Tállai András a TV2 2011. május 16-i, Mokka című műsorában.

– Vendégem Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára. Jó reggelt kívánok!

– Jó reggelt kívánok!

– Ugye kezdjük először Budapesttel. Három koncepció látott napvilágot Budapesttel kapcsolatban az átalakítás szempontjából. Ön szerint melyik lesz a befutó?

– Három elképzelés.

– Három elképzelés.

– Amelyiket meg fogják szavazni a parlamenti képviselők. Nem tudom melyiket fogják támogatni.

– Ön tud mondani egyetlen olyan kerületi polgármestert, aki mondjuk támogatná azt, hogy az ő kerülete megszűnjön?

– Hát, hogyha végiggondolja azt, hogy eltelt húsz év, az ország életében az önkormányzatiság tekintetében, és átgondolják azt, az esküjük alapján, az országgyűlési képviselői esküjük alapján, hogy a főváros működésének mik a nehézségei, a hiányosságai, és hogy hogyan lehetne ezen javítani, és valóban mélyen belegondol, és nem érzelmi alapon, hanem, hanem ésszerűség szempontjából, költségtakarékosság szempontjából, hatékonyság szempontjából, akkor úgy gondolom, hogyha, és ezt végig tudjuk beszélni mind a három alternatívát, akkor én látok lehetőséget arra, hogy a fővárosban gyökeres változás történjen az önkormányzatiságban.

– Ez nyilván az egyik feltétele annak, hogy valamilyen átalakítások elkezdődjenek. A másik pedig az, hogy az átalakítás után is élhető is nem utolsó sorban vezethető legyen ez a bizonyos főváros. Vagyis Budapest. Ön szerint ez alapján a három koncepció közül melyik az, amik a, amelyik a leginkább előremutató?

– Én azt gondolom, hogy nem is talán az a legfontosabb, hogy a kerületeknek milyen jogi formája lesz, hiszen az elnevezése, hogy, hogy én az adott kerületinek érzem magam, tehát érzelmi alapon a lakosságnak végül is megmarad ez az érzése, ez az érzelme, hanem inkább, inkább szervezetileg ésszerűségi szempontból kellene ezt. Azt látom, hogy a fővárosban egy nagyon nehezen születnek meg a döntések, van egy fővárosi elképzelés és van huszonhárom kerületnek egy elképzelése, a főváros fejlesztését illetően, a fővárosi rendezési terveket illetően. És sok közös ügye van a fővárosnak, ami most a kerületi határokkal lezárul, és a kerület lényegében egy önálló városrésszé válik, a jelenlegi önkormányzati rendszerben, és pedig nagyon sok olyan ügy van, ami közös több kerületnek az ügye lenne. Vagy éppen a fővárosnak kellene meghozni a döntést. Tehát én, én egyelőre egyrészt az intézmény fenntartást tekintetében látok túlzott költségeket, másrészt pedig a döntéshozatalnak a nehézségében.

– Ühüm. Ön, Ön mit mondana, mi lenne az ésszerűbb egyébként a kerületeket illetően, tehát, hogyha megmaradna a kerületnek a vezetősége, tehát ezt elöljáróságnak, kerületi elöljáróságnak hívnák, ugye? Az egyik koncepció szerint, a másik pedig azt mondaná, hogy van City, van Buda, Óbuda és van egy radikális elképzelés, hogyha lehet így minősíteni, hogy teljes mértékben megszűnnének a kerületek, és még elöljáróságok sem lennének.

– Nem, olyan nincsen. Azt, ezt mondják egyes elképzelések, de ezt nem a Belügyminisztériumnak az elképzelése, ilyet mi nem gondolnánk. És..

– Mégis mi lenne, tehát arra akarok még mindig kilyukadni, melyik az a koncepció ezek közül, ami a Belügyminisztérium elképzeléseinek a leginkább megfelelne, vagy azért fogalmaz ilyen óvatosan, mert egyelőre a tárgyalásokra bízzák azt, hogy mi felé indulnak el?

– Ez utóbbi. Ma este is találkozunk a frakcióval, végigbeszéljük, aztán a főváros kerületi vezetőikkel, arra, arra késztetjük a kerületek, a fővárosban dolgozó önkormányzati vezetőket, mondják el véleményüket. Egyébként kíváncsian fogom meghallgatni az ellenzéki képviselők véleményét is, hiszen megkapták ők is a koncepciót és a héten fogunk egyeztetni, hogy mikor fogunk leülni. Hiszen remélhetőleg, ami a döntést követően több évtizeden keresztül is akár működhet majd a, az elfogadott rendszer. És hát az nyilvánvaló, hogy ebben minden politikai résztvevő szerepet kell, hogy vállaljon. Vagy az elfogadott rendszerben akár egy adott idő után ő is döntéshozó helyzetbe kerülhet, tehát..

– Tarlós Istvánnal leültek már beszélni?

– Tarlós Istvánnal már beszéltem, igen, erről a, erről a kérdésről, de más kerületi polgármesterekkel is.

