Tállai András az MR1 - Kossuth Rádió 2011. május 12-i, 180 perc című műsorában.

– Elkészült és ősszel kerülhet az Országgyűlés elé az új önkormányzati törvényjavaslat, amelynek 44 oldalas vitaanyagát tegnap mutatta be a sajtónak Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára. Jó reggelt kívánok!

– Jó reggelt kívánok!

– Azt gondolom, nem tévedek nagyon, ha azt feltételezem, hogy a Magyarországon létező 3194 önkormányzat legnagyobb részét az eladósodás sújtja, ezen hogyan tud vagy próbál segíteni a készülő önkormányzati törvény?

– Valóban így van. Azt eladósodás és a napi hiánytermelés az önkormányzatoknak a legnagyobb gondja, problémája, egy önkormányzati vezető nap mint nap azzal ébred, hogy hogyan fogja tudni kifizetni a számlát, a vállalt kötelezettségeket, a fejlesztéseket.

– Ön is volt polgármester, ismeri ezt testközelből.

– Igen, én is, az én polgármesterségem is így indult, aztán hoztunk megfelelő lépéseket, és végül is Mezőkövesdet akkor sikerült pénzügyi egyensúlyba hozni, de akkor azt tapasztaltuk, ami sajnos jellemző volt az elmúlt szocialista nyolc évre, hogy bármilyen racionalizálást megtettünk, akkor a kormány mindig előttünk járt és mindig tudott olyan döntést hozni, ami sújtotta az önkormányzatokat, gazdasági értelemben.

– Most a racionalizálás azt jelenti, hogy szigorítják a hitelfelvételt, állami finanszírozásúvá tesznek bizonyos feladatokat?

– Ez csak az intézkedéseknek az egyik eleme, nagyon nagy hiba lenne ettől várni a megoldást, azt gondolom, hogy készen kell, hogy legyünk, és készen is vagyunk egy olyan stratégiával, egy olyan koncepcióval, amely megállítja az önkormányzatoknak az eladósodását.

– Hogyan?

– Egyrészt átrendezzük az önkormányzati feladatokat, az állam és az önkormányzatok közötti feladatrendszert újra fogjuk szabályozni, az államnak nagyobb szerepet kell vállalnia a jelenlegi önkormányzatok megszervezésében, például ugye az oktatás terén, de várhatóan az államigazgatósági, hatósági feladatok terén is, és azt gondoljuk, hogy ezt a jövőben a létrejövő járási kormányhivataloknak kell végezni. Az önkormányzatoknak annyi feladatuk fog maradni, jellemzően tipikusan önkormányzati feladatok, így például a településfejlesztés, a település-üzemeltetés, településrendezési feladatok vagy a szociális feladatok, vagy a helyi adóbeszedés, vagy a kultúra, a sport, közművelődési feladatok, amelyek alapvetően leghatékonyabban és legésszerűbben az emberek szemszögéből, az adott településen láthatók el. Ehhez párosul majd az, hogy kialakítjuk a feladatfinanszírozás rendszerét, amely azt fogja jelenteni, hogy lényegében beköltségeljük, hogy egy-egy feladatnak mennyi a költsége és ehhez a finanszírozást az állam egyrészt állami támogatás formájában, másrészt helyi adóbeszedési lehetőség biztosítása formájában biztosítani fogja az önkormányzatoknak.

– És vajon, hogyan próbálják szankcionálni a települést eladósító vezetők felelősségét, büntetőjogilag is esetleg?

– Abban az esetben, hogyha az új feladatrendszerben, ami egy csökkentett feladat lesz, az új finanszírozási rendszerben, amely egy szigorított, az új feladatfinanszírozási rendszer ellenére egy település mégis eladósodik, akkor a jelenleg hatályban lévő 96. évi 25-ös törvény átalakításával azt szeretnénk, hogyha két szakasza lenne az adósságrendezési eljárásnak, az első szakaszban egy külső segítséggel, a település esélyt kap arra, hogy visszaforduljon ebből a rossz pénzügyi irányból és rendeződjenek a dolgai, válságköltségvetések, kiadások lefaragásával, új bevételek feltárásával, a hitelezőkkel való adósságállomány újratárgyalásával, s abban az esetben, hogyha így sem sikerül rendezni és kijönni ebből az adósságspirálból, az adósságrendezés által, akkor a második szakasz az már egy keményebb szakasz lesz, ahol lényegében felszámoló jogokat fog kapni a csődbiztos, és a gazdasági döntések megszűnnek a képviselőtestületnek, illetve a polgármesternek. Tehát ez már a felszámoláshoz fog leginkább hasonlítani.

– Visszaállna a tervezet szerint, a jól bevált és nagyhagyományú járási rendszer is, ahol viszont érzelmi szempontokat is figyelembe akarnak venni ezek kialakításakor, ez mit jelent, hogy a település szavazhat, hogy melyik járáshoz akar tartozni?

– Lényegében igen, tehát minden szempontot figyelembe fogunk venni a járások kialakításánál, hiszen nem egy-két évre, néhány évre gondoljuk, hogy a járási rendszer működni fog, hanem nagyon sokáig, legalább néhány évtizedig, ezért nagyon alapos és megfontolt döntést szeretnénk, nem egy felülről irányított, a településekre ráerőszakolt járási rendszert szeretnénk, hanem olyat, amelyben a települések is megtalálják a helyüket és jól érzik magukat, hiszen a jövőben a járáson belül fogják megkapni, elnézést az emberek az összes közigazgatási és önkormányzati szolgáltatást.

