Tállai András az MTV1 2011. május 13-i, Ma Reggel című műsorában.

– Mi lesz az önkormányzatokkal? Önkormányzati reform lesz, de vajon mi lesz a joga, a joguk az önkormányzatoknak? Korlátozza-e őket az állam, avagy sem? Alapvetően ezt a kérdést szokták feltenni, amikor erről beszélgetünk. Tállai András önkormányzati államtitkár a vendégem, jó reggelt kívánok államtitkár úr!

– Jó reggelt kívánok!

– Egy külön kérdés, Pécs polgármestere leállított egy majdnem 3 milliárdos hitel felvételét. Ez más összefügghet azzal, hogy az önkormányzatok hitelfelvételét a nyártól újra akarja szabályozni? Tehát önállóan nem vehetnek fel hitelt. Egyébként maga a hír arról szól, hogy a pécsi polgármester úgy gondolja, hogy, hogy a korábbi városvezetéshez képest könnyebb, enyhébb kamatokkal, pénzügyi feltételekkel is fel lehet venni a hitelt.

– Ma még nem érvényesülnek a szigorúbb szabályok, az elmúlt év őszén a parlament elfogadott egy olyan szabályozást, hogy könyvvizsgálói jelentés szükséges ahhoz, hogy éven túli hitelt vegyen fel az önkormányzat vagy kötvényt bocsásson ki. Tehát ez igazából nem szigorítás, hanem csak egy plusz szakmai feltétel volt. Való igaz, hogy az Alaptörvény, az elfogadott Alaptörvény tartalmaz szigorításokat, amely feltételhez kötheti az önkormányzatok kötelezettségvállalását és kölcsönfelvételét. De ez csak jövő év január elsejétől lép hatályba. Én úgy gondolom, hogy Pécsen alapvetően azért döntöttek így, mert egész más konstrukcióban gondolkodnak, és valószínű, hogy máshogy fogják ezt a forrást előteremteni. Beszélgettem a parlamentben az alpolgármesterrel úrral, még azt is elmondta, hogy nagyon sok olyan intézkedést hoznak, hogy a kiadásokat próbálják csökkenteni, megtakarítást eszközölni.

– Az önkormányzati rendszer átalakítása alapvetően milyen célt szolgál? A pénz, megtakarítás, tehát az, hogy az 1400 milliárdos adósságállomány fokozatosan eltűnjön? Az, hogy ne adósodjanak tovább az önkormányzatok? Az, hogy átvegyen bizonyos feladatokat az állam? És az, hogy megszűnjenek-e részben önkormányzatok?

– Alapvetően ez mind cél, kivéve az, hogy az állam átvegyen feladatokat, az eszköz arra, hogy az önkormányzati rendszer működőképessé váljon. Ma ugyanis súlyos működési zavarai vannak az önkormányzatoknak. Nagyon sok tényező bevetett ebben a helyzetben, az elmúlt 20 év alapján változtak a körülmények, változott a demográfiai helyzet, a gazdasági helyzet, a költségvetési helyzet. Nem követte a szabályozás, sok-sok feladatot kaptak az önkormányzatok, állami támogatást viszont nem kaptak hozzá. Ma eljutottunk oda, hogy minden önkormányzat hiányt tervez. Sok önkormányzat teljesen eladósodott, nem tudja fizetni a kötelezettségeit és nagyon sok önkormányzat pedig előtte áll és most várja, hogy történjen valami. A működőképessége van veszélyben most már az önkormányzati rendszernek.

– Ön azt mondta valamelyik önkormányzati témával kapcsolatban, hogy nagyon komoly vitákat vár, nagyon komoly érdekellentétek vannak. Ha csak arra gondolok, hogy több parlamenti képviselő az polgármester is egyben, sőt hát különféle közgyűlések tagjai, ha ezeket megszüntetik, át akarják alakítani, akkor személyes érdekek is csorbulnak. Ez pedig például egy kétharmados törvénynél akár a kormánytöbbséget is megkérdőjelezheti. Tehát, ugye azok a viták, amelyekre utalt, gondolom, hogy részben szakmaiak, részben pedig politikai, részben pedig személyi érdekből fakadó viták.

– Ez így igaz, ez a, ez a vita már elindult a saját frakciómban. A háttérben nagyon komoly viták vannak, éppen hétfőn a szavazásokat követően fog ez folytatódni. Azt gondolom azonban, hogy a képviselői esküben az van, hogy mindenki a tevékenysége során, az országgyűlési képviselői tevékenysége során az ország javát kell, hogy szolgálja, és azt mindenki belátja, hogy változtatni kell. Mindenki eljut oda, hogy a finanszírozáson, a feladatok, az állam és önkormányzatok közötti feladatok rendszerén, és még sok minden máson változtatni kell. Én azt gondolom, hogy fölül kell majd tudni kerekedni az egyéni érdekeken, mert hogyha hagyjuk, hogy az önkormányzati rendszer működésképtelenné váljon, az vissza fog hatni az országnak a működőképességére, és ez senkinek nem lehet érdeke.

