Tállai András a Duna TV 2011. május 12-i, Reggel a Dunán című műsorában.

– A Belügyminisztériumban elkészült az új önkormányzati törvény vitaanyaga. A szabályozásról megkezdődtek az egyeztetések, a javaslat pedig várhatóan októberben kerül az Országgyűlés elé. Tehát októberben. Erről számolt be tegnap, azaz szerdán Tállai András önkormányzati államtitkár. Jó reggelt kívánok! Köszönöm, hogy eljött hozzánk.

– Jó reggelt kívánok!

– A 44 oldalas munkaanyagot elküldték a kormánypárti frakcióknak, a témában érintett hét érdekszövetségnek, fővárosnak, és tárgyalnak az ellenzéki frakciókkal is. Szóval mit tartalmaz a negyvennégy oldal? Már rengeteg a felvetés. Mi lesz? Stb.

– A 44 oldal egy sűrítmény, hiszen amikor konferenciákon vagyok, akkor másfél óra kell ahhoz, hogy elmondjam elejétől végéig, hogy lehessen látni, érezni, tudni, hogy rendszerében mit is szeretnénk. Alapvető változásokat az önkormányzati rendszerben. És azt hiszem, hogy a szereplők, az önkormányzatok, az önkormányzati vezetők is egyben egyetértenek egészen bizonyos, hogy változásra van szükség, hogy az a jelenlegi állapot, amely azt jelzi, hogy az önkormányzatok eladósodnak, hogy nap mint nap hiányt termelnek, hogy úgy mondjam, és hogy az alap problémájuk ma a likviditás és a finanszírozása azoknak a munkáknak, feladatoknak, amelyeket kötelezően, vagy önként vállalva végeznek, ebbe mindenki egyetért. És a változás abból indul ki, hogy elemeztük az elmúlt húsz évet, és több problémát is felszínre hoztunk, amelyet természetesen mindenki tudott már eddig, hogy nagyon nehézkes a működése az önkormányzati rendszernek.

– És meglehetősen eladósodott. Ezt ugye Ön is említette.

– A gazdasági okai, így van..

– 2005 és 2010 között négyszeresére nőtt, ugye, az önkormányzatok adóssága. Hát ez elég tetemes összeg. Nemcsak a húsz év, hanem ez az öt év is...

– Az eladósodás az kimondottan 2006-tól, 2005-től indult el. Ez az anyag próbálja komplexen kezelni az önkormányzati rendszernek a gondjait, problémáit. Hat pontban fogalmaztuk meg. Az első és legfontosabb talán, hogy újra szükséges szabályozni az önkormányzatok és az állam közötti feladatrendszert. égy gondoljuk, hogy ma már az önkormányzati rendszerre olyan feladatok is rá vannak bízva, amelyeket az állam nem finanszíroz le. Ezen változtatni kell! Nagyobb állami részvétel szükséges a jelenlegi önkormányzati szolgáltatások megszervezésére!

– Lesz hozzá pénz, posztó, paripa? Mert hogyha visszakerül az államhoz, az szép, csak hát ott is finanszírozni kell.

– Én azt gondolom, hogyha mindig itt kötünk ki, hogy...

– Ez csak kérdés. Nem provokálom.

– ... hogy egyébként hogyan fogjuk tudni átrendezni azt, hogy valami működjön, akkor soha bele ne vágjunk!

– Vágjunk bele!

– Lenni kell forrásnak, és a forrás nyilván, hogy több részről jön össze. Egyrészt a költségvetés átstrukturálásával, másrészt úgy gondoljuk, hogy ehhez a feladathoz lehet többletforrásokat is szerezni, harmadrészt pedig további racionalizálás szükséges, de ez már az önkormányzati rendszert követően állami beavatkozással.

– Milyen területek kerülnének... Emeljünk ki egy pár fontos területet, ami visszakerülne mondjuk állami gondozás alá!

– Hát ugye napi kérdés az oktatás, a közoktatásnak a kérdése. Az állami szerepvállalás az úgy tűnik, hogy támogatandó cél az önkormányzatok által. Kérdés, hogy ez milyen nagyságrendben. Az egészségügyben is bizonyos átrendezések várhatók. De a legnagyobb átalakítás talán, az önkormányzati szemszögből persze, az államigazgatási feladatoknak az átszervezésében várható. Ez azt jelenti, hogy több olyan hatósági feladatot látnak el ma az önkormányzatok, amelyeket a jövőben a létrejövő járási kormányhivatalok végeznének. Példaként mondom az okmányirodai, vagy a gyámügyi, vagy az építésügyi szolgáltatásokat.