– És mi az oka a járások visszaállításának?

– Azt gondoljuk, hogy létre kell hozni egy olyan közigazgatási és önkormányzati egységet, amely az emberek közelében van, hiszen most a megye, a megyeszékhely kicsit távol van az emberekhez, ugyanakkor pedig a most meglévő kistérségek pedig nem töltik be ezt a funkciót és ezt a feladatot, ezért egy egységes közigazgatási és önkormányzati rendszert alakítunk ki, amelyet járásnak fogunk majd nevezni.

– Beszéljünk Budapestről is, hét óra előtt egy szociológussal beszélgetve, felmerült, hogy a legfontosabb az lenne, hogy a kerületek ne egymással, illetőleg a fővárossal harcoljanak, mert az a működésképtelenséghez vezet tapasztalhattuk. Hogyan lehet ezen változtatni, milyen elképzelések vannak Budapest átszervezésére?

– Így igaz. Az önkormányzati rendszer átalakításával természetszerű, hogy Budapest a fővárosi önkormányzat és a kerületek kérdését is napirendre kell tűzni. Ez a koncepció munkaanyaga, ezt lényegében tartalmazza, háromféle megközelítésben. Maradna a jelenlegi rendszer, de egy új feladat- és hatáskör-struktúrában, vagy pedig egy erős fővárosi önkormányzat, gyengébb úgynevezett végrehajtó kerületekkel, előjáróságokkal, és a harmadik egy úgynevezett city-rendszer, ahol lenne egy belvárosi mag, az lenne a city és azt néhány kerület venné körbe, ezt nemzetközi példákkal tudjuk alátámasztani.

– Viszont akkor nem lenne fővárosi önkormányzat. Azt hiszem, ez a legmerészebb elképzelés.

– Igen, én azt hiszem, és az a célunk vele, hogy igazából kinyissunk egy vitát, meghallgassuk az érintetteket, de mindenkinek a véleményét, aki a főváros működtetésével kapcsolatban véleményt szeretne mondani és azt követően alakítjuk ki az álláspontokat.

– Egyeztettek erről például Tarlós István főpolgármesterrel?

– A jövő hétet követő héten fog jönni a fővárosi önkormányzat, Tarlós István személyesen és néhány kerületi polgármester, háttérben egyébként folyamatos egyeztetések történnek. Azt gondolom, hogy a főváros tekintetében nem biztos, hogy júniusig, hogy úgy mondjam dűlőre kell jutnunk, lehet, hogy egy alaposabb és mélyebb elemzést, tanulmányozást követően kell meghozni a döntést. Az is elképzelhető, hogy egy önálló fővárosi törvényben jelenítenénk meg, az új fővárosi önkormányzati rendszert.

– Még két fontos változtatásról nagyon röviden, mert szorít az idő. Az egyik, hogy négy évről öt évre emelnék az önkormányzati ciklus működési idejét. A másik kérdést majd a válasza után fogom feltenni.

– Igen, itt valami félreértés van, nem a koncepciónk tartalmazza, ezt már az elfogadott alaptörvény egyértelműen kimondja. Tehát 2014-ben öt évre fogunk önkormányzati vezetőket választani, 2019-ben lesz azt követően a következő önkormányzati választás.

– No és az összeférhetetlenség kérdése, vagyis, hogy polgármester ne lehessen parlamenti képviselő?

– Ez is napi politikai kérdés, az ugye eldöntött tény, hogy a parlament létszáma 200 főnél nem lehet több, úgy gondoljuk, hogy az hozza magával azt a döntést is, hogy a két közéleti szerepvállalás váljon el egymástól, hiszen egy 200 fős parlamentben egészen más képviselői munkát, kétszer annyi embert kell adott esetben százezer embert is kell a parlamentben képviselni. Az egészen bizonyos, hogy amellett egy nagyon komoly polgármesteri tevékenységet nagyon nehéz lenne elvégezni.

– Köszönöm. Ősszel kerülhet tehát az Országgyűlés elé a törvényjavaslat az önkormányzatokról, mikorra várható, hogy törvény lesz belőle?

– Én azt remélem, hogy augusztusra készen leszünk az elfogadott koncepció alapján a törvényjavaslat szövegével, és szeptemberben kerülhet a parlament elé, hát a parlament munkájától függően októberben, ősszel, novemberben legkésőbb elfogadásra kerülhet.

– A magyarországi önkormányzatokat fenyegető adósságcsapda elkerülésére, a készülő önkormányzati törvényjavaslat szigorítaná a hitelfelvételt, a járási rendszer visszaállításával közelebb vinné a döntéseket az emberekhez, Budapest közigazgatási átszervezéséről pedig vitát nyit a fővárosiakkal és egyeztet a főpolgármesterrel, többek között ezt tudtuk meg a helyhatóságok működéséről szóló tegnap bemutatott vitaanyag kapcsán Tállai Andrástól, a Belügyminisztérium államtitkárától.

(MR1 - Kossuth Rádió; kormany.hu)