Tállai András expozéja az Országgyűlés 2011. június 29-i ülésnapján.
Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! A mai napon hosszas szakmai előkészítés után az Országgyűlés megkezdi és le is zárja a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. A javaslat elfogadása jelentősen javítja a Magyarország területén élők életének, vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos fenntartását, rendkívüli események bekövetkezése esetén is.
A már bekövetkezett katasztrófákkal kapcsolatban a védekezés vezetésének megújításával, az egyszemélyi vezetési elv bevezetésével, a világos felelősségi és hatáskörök meghatározásával lehetőség nyílik a még be nem következett, de előre látható vagy valószínűsíthető természeti katasztrófákkal kapcsolatos felkészülési tevékenység kellő időben történő megkezdésére, amely a védekezés hatékonyságát nagyban növeli, és ezzel az emberéletben és az anyagi javakban esett károk nagyságát jelentősen csökkenteni képes.
Mi tette szükségessé ezt a törvényjavaslatot? 12 évvel ezelőtt, 1999 márciusában itt a Ház előtt hangzott el az expozé a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló törvényjavaslattal kapcsolatosan.
Az akkori törvényjavaslatot 302 jobboldali és MSZP-s igennel, az akkori SZDSZ-es nemekkel és 4 tartózkodással fogadta el a Magyar Országgyűlés.
Mi történt az elmúlt bő évtizedben a katasztrófavédelem területén? A katasztrófavédelmi törvény 2000. január 1-jei hatálybalépése óta megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti, ökológiai katasztrófák száma, illetve bonyolultabbá váltak a civilizációs veszélyforrások. Sajnos, az elmúlt nyolc év kormányzati politikája háttérbe szorította a katasztrófavédelem ügyét is, a hivatásos szervek erőteljesen leépültek.
A 2010. május-júniusi árvízi tapasztalatok és az októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa egyértelműen igazolta, hogy szükség van a katasztrófák elleni védekezés rendszerének felülvizsgálatára és megújítására. A társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett eseményeket szakszerűen, emberségesen és az adott szituációban összehangoltan végezzék az erre hivatott szervek.
Csak néhány számadat a polgári kormány döntéseiről, a károk helyreállításáról. A 2010. május-júniusi árvizet követő központi kárenyhítés során 1 milliárd 780 millió forint támogatást utaltunk ki, a károsultak elemi, lakhatási feltételeit biztosítottuk. Összességében 8 megye 49 településén 271 ingatlan tulajdonosa részesült állami támogatásban. Az 1028/2011-es kormányhatározat rendelkezik a Sajó völgye egyes településeinek biztonságát hosszú távra megteremtő beruházások elvégzéséről, amelyre a kormány a 2011. évre 7,3 milliárd forintot biztosít, és a munkálatok lassan befejeződnek. A kolontári vörösiszap-katasztrófa védekezési, helyreállítási, újjáépítési költsége a mai napig 17,2 milliárd forintot tesz ki.
Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! A megújítási folyamat első lépéseként a katasztrófavédelmi rendszer javításáról és fejlesztéséről koncepció készült, amely egy egységes szemléletű szabályozás előkészítésének kialakítását szolgálja a természeti, ipari és civilizációs veszélyhelyzetek hatékony megelőzése, az azokra történő állami és önkormányzati reagálás összehangolása érdekében. A koncepció tartalmazza a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések hatékonyságának fokozása céljából kidolgozandó jogszabály-módosítások főbb irányait, amelyet a kormány is megtárgyalt. A törvény elfogadását követően nagy volumenű végrehajtási jogszabály, kormányrendelet és miniszteri rendelet megalkotására kerül sor, ezek hatálybalépése a törvény hatálybalépéséhez fog igazodni.
Külön szeretném kiemelni, hogy a törvényjavaslat az Országgyűlés által a 2011. április 18-ai ülésnapon elfogadott alaptörvény alapján, arra épülve készült el, annak terminológiáját alkalmazza, struktúráját, eljárási szabályait követi, és az abból következő feladatok végrehajtását szabályozza. A törvényjavaslat tehát az új alaptörvénnyel összhangban, a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve a bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságának, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos fenntartását.