– Tehát akkor tudja, hogy Tarlós István gyakorlatilag nonszensznek tartja a kerületek megszüntetésének lehetőségét.

– Ő nagyon óvatosan fogalmaz. Ő nagyon konszenzus kész arra, hogy a főváros, a fővárosi önkormányzatok, hogy így mondjam, hatékonyabban és eredményesebben működjenek.

– Horváth Csabával mikor egyeztetnek?

– Horváth Csaba ellenzéki MSZP-s..

– Így van.

– ..képviselő, úgy gondolom, hogy két-három héten belül velük is le fogunk ülni, és nagyon bízom abban, hogy szakmai vitát fogunk a háttérben folytatni, a Parlamentben meg vagyok róla győződve, hogy politikai felhangok fognak inkább szerepet kapni.

– Hát az biztos, hogy ez a következő időszak legtöbb vitát kiváltó, egyik legtöbb vitát kiváltó dolga lesz a Parlamentben. Ebben, ebben azt hiszem, hogy egyetérthetünk..

– Igen, hát húsz, húsz év után egy politikai erő vezetett a fővárost, esély sem volt arra, hogy, hogy ezt átalakítsák. Éppen ideje, azt gondolom.

– A tervezett szabályozás szerint visszahoznák a járásokat is. Ezeket a járásokat hogyan határoznák meg? Ez a mai megyehatároknak megfelelne?

– Igen, a valószínűleg ez a megyehatárokat nem érintené, a megyén belül kerülnének meghatározásra a járások. Annyi lenne a mostanitól az eltérő, hogy egy, az egy, a járás egy új közigazgatási egység lenne, és megjelenne az állam, hiszen a járási kormányhivatalokkal az állam is szerepet vállalna a járásoknak az irányításában, illetve abban..

– Miért kell ezt átnevezni, hogyha gyakorlatilag csak..

– Azért, mert most nincsen ilyen..

– ..igazgatási szempontból jelent változást?

– Most, most kistérségeknek nevezzük, és a kistérségeknek csak önkormányzati közösségeik vannak, de közigazgatási feladatuk nincsen. Ez egy sokkal erősebb közigazgatási és erre alapuló önkormányzati rendszer lesz, és az a célja, hogy az emberekhez közelebb vigyük, hogy úgy mondjam a hatóságokat, a döntéseket a saját ügyüket sokkal közelebb fogják tudni intézni úgy gondolom a járásokkal és még sok más előnye..

– Ennek némileg ellentmond az a koncepció is, ami szintén napvilágot látott, és amiről sokat beszélnek, hogy az állam viszont jóval nagyobb szerepet vállalna azokban a feladatokban, amik eddig tipikusan önkormányzatiak voltak.

– Így igaz, például az oktatás..

– Igen.

– ..terén jelentős szerepvállalás lesz és nem mond ellent egyébként, hiszen pont ezt igazolja, hogy a járásokban is megjelenik az állam, elképzelhető, van egy olyan elképzelés, hogy az önkormányzatoktól a mostani államigazgatási feladatokat, például okmányirodai feladatokat a járási kormányhivatalok fogják a jövőben intézni, levéve az..

– Ühüm.

– ..önkormányzatok válláról ezt a terhet, hiszen az önkormányzatok jelentős önerővel, tehát saját forrás igénybevételével tudták már csak ezeket a szolgáltatásokat biztosítani az emberek számára.

– Még egy dolgot magyarázzon meg, hogy arra miért van szükség, hogy a kistelepüléseken, tehát a kétezer fő alatti településeken megszüntessék a főállású polgármesterséget.

– Létszámot én nem mondanék..

– Tehát akkor ez még nincs kőbe vésve, hogy ez ezer vagy..

– Nem. Tehát ilyen..

– ..kétezer.

– ..nem is hangzott el a kétezer fő az más kapcsán hangzott el. égy gondolom, hogy a közéletben kell egy szemléletváltás, és a kistelepüléseken, ahol néhány száz fő ember lakik csak, nincsen annyi feladat, annyi munka, felelősség persze van, hogy azt főállásban, tehát egzisztenciálisan is el lehessen végezni, egy teljesen új koncepció, szemléletváltáson alapszik ez az előterjesztés, hasonlóan egyébként más európai uniós országokhoz. Igenis, a polgármesterség az egy kis településről beszélek, legyen egy kitüntetés, egy elismerés az emberek részéről, hogy képviselheti a települést, hogy döntést hozhat, hogy a, hogy a közösségéért dolgozhat, és ne pedig alapvetően..

– De azért nem társadalmi feladatnak képzelik el? Azért.

– Úgy gondolom, a költségeit minden településen meg kell téríteni, de azért 272 fős településen nincsen annyi feladat, és felelősség, hogy azt akár több százezer forintos fizetéssel lehessen csak ellátni.

– Államtitkár úr! Köszönöm szépen, hogy bejött hozzánk!

– Köszönöm szépen!

(TV2; kormany.hu)