Tállai András a Duna TV 2011. május 24-i, Közbeszéd című műsorában.

– Vendégünk Tállai András a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkára. Jó estét kívánok!

– Jó estét kívánok!

– Úgy fogalmazott egy lapinterjúban, hogy akár a mostani költségvetési hozzájárulás harmada, azaz ezermilliárd forint is megspórolható lenne az önkormányzati szférán, hogyha feladat átcsoportosítást hajtanának végre. Ez mit jelent pontosan? Hiszen az önkormányzati szektor most is úszik az adósságban, nagyon-nagyon sok nehéz helyzetben lévő önkormányzat van. Elég nehéz elképzelni, hogy ilyen körülmények között hogy lehetne még tőlünk forrást elvonni.

– Nagyon igaza van Önnek. Nagyon örülök, hogy végre médiában ezt megindokolhatom, ugyanis valószínűleg rosszul vette át a Napi Gazdaság című lapból ezt az idézetet a média. És ahogy hallom rosszul került a közvéleménybe. Nem arról van szó, hogy az önkormányzatoktól ez elvonásra kerülne, hanem az állam és az önkormányzatok közötti feladat átcsoportosítással, tehát mondjuk az állam szervezné tovább az oktatást az alsó foko.., alsó fokú oktatást vagy esetleg a középfokú oktatást is. Illetve bizonyos államigazgatási feladatokat. Például okmányirodai szolgáltatásokat, építéshatósági vagy gyámhivatalit. Ez kikerülne az önkormányzatnak a költségvetéséből, és természetesen az eddig megjelenő állami támogatás az ugyanúgy az állami költségvetés része lenne, csak most már nem az önkormányzatoké. Tehát én, amikor azt mondtam, hogy egyharmadával is csökkenhet az önkormányzatoknak ugye a költségvetési főösszege, ami most 3 ezer milliárd körüli, akkor arra utaltam, hogy a feladatoknak a csökkenésével és nem pedig arra, hogy az önkormányzatoktól egy az egybe ezt el lehet venni..

– Világos, de mikortól? Hiszen azért itt felkészülési időre talán szükség lenne.

– Nagyon, így van, pontosan. Tehát ez, ez nyilván akkor lesz működőképes, hogyha a Parlament el fogja fogadni egyrészt az önkormányzati törvényt ősszel, másrészt pedig az oktatási törvényt, hiszen utaltam a, az oktatás kérdésére. Ez leghamarabb 2012. szeptember 1-én illetve 2013. január 1-én léphet hatályba. Tehát van idő felkészülni. A 2012-es költségvetés még nyilván úgy készül, mint ahogy eddig, tehát már a feladatok sem fognak változni.

– Az újabb önkor.., az új önkormányzati törvénytervezetben szerepel egy olyan tétel, hogy komolyabb állami kontrollt terveznek az önkormányzatok felett. Például olyan költségvetést az önkormányzatok, amely működési feladatok esetében hiánnyal számol, nem fogadható majd el. Hát nyilván már az említett feladatmennyiség miatt nagyon sok önkormányzat nem jókedvében adósodott el, hanem azért, mert nem kapott állami finanszírozást a hozzá rendelt feladat mellé. Ezt hogyan akarják bevezetni?

– Úgy szeretnénk, mint a többi más európai országban is. Európai uniós országok zömében. Hogy nem létezik olyan, hogy működési hiány, hiszen a működési hiánygazdálkodás az ide vezet, oda vezet, hogy az önkormányzatok nagy része, fele vagy több, mint a fele eladósodott, és sok esetben már nem tudják fizetni a köztartozásaikat, a számláikat, a közüzemi számláikat, a hiteleiket. És nyilvánvaló, hogy úgy szeretnénk ezen változtatni, hogy az önkormányzatok megkapják a feladatot, és természetesen megkapják hozzá a finanszírozást is. Tehát, ha finan.., ezt úgy nevezik, hogy feladatfinanszírozás, a feladatfinanszírozás azt jelenti, hogy csak olyan feladatot lehet ellátni, amihez megvan a pénzügyi forrás. És csak olyan feladatot lehet vállalni az önkormányzatnak, amihez megvan a pénzügyi forrás. Hiszen, hogyha lehetséges lesz ezek után is majd hiányt tervezni, és a kiadási oldalon többet beírni a költségvetésben, akkor nyilvánvalóan mindenki ezt fogja választani. Jönni fog ugyanúgy az államhoz, hogy ő ezt a feladatot nem tudja ellátni és az állam adjon kiegészítést, mint ahogy ez most működik. Vagy megy a bankokhoz, a pénzintézetekhez, és tovább adósítja el a települését. Szeretnénk ennek megállj-t tenni.