– Én nem tudom, hogy most az önkormányzati rendszerből hányan élnek meg, tehát főfoglalkozásban, de ehhez képest hány százalék maradnak? Beszélnek arról, hogy, hogy a 3000-valahányszáz önkormányzat helyett a fele maradna, egyharmada maradna, egy sor településen nem lenne saját önkormányzat, járások alakulnának ki, járási hivatalokkal. Teljesen újjáalakulna a rendszer.

– Ebből ennyi igaz, hogy járások alakulnak ki valószínűleg. Minden önkormányzat megmarad Magyarországon, minden településnek joga az, hogy válasszon képviselő-testületet, válasszon polgármestert és ez a képviselő-testület az ország minden pontját, a legkisebb önkormányzattól a legnagyobbik az Alaptörvényben biztosított jogokkal bír. Rendeletet alkot, határozatot hoz, költségvetést készít, helyi, helyi adót szed.

– Állami költségvetési támogatást például kaphat? Tehát ugye van egy olyan, most csak egy példát mondok, van egy olyan elképzelés, hogy, hogy az oktatási rendszert az önkormányzati szinten úgy alakítanák át, hogy az iskola például önkormányzati tulajdon maradna, de maga az oktatás az pedig állami feladat.

– Így igaz.

– Továbbra is tehát a pedagógusok bérét az állam fizetné, hogy lehet így fenntartani egy intézményt?

– Nagyon jól. Példa rá például az egészségügyi rendszer, a járóbeteg-ellátás és az alapellátás, a háziorvosi ellátás, amikor az állam közvetlenül finanszírozzon szolgáltatót, tehát közvetlen állami beavatkozás van. Van erre példa az önkormányzati rendszeren belül. Az a, az talán a legfontosabb, hogy minden szolgáltatást, amit most az emberek megkaptak - oktatási, egészségügyi, államigazgatási, szociális, sport, kulturális szolgáltatásokat - a jövőben is meg fogják-e kapni? Az fog változni, hogy a kötelező feladatokat a törvény meg fogja határozni, hogy mely szinten lehet ellátni. Egy kistelepülés nem tud nyilván okmányirodát fenntartani, gyámhivatalt, tehát azt ki fogja mondani, hogy például a járásközpont városok fogják majd ezt a feladatot ellátni. Tehát egy, az adott feladatot az adott település képességeihez, lehetőségeihez, nagyságához, gazdasági erejéhez kell majd szabni. Nem szabad olyan önkormányzatoknak olyan feladatokat adni, amelyeket nem képes ellátni, és a mai rendszer ezt teszi.

– Budapest. Budapesten, vagy Budapesttel kapcsolatban hallunk arról, hogy olyan elképzelések is vannak, hogy megszűnne a Fővárosi Önkormányzat, csak kerületiek lennének.

– Én nem olvastam ilyet a mi koncepciós munkaanyagunkban.

– Én hallottam róla. A munkaanyag nyilván és az elképzelések más-más asztalon lehetnek természetesen. Van olyan elképzelés, hogy lenne egy, mondjuk így, egy fővárosi központi igazgatás és három-négy kerület maradna. Ez aztán persze jelentheti már a választókerületek újjáalakítását is, tehát sok mindennel, a választójogi törvénnyel is összefügg. Ön milyen Budapestet szeretne?

– Működőképes Budapestet. Olyat, amilyet az itt élő emberek. Tisztát, szépet, jól lehessen közlekedni.

– Hát ez világos, de ehhez kell 23 kerület és egy Fővárosi Önkormányzat, vagy megoldható más keretek között is?

– Én azt gondolom, hogy ezt a vitát most mi kinyitottuk hivatalosan és nagyon sokat fog számítani az, hogy az érintettek mit fognak mondani, mit fognak mondani a hozzáértők. Igazán nem tettük le a Belügyminisztériumban a voksunkat egyik változat mellett sem, inkább egy elvi kérdést tettünk, egy választékot tettünk az asztalra, a nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve. De mi komolyan gondoljuk, hogy most rákésztettük a Fővárosi Önkormányzatban érdekelteket, a kerületi vezetőket arra, hogy mondják el a véleményüket, és ezekből a véleményekből kell majd összegyűrni, gyúrni egy olyan konszenzusos új fővárosi rendszert, amely működőképes lesz. Egy biztos, hogy jobbat kell tudnunk csinálni a fővárosban is, és az egész önkormányzati rendszert illetően is, mint amilyen most van.

– éj törvény szeptemberben, októberben?

– Hát nagyon boldog lennék, ha október 31-én az új törvényt a parlament kétharmados többséggel elfogadná.

– Államtitkár úr, köszönöm, hogy itt volt.

– Köszönöm szépen!

(MTV1; kormany.hu)