A szükségállapot és a veszélyhelyzet fogalmának az alaptörvényben történő megjelenítésével párhuzamosan szükség volt a katasztrófavédelmi törvény olyan mértékű módosítására, amellyel biztosított a bekövetkezett katasztrófa vagy az azt közvetlenül megelőző katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi rendszer megfelelő aktivizálása, illetve a szükséges intézkedések bevezetése.
A fentiek figyelembevételével a változások főbb területei az alábbiak szerint foglalhatók rendszerbe:
Az első: a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítése. A Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta, hogy az ipari, biológiai, illetve vegyi tevékenységet végző üzemek komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínűségének csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenységek kiterjesztésével és racionalizálásával érhető el. Az elmúlt időszakban több baleset következett be a veszélyes anyagokkal foglalkozó, úgynevezett alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoznak a jelenleg hatályos Seveso II. irányelv szabályozása alá. Ezért az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokat szükséges kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is. A törvényjavaslat tartalmazza az engedélyezések és ellenőrzések kiterjesztéséhez szükséges törvényi szintű szabályozást; az eljárási részletszabályok a Seveso-engedélyezési eljáráshoz hasonlóan kormányrendeleti szinten kerülnek kidolgozásra.
A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó, veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértéseket - például belső védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszere felülvizsgálásának elmaradását - szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése. A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. Emellett fontos az illegálisan, engedély nélkül működő üzem megfelelő szankcionálása is. A törvényjavaslat alapján a katasztrófavédelmi bírság legalacsonyabb összege 300 ezer, míg a legmagasabb összege 3 millió forint.
Az elmúlt évben több ipari érdek-képviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében, hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb legyen. Ennek keretében az olaj- és gázipari, a vegyipari és a gyógyszeripari üzemek, valamint az üzemeltetői érdek-képviseleti szervezetek is támogatták azt az elképzelést, hogy a Seveso II. irányelv hatálya alá tartozó üzemek engedélyezési és hatósági tevékenységét egyszerűsítsék, tehát azt szakhatósági közreműködés nélkül kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve lássa el, így hatékonyabbá téve az ügyintézést.
A törvényjavaslat a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakításával megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi és vasúti szállítását is ellenőrizze és szankcionálja, egyidejűleg felhatalmazást ad a részletszabályok, így különösen az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek kormányrendeletben történő kidolgozására.
A törvényjavaslat az ipari üzemek biztonságos működésének ellenőrzésére iparbiztonsági hatósági eszköz- és intézményrendszert vezet be a BM-OKF bázisán önálló iparbiztonsági tevékenységet végző szervezet működtetésével. A szervezet nem veszi át az ágazati biztonsági szakterületek - környezetvédelem, munkaegészségügy, bányafelügyelet - hatósági tevékenységét, kizárólag a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletét teszi hatékonnyá, többek között az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenőrzéseinek koordinálásával.
Második rész: a polgári védelem szerepének erősítése. A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet-, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentősen csökkent, a polgári védelmi tevékenység, a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének hangsúlya áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák kezelésére. Az új katasztrófavédelmi törvénybe beépítésre került a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, így a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok a katasztrófák elleni védekezés szerves részeként, a modern kor kihívásaihoz igazodva és a koncepció tartalmának megfelelően kerültek megfogalmazásra.
A polgári védelem szabályainak a katasztrófavédelmi törvényben való megjelenésével párhuzamosan az új honvédelmi törvény teszi egyértelművé, hogy a polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség részeként fog megvalósulni fegyveres összeütközések idején. Ennek megfelelően a fegyveres összeütközések esetén ellátandó polgári védelmi feladatok meghatározása a honvédelmi törvény szabályozási körébe tartozik. Az alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi kötelezettség tartalma is meghatározásra került, kiegészült a katasztrófavédelmi feladatok ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre kerülnek a kötelezettségek részletes szabályai. A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerül a polgári védelmi szervezetek működése is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek részvétele.
A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási részletszabályok teszik majd teljessé. A végrehajtási rendeletben kerülnek majd szabályozásra a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő valamennyi önkéntes mentőszervezet tevékenysége, védekezésbe történő bevonása, támogatása és az alkalmazandó költségtérítés, valamint a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének szabályai is.
Harmadik rész: a katasztrófaveszélyre, valamint a veszélyhelyzetre vonatkozó irányítási szabályok változása. Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylő esemény bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének jelentős mértékű aktivizálására és a kormányzati intézkedések meghozatalára.