– Az imént európai példákat említett, az Önök kritikusai szerint függetlenül attól, hogy szakmai szervezet, vagy politikai szervezet, nagyon sokan azt mondják, hogy amit most az önkormányzatok terén akarnak tenni, az egy állami felügyelet alá vonás, egy centralizált rendszer, holott az európai minták és az európai uniós irányelv az, hogy decentralizált legyen ez a szektor, hogy nyilván helyben döntsenek helyi ügyekről, hogy a kisközösségek saját maguk tudják a saját életüket rendezni, és például azzal, hogy majd nem engedélyezik bizonyos település létszám alatt a főállású polgármester megbízását, és a többi, és a többi, pontosan ezt az önállóságot, ezt az arcot, ezt a függetlenséget veszik el.

– Az nem igaz. Egyrészt, aki ezt mondja, az nem ismeri szerintem az európai példákat, tehát nemzetközi példákat. Más országokban, Franciaországban vagy Németországban sokkal szigorúbb rendszer van kialakítva, mint amit mi Magyarországon tervezünk. Egyszerűen azt tervezzük, hogy nem lehet az önkormányzatoknak azok, akik persze erre hajlamosak voltak, a jövőben nyakló nélkül és fedezet nélkül kötelezettséget vállalni. Nem lehet olyan beruházást majd megéptíeni, aminek azt sem tudja, hogy miből fogja majd fenntartani. És utána jön a, jön a hiány és jön az eladósodás. Ezt azt jelenti..

– Jó, de hát ez miért, miért, miért érintené, mondjuk, hogy van egy település, mondjuk 400 fővel, van saját polgármestere. A polgármesterhez fordulhatnak az emberek, ezek közül, emberek közül sokan egyébként nem rettenetesen sok pénzért végzik el a feladatukat, tehát ebbe miért akarnak például belenyúlni?

– Most 500 fő lélekszám alatti település 1042 van Magyarországon. 75 százaléka a polgármestereknek most is társadalmi megbízatású. Miért van az, hogy 750 településen most is meg tudják úgy szervezni a feladatokat, és csak 248 olyan település van, ahol például az 500 fő alattinál főállású polgármester van. Meg kell itt is nézni a nemzetközi példákat. Ez mindenhol szabályozva van. Ez egy szemlélet. Ilyen, ekkora nagyságú településen nincsen annyi közfeladat, hogy azt egyébként napi nyolc órában kelljen ellátni. Ezt az élet bizonyította, hiszen 750-nél most is így van. Mi azt szeretnénk, hogy teljesen egyértelmű legyen, mikor kiírásra kerülnek az önkormányzati választások, azon az adott településen ezt a feladatot el lehet látni főállásban és fizetésért rendesen, tehát egzisztenciájává válhat az adott illetőnek vagy a családjának is. Vagy nem lehet. És mi ezt a szemléletet szeretnénk bevezetni, hogy ott, ott azokon a kistelepüléseken, két-három száz fős településen, ahol nincsen ennyi feladata egy polgármesternek, ott ezt a jövőben ne lehessen így ellátni. Én úgy gondolom, hogy ez nem elsősorban pénzügyi, takarékossági szempont, hanem egy elv. Az az elv, hogy mindenki hogy úgy mondjam dolgozzon meg a, nem azt jelenti, hogy nem dolgoztak ezek az emberek, csak úgy ítéljük meg, hogy nincs annyi feladat, hogy ezt..

– Az iparűzési..

– ..az állam fizesse.

– ..adó kapcsán van egy olyan tervezet, hogy kötelezővé tennék azt, hogy mindenhol legyen iparűzési adó, hiszen most vannak települések, ahol azt mondják, hogy nincsen. Ezért nyilván több vállalkozás odamegy, meghatároznának egy minimum értéket, és a helyi adók mértékének növekedését is lehetővé tenné az új rendszer. Hogy lesz így versenyképesség, hogyha mindenkinek kötelező lesz IPA-t kivetni, és a helyi adókat lehet növelni?

– Nincs az rendjén, hogy az egyik település azt mondja, hogy én nem vetek ki helyi iparűzési adót, hozd ide a mondjuk fuvarozó esetében a telephelyedet, papíron itt vannak a kamionjaid, a teherautóid, itt fizeted nekem a gépjármű adót, egyébként a településre be sem teszi a lábát mondjuk az adott jármű. Miközben egy másik településen székel és végzi a tevékenységét, ahol viszont iparűzési adót kell fizetni. Magyarul, nem mondom, hogy jogellenesen, vagy törvényellenesen, egyes önkormányzatok úgy gondolták, hogy ezt a lehetőséget ki kell használni és hát nyilván a pénztelenség arra vitte őket, hogy úgymond trükkösen jussanak többletforráshoz, mondjuk a gépjármű adó által vagy az alacsony szintre meghatározott iparűzési adó által. Pontosan, hogy a tisztességes önkormányzatokat tesszük ezáltal versenyképtelenné, azok javára egyébként, akik csalafinta módon, ügyesen kijátsszák a, a mostani helyi adó törvényt és így jutnak előnyökhöz. Ezt szeretnénk megszüntetni.

– Köszönöm szépen! Ősszel kerül az anyag a Parlament elé. Egészen biztos, hogy még sokat fogunk róla beszélni. Köszönöm, hogy itt volt!

– Köszönöm szépen!

(Duna TV; kormany.hu)