Tállai András felszólalása az Országgyűlés 2011. június 28-i ülésnapján.
Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Szeretném megköszönni a hozzászólásokat és a benyújtott módosító javaslatokat. A részletes vita során úgy éreztem, hogy a felszólalók többször visszatértek az általános vitához, és inkább koncepcionális kérdésekkel foglalkoztak - nem mondom, hogy mindig, de többnyire -, mint a benyújtott módosító javaslatokkal. Én vagyok olyan szerencsés, hogy Czomba Sándor államtitkártársam a vita során a szakmai kérdésekre elmondta a kormány álláspontját, ezért nekem a végére igazából nem sok dolgom maradt.
De szeretném hangsúlyozni azt, hogy a vitában nyilván a törvényjavaslat mellett is és ellene is szóltak érvek, és az fogalmazódott meg az ellenzéki pártokban is, hogy a törvényjavaslat céljával egyetértenek. A törvényjavaslat alapvető célja az, hogy azok, akiknek nincs munkájuk, a jövőben alapvetően munkából éljenek. Nem volt érzékelhető olyan vélemény, amely kiállt volna amellett, hogy a munkájukat elveszített emberek megélhetése a segély, életformája pedig a társadalmi haszontalanság érzete lenne. Azt gondolom, ez a cél vezérelte az ellenzéki pártok felszólalását, természetesen a kormánypártok is egyetértenek ezzel. Alapvetően tehát a közös cél az, hogy a munkanélkülieket munkához juttassuk, azonban azt kell látnunk - végighallgatva az ellenzéki pártokat -, hogy ezt a célt egészen másképp, más formában kívánják elérni. Magyarul, a célhoz vezető útban van közöttünk eltérés.
Többen azt választják, hogy az államtól, az önkormányzatoktól kevesebb munkabefektetést igénylő, a közmunkásokat kimondottan csak köztisztasági vagy hóeltakarítási, parkfenntartási feladatok ellátására szánt, úgynevezett szociális jellegű munkában tudnák elképzelni. Hozzáteszem, ezek a munkák is nagyon fontosak. Létesíthetünk továbbra is jelentősebb értékteremtéssel nem járó munkaviszonyokat, ahol az állam 70-100 százalékkal járul hozzá a költségekhez, azonban fokozatosan fel kell ismernünk, hogy ez az irány nem jó. Olyan munkát kell az embereknek találni, ahol igazából sikerélményük van, az a sikerélmény, hogy értéket hozott létre, és ugyanakkor pedig önbizalmat kap, önbizalmat szerez a tekintetben, hogy valóban a munkaerőpiacon fogja megtalálni saját maga számára a munkát. Úgy gondolom, ez a mai Magyarországon nem kis feladat. Nem kis feladat egy olyan országban, ahol hosszú évtizedek óta nem az volt a jellemző, hogy az embereket munkára neveljük, és arra szoktassuk, hogy alapvetően munkából tud megélni. Alapvetően munkából tud megélni.
Azt gondolom, hogy több kritikát kapott a törvényjavaslat, kiemelnék közüle néhányat. Az első, hogy a felszólalások során kritika érte azt, hogy a közfoglalkoztatási bér kevesebb, mint a minimálbér. Itt arra szeretném fölhívni a figyelmet, hogy a 4 órás munkavégzés nem kötelező, tehát a legkevesebb a 4 óra, amit munkában kell hogy töltsön, és az általános vita végén elmondtam, hogy természetszerűen döntés kérdése egy kormányzat részéről egy költségvetés tárgyalásakor, hogy egyébként az olyan munkára, amely eléri azt a célt, amit az előbb mondtam, egy költségvetési kereten belül milyen forrást tud fordítani. A jelenlegi munkavégzés vagy az "Út a munkához" program ezt a célt nem szolgálta.
A törvényjavaslathoz összesen 44 módosító javaslat került benyújtásra, a kormány minden olyan módosító javaslatot támogatott, amely a közfoglalkoztatási lehetőségek kiszélesítésére irányult. Így támogatta az erdőgazdálkodók, szociális szövetkezetek és a pályafenntartók esetében egyes közcélú vagy jóléti tevékenységek ellátására a közfoglalkoztatói jogállás biztosítását. Támogatta továbbá azt a módosító javaslatot is, amely az álláskeresési járadék folyósítási idejének csökkentésével a munka világától való időbeni eltávolodás megakadályozását segítette elő, és természetesen támogatta a szociálpolitikai vagy gyermekvédelmi szempontból szakmailag indokolt módosító javaslatokat is; azokat, amelyek a normaszöveg egyértelművé tételére vagy az eljárási határidők csökkentésére irányultak.
Nem támogatta ezzel szemben a kormány azokat a javaslatokat, amelyek az álláskeresési támogatásban részesülőkre vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályok hatályban tartására irányultak. A folyósítás időtartamának meghosszabbítását célzó javaslatok is erre irányultak. Nem támogatta továbbá a kormány azokat a jó szándékú módosító javaslatokat sem, amelyek a munkaerőigények kielégítését biztosító szervezési feladatok elvárt operativitását, rugalmasságát akadályozták; itt elsősorban a munkaidő bekorlátozására vonatkozó javaslatokra utalok.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Még egyszer megköszönöm a képviselőtársaknak az aktivitásukat, megköszönjük a módosító javaslatokat, és amennyiben az elérendő célt tartják fontosnak, nem pedig az odavezető utak különbözőségét, akkor bizonyára támogatni fogják ezt a törvényjavaslatot a szavazás során.
Köszönöm a megtisztelő figyelmüket.
(parlament.hu; kormany.hu)
