Tállai András válasza Pál Tibor interpellációjára az Országgyűlés 2010. november 8-i ülésnapján.
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Az interpellációját politikai felhanggal kezdte, engedje meg, hogy én is így kezdjem a válaszomat. Semmiféle különös felelősséget nem vállalnak az önkormányzatok eladósodása miatt a jelenlegi kormánypártok - a Fidesz és a KDNP - az SZDSZ-szel és az önök pártjával, a Magyar Szocialista Párttal. Soha nem kellett a költségvetés megszavazásához az ellenzék szavazata, és önök az elmúlt években, az elmúlt 8 évben szinte minden költségvetésben elvontak forrásokat az önkormányzatoktól, és ezért kerülhettek az önkormányzatok ilyen helyzetbe. Valamit az önkormányzatoknak is lépni kellett az elmúlt években, hogy a működőképességüket fenntartsák.
Az ön szerepvállalása is érdekes, hiszen ön több mint két és fél évig felelős politikai vezetője volt a Belügyminisztériumnak, az önkormányzatokért felelős minisztériumnak, és úgy gondolom, az ön felelőssége is az, hogy mi történt az elmúlt években az önkormányzatokban. Az elmúlt évek jellemzője az volt, hogy először a szocialista kormány eladósította az államot, hiszen 8000 milliárd volt, amikor átvették a kormányzást, és több mint 20 000 milliárd adóssággal adták azt vissza 2010-ben a Fidesz-kormánynak. Aztán eladósították az önkormányzatokat, és legvégén eladósították a magyar családokat és a magyar vállalkozásokat.
Nézzük, ez mit jelentett számokban: az önkormányzatok esetében 2005-ben még alig több mint 300 milliárd forint volt az önkormányzatok hitelállománya, 2010-ben ez az összeg már meghaladja az 1000 milliárd forintot, és ebből valóban a kötvénykibocsátás több mint 500 milliárd forint.
De nézzük meg, hogy a önkormányzatok, az a körülbelül 300 önkormányzat milyen okból bocsátott ki kötvényt, mert egyértelműen nem igaz az, hogy minden önkormányzat felelőtlenül, átgondolatlanul és a működésére bocsátotta ki ezeket az értékpapírokat. Van olyan önkormányzat, amely kimondottan forgatási céllal, és ma nagyobb érték van az önkormányzat számláján, mint amikor kibocsátotta a kötvényt. Van olyan önkormányzat, amely a fejlesztési önerő pótlására, kvázi hosszú távú hitel, fejlesztési hitel helyett bocsátotta ki, és annak egy részét vagy fölhasználta már, vagy a későbbiek során fogja fölhasználni. Sajnálatos, hogy előfordul az is, hogy az önkormányzatok ezt működésre használták fel, egyébként jelzem, hogy nagyon kevés ilyen önkormányzat van, és ez jellemzően a megyei önkormányzatoknál fordul elő.
Úgy gondolom, az ön néhány kijelentésével mindenképpen vitatkozni kell, például azzal, hogy az önkormányzatok nem végezték el a kötvények futamidejével megegyező likviditási elemzést. Véleményem szerint elvégezték, ugyanis a számok azt mutatják. Magyarországon összesen 9 önkormányzat ellen van adósságrendezési eljárás, és egyetlen esetben sem a hitel, illetve kötvénykibocsátás miatt történik ez. Azt gondolom, sokkal felelőssebben kell az önkormányzatokra tekinteni, és mi úgy látjuk, hogy a kötvénykibocsátás nem fog rendszerbeli problémát okozni. Néhány önkormányzatnak nagyon nagy nehézséget fog majd jelenteni, de nem fogja az önkormányzati rendszer teljes csődjét jelenteni, hiszen azok az önkormányzatok bocsátották ezt ki, amelyek gazdaságilag erősek, és jelentős helyiadó-bevétellel rendelkeznek.
A kérdésére azt tudom válaszolni, hogy természetesen a kormány ismeri az önkormányzati kötvénykibocsátás adatait, hiszen az önkormányzatok beszámolóit megismerte, és azzal is tisztában vagyunk, hogy ez mit jelenthet a későbbiek során az önkormányzatok számára, és erre a kormány természetesen egy rendezési programot, tervet fog kidolgozni, amelyben jelentős szerepet szán a pénzpiacoknak, jelentősen számítunk a pénzpiacok közreműködésére akkor, hogyha a kötvénykibocsátás gondot és problémát okoz.
Köszönöm a figyelmüket.
(Pál Tibor interpellációja megtalálható itt.)
(parlament.hu; kormany.hu)
