Tállai András előadói válasza az Országgyűlés 2011. május 10-i ülésnapján.
Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Hölgyeim és Uraim! Az agglomeráció számos gonddal küzdő térség, amelynek problémái nem oldhatók meg egyetlen törvénnyel, egyetlen eszközzel. Bár az egyszerűség kedvéért agglomerációs törvényről beszélünk, de nem szabad elfelejtenünk, hogy tulajdonképpen az agglomerációs térség területrendezési tervéről beszélünk, egy olyan műszaki, fizikai, ökológiai alapokon álló tervről, amely a területek célszerű és rendeltetésszerű felhasználásáról, valamint a műszaki infrastruktúra-rendszerek jövőbeni, optimálisnak tekinthető hálózatáról szól; egy olyan célállapotról, amely felé az érintett önkormányzatok hathatós segítségével törekednünk kell, hogy működő és élhető környezetben éljünk, és jövőbeni leszármazottaink is ilyenben éljenek majd. A terv adott eszközrendszerrel dolgozva adott problémák megoldására szolgál, tehát csak annyiban várhatunk megoldást a tervtől, amennyiben azt már az adott eszközrendszer megengedi.
Ennek előrebocsátásával néhány szót szeretnék szólni a módosító indítványokról.
A törvényjavaslathoz az általános vita lezárásáig 45 módosító javaslat érkezett, ezek közül 2 visszavonásra is került. A végső 43 módosító javaslat elbírálásáról a kormány az alábbi megfontolások alapján döntött.
Nem támogatta azokat a javaslatokat, amelyek a normaszöveg, jellemzően az egyes övezetekhez rendelt határértékek szigorítására vonatkoztak. Az agglomerációs törvénynek kettős igénynek kell ugyanis megfelelnie. Egyrészt biztosítania kell az önkormányzatok fejlődésének területi feltételeit, másrészt meg kell határoznia ennek korlátait is. Az érvényes törvény által korábban meghatározott határértékek beváltak. Ezek közül csak néhány esetben látszott indokoltnak a további szigorítás. Ezeket a javaslatokat azonban a jelen felülvizsgálat megtette, az ezeken felüli további szigorítás olyan mértékben merevítené le az agglomeráció szabályrendszerét, amely már az eredeti cél elérését, a kiegyensúlyozott térbeli fejlődés elősegítését veszélyeztetné.
Nem támogatta továbbá azokat a javaslatokat, amelyek azon eszközöket vennék ki a törvényből, amelyek az alkalmazás rugalmasságát segítenék elő. Ilyen eszköz az úgynevezett területcsere intézménye vagy az állami főépítész területrendezési eljárása, amelynek alkalmazását a törvényjavaslat kivételes - tehát kivételes - esetekben engedi meg. Ezek az eszközök szükségesek ahhoz, hogy ebben a bonyolult térszerkezeti rendszerben bizonyos korábbi területkijelölési döntéseket, hibákat korrigálni lehessen, vagy előre nem látható körülmények miatt egy szabályozott eljárással ésszerű döntéseket lehessen hozni a koncepció alapvető sérelme nélkül. Ezek az eszközök nem úgynevezett kiskapuk, ahogy azt egyes képviselők nevezték, hanem arra szolgálnak, hogy egyedi esetekben lehetővé tegyék az újbóli mérlegelést, természetesen az érintett államigazgatási szervek állásfoglalását követően.
Nem támogathatók azok a javaslatok, amelyek jellemzően infrastrukturális elemek szükségességét kérdőjelezték meg, vagy éppen új elemek beillesztését kezdeményezték. Ilyen javaslatok voltak például az M0-s autópálya északnyugati zárásának elhagyása, az új térségi jelentőségű kikötők kijelölése, a településelkerülő utak fejlesztése. Egy olyan összehangolt és kiegyensúlyozott térbeli koncepcióról beszélünk azonban, amelyek esetében nemkívánatos belenyúlni a rendszerbe, és a következmények előzetes felmérése nélkül ez nem is indokolt. Az M0-s autópálya északnyugati szektorával kapcsolatban szakmai indokok mellőzésével külön szeretnék rámutatni arra, hogy ez a hálózati kapcsolat a 2003-ban elfogadott országos területrendezési terv óta minden területrendezési tervben következetesen szerepel, és törvényi szinten is megerősítést nyert.
Természetesen voltak a törvény céljával és szabályrendszerével összeegyeztethető, a megfogalmazásokat érthetőbbé tévő javaslatok, amelyek támogathatóak.
Nagyon röviden ki kell térnem a törvényjavaslatnak az úgynevezett történelmi sportterületek és egyes honvédelmi területek tekintetében megengedőbb szabályára. Ennek lényege az, hogy ha az ökológiai hálózat részét képező úgynevezett magterületen a törvényben körülírt jellemzőkkel bíró területek találhatók, akkor ezek területe beépítésre szánt területté jelölhető ki. A kivételes lehetőséget ezek településszerkezeti elhelyezkedéséből fakadó sajátos fejlesztési igényei indokolják. A természet- és környezetvédelmi érdekek maximális figyelembevételét a törvénynek azon garanciális szabálya biztosítja, amely szerint a kijelölés csak úgynevezett területrendezési hatósági eljárás alapján történhet, amelynek során vizsgálni kell, hogy a beépítésre szánt területté való minősítés esetén is biztosított marad-e a természet közeli élőhelyek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése.
Végezetül szeretném megköszönni, hogy a néha igen kritikus hangon megfogalmazott észrevételek ellenére szinte egyöntetűen elismerték a térségi szabályozás szükségességét és irányvonalának helyességét, amit a törvény lassan hatodik éve következetesen képvisel. Meggyőződésünk szerint a mostani törvényjavaslat megtette azokat a szükséges és lehetséges lépéseket, amelyek a térségi érdekek jobb érvényesítését és a területi folyamatok hatékonyabb szabályozását eredményezhetik.
Az elmondottak alapján kérem, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatot támogassa, és a későbbiek során szavazatukkal is tegyék ezt meg.
Köszönöm a vitában való részvételüket.
(parlament.hu; kormany.hu)
