feladatokat is szerintem az államnak kell végeznie. De más tekintetben is pl. az oktatás terén is ami most a legnagyobb eladósodást jelentheti egy-egy önkormányzatnak, a teljes önkormányzati rendszernek, az oktatásban is nagyobb szerepet kell, hogy vállaljon véleményünk szerint az állam.

– Ez olyan értelemben is nagyobb szerep lesz, hogy az állam átveszi ennek a finanszírozását, ugye? Hogyan jön ide a járási rendszer? Bocsánat.

– Én azt gondolom, hogy akkor érez valamit, hogyha az állam természetesen nagyobb finanszírozást fog vállalni az oktatásban, ha irányítja szakmailag és hatóságilag az oktatást, a jövőben és nem az önkormányzatok, akkor az államnak természetesen forrásilag is nagyobb feladat kell.

– Egyébként az önkormányzatoknak az oktatásba ezentúl akkor nem lesz beleszólásuk?

– De lesz. Ez a lényeg.

– Az alapfokú oktatásba mindenképpen lesz.

– Így van, egy kompromisszumot kell kötni, önkormányzatok nélkül az oktatás sem fog működni. Ezért aztán szakmai garanciákat kell adni az önkormányzatoknak, a képviselőtestületeknek, a pedagógiai programok elfogadása tekintetében, vagy az igazgató kinevezése tekintetében, vagy pl. az épületfenntartás, így a tulajdon is természetesen az önkormányzatoké marad. A járás hogy jön ide? A jövőben egy teljesen új közigazgatási és önkormányzati rendszerben kell..

– ..régi-új.

– Hát régi-új, mert a neve az régi lesz, de azt fogja jelenteni, hogy automatikusan a régi járások állnak majd vissza, vagy jönnek vissza, tehát a járás az egy közigazgatási egység lesz, amelyben a járási kormányhivatalok megjelennek. Tehát az állam meg fog jelenni járási szinten. Azért, hogy bizonyos szolgáltatásokat az emberekhez közel vigyen. Egy járásban a jövőben az elképzeléseink szerint mindent el fog tudni intézni egy ember. Mert egy részét a szolgáltatásoknak az önkormányzatoktól kapják meg, az önkormányzatok közösségétől. Vagy pedig a járási kormányhivataltól. És a jövőben úgy kell kialakítani a járásokat, hogy legyen az rendőrségi, tűzoltói vagy államigazgatási szolgáltatás, vagy önkormányzati, egyébként polgármester úrnak szintén mondom, hallottam, hogy mondta, hogy a szociális és a településüzemeltetési feladatok tipikusan önkormányzati feladatok. Nekem is, nekünk is ez a véleményünk. A szociális feladatokat csak önkormányzati. Települési üzemeltetési feladatokba nem akar az állam beleszólni, és részt venni. Tehát úgy gondoljuk, hogy vannak tipikusan önkormányzati feladatok, viszont az is tény, hogy miután a rendszer tényleg, ha így marad, akkor egész biztosan fizetőképtelenné válik. És nem fog működni. Tehát a működése van veszélyben. Változtatni kell. Az első feladat, hogy elosztjuk újra a feladatokat. A második, hogy teljesen újraszervezzük az egész önkormányzati igazgatási rendszert. A járásokra alapozva. Lesznek nevesítetten járási székhelyek, akiknek több feladatuk lesz.

– Ez rendben van. Milyen elvek alapján választják ki? Mekkora területet fednek be a járások? Mekkora lesz a lakosság? Milyen, mik azok, amik alapján önök azt mondják, hogy ez egy járásnyi terület?

– A lakossági érdekeket kell előtérbe helyezni. Tehát..

– ..bocsánat, ez rendben van, a lakossági érdek az, hogy 5 éves legyen a ciklus az önkormányzatoknál?

– Lakossági érdek. Azért lakossági érdek, mert így megtakarítunk egy választást. Hiszen egyszerre lesz az EP-választás és az önkormányzati. És így pénzt is, választást is takarítunk meg.

– Mennyi pénzt jelent ez egyébként?

– Ez súlyos milliárdokat, 10 milliárdokat.

– Az mit jelenti, hogy ön azt mondta, hogy ne legyen egzisztencia a kistelepüléseken a polgármesteri hivatal, tehát ne akarjanak megélhetési polgármesterek lenni.

– Ez azt jelenti, hogy ma Magyarországon 1040 önkormányzat van, amelyik 50 fő alatti településen, tehát 500 fő alatti település 1040 van, 280 ezer ember él ezeken a településeken és 40%-ában főállású polgármester van. Semmi bajunk velük. 60%-ában már most is úgy csinálják, hogy nem főállású a polgármester. Ennek ellenére nagyon jó példák vannak, fejlődik a település stb., eleve a településtől elvesz forrásokat. És szeretnénk, hogyha azt a település javára tudnák fordítani, egyrészt. Másrészt pedig szemléletváltás szükséges.

– De miből élnek meg ezek a polgármesterek? Hogyha mondjuk éppen ez a munkájuk.

– Ez természetesen csak a következő választástól léphet hatályba. Eldöntheti, hogy ezt az egzisztenciát választja, vagyis azt, hogy valamiből mindenképpen. Ha polgármester lesz, tudnia kell azt, hogy egy 300 fős településen másból kell neki megélnie, tehát az egzisztenciáját máshonnan kell biztosítania.

– Itt van vége sajnos államtitkár úr.

– Én azt gondolom, hogy ez egy koncepciós szemléletváltás, és ez csak egy része az egész rendszernek.

– Nagy vita lesz előle egyébként?

– Természetesen, hiszen már most elindult, egy hónapunk van rá, hogy egy második változatot kidolgozzunk, az eddig megjelent koncepciók közül természetesen a legnagyobb vita lesz, hiszen ez minden települést lényegében minden magyar állampolgárt érinteni fog.

– Köszönöm szépen államtitkár úr.

– Köszönöm szépen.

(MTV1; kormany.hu)