Tállai András válasza Gyöngyösi Márton interpellációjára az Országgyűlés 2011. február 28-i ülésnapján.
Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, a válaszom első részében arra a hét konkrét kérdésre válaszolnék, amit az interpellációjában föltett.
Az első, hogy miért kell háromhetente pályázatot benyújtani. Ezt rosszul tudja, nem háromhetente kell benyújtani, csak akkor, ha megtörténik a katasztrófa, és valaki közpénzt akar igénybe venni a védekezésre vagy a helyreállításra, tehát egyszer kell, és nem háromhetente.
Miért kell a településeknek több tízezer forintért a földhivatalból a tulajdoni lapot kikérni? Nem kell kikérni a földhivatalból, hiszen a TakarNet-rendszerből lekérhetik, és a pályázatnál egyébként ezt a pályázat elbírálója, tehát a Belügyminisztérium elfogadja.
Miért csak a köztulajdonban lévő ingatlanra lehet pályázni a vis maior alapból? Az állam alapvetően az önkormányzati és a saját állami tulajdonú infrastruktúrában tud segíteni, tehát a magántulajdonú ingatlanoknál elsősorban a tulajdonosnak kell ezt megteremteni, hiszen az állam a magántulajdonú ingatlanra nem szedi a javait az ingatlannak, és nem viseli a terheit, tehát a magánszemélynek alapvető a felelőssége káresemény esetén is. Természetesen vannak egyedi döntések a kormány részéről jelentős katasztrófa esetén.
Van-e esély arra, hogy a kormányzat a Magyarországon tevékenykedő, belvíz esetén a különböző jogi formulák mögé bújó biztosítókat bevonja a belvíz okozta károk rendezésébe? Igaza van ebben, sajnos jelenleg erre lehetőség nincs, hiszen a biztosítók nem kötnek biztosítást belvízkárokra, nemzetközi jogi hivatkozásokkal - úgy gondolom, ezen a téren valóban van tennivaló. A katasztrófavédelmi koncepció tartalmaz egy olyan alternatívát, amely a nemzeti veszélyhelyzeti ingatlanbiztosító pénztár felállítását tenné lehetővé; azt gondolom, hogy ez lehet a megoldás azokra az ingatlankárokra, ahol elkerülhetetlen a károknak a bekövetkezése, tehát itt jövőbeni feladataink vannak.
Van-e esély arra, hogy az adminisztrációs terhek csökkenjenek a pályáztatás során? Jó hírem van, hiszen megjelent az új katasztrófavédelmi kormányrendelet, ebben több adminisztrációcsökkentő intézkedés is történt, nem kell annyi példányban beadni, és más egyéb bürokráciacsökkentő intézkedések történtek.
És végül, hogy az EU-hoz benyújtott pályázat hol tart: itt rossz hírem van, hiszen a belvízhez hasonló katasztrófák enyhítésére az Európai Unió nem tud támogatást biztosítani. Az árvízkárokra az elmúlt év nyarán benyújtottuk a pályázatunkat, 6,5 milliárd forintot nyerhet Magyarország. Reményeink szerint hónapokon belül megérkezik a döntés, amely támogatni fogja Magyarországot e tekintetben.
Egyébként a belvízről mint problémáról általában: szeretném jelezni, hogy 2009 októbere és 2010 decembere között 1149 milliméter csapadék esett le Magyarországon, ami a sok évi átlagnál 60 százaléknál több, és a problémát alapvetően ez okozza. Például a belvízszint magassága az 1971 és 2000 közötti átlagértéknél jelenleg 95 centiméterrel, tehát közel egy méterrel magasabban van. Egyébként a belvízzel elöntött területek nagysága 380 ezer hektár.
S hogy mit lehet tenni az országban? Előre gondolkodni, ami az elmúlt nyolc évben nem történt meg. Alapvetően ki kell tisztítani a csatornákat, ami nagyon könnyű feladat, csak figyelmet és pénzt igényel. Ezt teszi a jelenlegi kormány. 3 ezer kilométer hosszan lenne szükséges azonnali beavatkozásra; azon dolgozunk, hogy ezt megtegyük. Rendbe kell hozni a szivattyútelepeket, mert egyszerűen nem működnek. Az elmúlt években nem voltak használatosak, és százmilliót költöttünk az elmúlt időszakban rá, hogy működjenek. Végül megemlítem a belvíztározás problémáját: 133 belvíztározó van, ezeket rendbe kell tenni. Ehhez új jogszabály, új törvény szükségeltetik.
A problémafelvetésben igaza van, bőven van teendőnk a belvíz terén Magyarországon. Köszönöm szépen a figyelmet.
(Gyöngyösi Márton interpellációja megtalálható itt.)
(parlament.hu; kormany.hu)