A törvényjavaslat az új alkotmányos szabályozással összhangban, még nem különleges jogrendként, a veszélyhelyzet megelőzése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a katasztrófaveszély fogalmát. Katasztrófaveszély esetén az országos katasztrófavédelmi főigazgató, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint, azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében.
Az alaptörvényben definiált veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseményeket a tervezet részletesen, de példálózó módon határozza meg. Ha a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a veszélyhelyzet fennállásáig miniszteri biztost nevezhet ki, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása.
Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy veszélyhelyzetben szükség van a helyszíni irányítási jogkört egy szakmailag felkészült vezetőre ruházni, így a törvényjavaslat értelmében veszélyhelyzetben a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a településen a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.
A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kormány a katasztrófa károsító hatása által érintett területen is bevezethessen veszélyhelyzetben irányadó rendkívüli szabályokat. A védekezési feladatok ellátásának elsőbbsége, valamint a mentendő személyek és az anyagi javak biztonsága érdekében pontosan meghatározásra kerültek a kimenekítés és a kitelepítés szabályai, a veszélyeztetett terület elhagyásának kötelezettsége, továbbá a csak engedéllyel történő belépést biztosító rendelkezések.
Negyedik rész: egységes állami tűzoltóság létrehozása. A tűzvédelem állami kézbe történő helyezésével egy helyi érdekektől mentes, egységes rendvédelmi és megfelelő szintű irányítással bíró rendszer kerül kialakításra, amely hatékonyabb tűzvédelmet eredményez.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóság helyébe az egységes katasztrófavédelemi szervezetrendszeren belül működő állami tűzoltóság lép, megőrizve és továbbfejlesztve a mentők tűzvédelmi hatékonyságát, amit a jövőben is kiegészítenek majd az önkéntes tűzoltóságok. A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok használatában lévő és a tűzoltósági feladatok elvégzéséhez szükséges önkormányzati vagyon a tűzoltóságok által végzett közfeladathoz igazodik, ezért az a közfeladat átvételével együtt térítésmentesen az állam tulajdonába kerül, hasonlóan az 1996-os térítésmentes vagyonátadáshoz. Ekkor az állam adta át ingyen a tűzoltóságokat.
Ötödik rész: finanszírozási kérdések. A manapság egyre gyakoribbá váló, nem tervezett, de azonnali beavatkozásokat igénylő katasztrófahelyzetek megoldása pénzügyi forrást igényel, melyek fedezetéül a katasztrófaelhárítási célelőirányzat szolgál. Azonnal lehívható forrásfedezetet biztosít a szakszerű és hatékony beavatkozáshoz hiányzó anyagi-technikai feltételek pótlásához, valamint az állam általi helytálláshoz. A célelőirányzat bevételeit a katasztrófavédelmi bírság, a veszélyes áruszállítással kapcsolatban a katasztrófavédelmi hatóság által kivetett bírság, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulásból származó összegek képezik.
A törvényjavaslat alapján a veszélyes anyaggal foglalkozó üzemek és a küszöbérték alatti üzemek üzemeltetői, valamint a veszélyes áruk közúti szállítására vonatkozó külön jogszabály szerint a veszélyes áruk tárolását, gyártását és feldolgozását végző gazdálkodó szervezetek az éves tárolt, gyártott és feldolgozott veszélyes áru mennyiségére vonatkozó éves nettó árbevétel 0,1 százalékát kötelesek katasztrófavédelmi hozzájárulás címén befizetni a központi költségvetésbe.
Tisztelt Ház! A törvényjavaslat beterjesztésekor arra törekedtünk, hogy kihangsúlyozzuk az általunk legfontosabbnak ítélt kérdéseket, azokat, amelyeket a jövő szempontjából meghatározónak tartunk a katasztrófák elleni védekezés irányításában, valamint a veszélyes anyagokkal kapcsolatos balesetek elkerülése érdekében.
Nyitottak vagyunk minden javaslatra, amely arra irányul, hogy jobbítsa a törvényben megfogalmazottakat, a katasztrófák elleni védekezést a jövőben hatékonyabbá és még eredményesebbé tegye. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot megvitatni, támogatni és majd elfogadni szíveskedjen.
Köszönöm megtisztelő figyelmüket.
(parlament.hu; kormany.hu)