– Hát akkor most már biztos, hogy a járási rendszer, legalábbis kilencven százalékban, létrejön. És ha létrejön, akkor.. és mondja, hogy különböző okmányiroda és egyéb szolgáltatások is fontosak, hát ahhoz megintcsak kell apparátus. Megvan, vagy átszervezéssel, az eddig foglalkoztatottak átszervezésével megy tovább?

– Egy teljesen egyértelmű közigazgatási és önkormányzati rendszer jön létre. Ez az úgynevezett járás. Tehát lesz a megye, és a megyén belül lesznek járások. Hasonlít egyébként a mostanihoz, mert most úgy nevezik, hogy kistérség. Csak a kistérség jelenleg nem kap, nincsen neki államigazgatási feladata. A jövőben ezt szeretnénk erősíteni. És persze úgy gondolkodunk, hogy néhány évtizedig természetesen ez a rendszer fog fönnmaradni. És a járásra alapoznánk teljes egészében az önkormányzati rendszert. A járásnak lenne egy járási központja, ahol azok a szolgáltatások, amelyek minden településen nem szervezhetők meg ésszerűen, gazdaságosan, mint ahogy most is van, a járásközpontban kapnák meg a járásban lakó emberek. Lennének természetesen az önkormányzatok. Minden önkormányzatnál képviselőtestület, polgármester, önálló rendeletalkotási jog. Tehát ugyanazt a munkát, tevékenységet tudnák végezni.

– Most kevesebb létszámmal egyébként? Tehát ott terveznének további karcsúsítást, vagy mehet tovább így?

– Ha az ésszerűsítéseket átgondolnánk járási szinten, tehát minden egyes szolgáltatást átgondolnánk, hogy hogyan ésszerű az adott járásban megszervezni. Való igaz, hogy abban is gondolkodunk, hogy a járáson belül önkormányzati hivatalokat létrehozni. Tehát nem minden önkormányzatnál működne a most úgynevezett polgármesteri hivatal, vagy körjegyzőség, hanem járáson belül ésszerű összevonásokat eszközölnénk. Egyébként ezt nemzetközi példák is igazolják, akár német példák, vagy francia példák. Németországban például húsz-harminc önkormányzatnak van egy önkormányzati hivatala. Tehát ezen a téren is szeretnénk ésszerűsítést. De ami még a járáson belül változás lenne, hogy a járáson belül a mai kistérséghez hasonló társulásokat kellene az önkormányzatoknak valószínűleg kötelezően létrehozni, és meghatározásra kerülne, hogy mely az a feladat, amelyet a járási székhely végez, melyek azok a feladatok, amelyet minden településnek el kell látnia. Az önkormányzatok több mint nyolcezer meghatározott feladatot végeznek. Tehát van bőven feladat. És melyek azok a feladatok, amelyek egyszerűen ésszerűen és hatékonyan a társulásban szervezhetők meg. Ez egyébként egy nagyon nagy horderejű változás. És mi azt várjuk tőle, hogy egyébként ha az emberek szeméből nézzük, az embereknek jobbnak kell lennie. Hiszen a járási hivatal, a kormányhivatal megjelenésével sok olyan állami szolgáltatást megkap közelebb és helyben, mint amit eddig nem. És egyébként pedig azok a szolgáltatások, például a településüzemeltetési szolgáltatásra gondolok, amelyeket egyéb településen, mert nem volt gazdasági ereje, tehát helyi adó bevétele, többletbevétele, megfelelő állami támogatása, nem tudott hatékonyan megszervezni. És hogyha ezt területben és egy járási szinten, tehát több településen lesz képes majd megszervezni ez a leendő társulás, akkor az sokkal hatékonyabb lesz, bizonyos tekintetben olcsóbb lesz. Vagy folytathatnám, példaként javasoljuk, hogy a közmunka-programok is, az önkormányzati közmunka-programok is egyrészt váljanak le a nagy nemzeti közmunka-programról, és azok is inkább járási szinten kerüljenek kidolgozásra. Sok olyan feladat van, amelyet sokkal ésszerűbb úgy elvégezni, hogy nem egy-egy településen egy-egy emberrel, hanem néhány emberrel, és átmegy az egyik településről a másikra, és azt az adott feladatot elvégzik. Persze ezek ötletek, javaslatok az összesítésre, és mi a keretét fogjuk adni, és a vita most kezdődött el.

– Pici időnk maradt még, és akkor térjünk át a hitelfelvételi korlátra. Ugye azt tudjuk, és beszéltünk a legelején a beszélgetésnek, - talán zárjuk is ezzel - hogy elég nagy az eladósodottság mértéke, és itt azért aztán lesz egy hitelfelvételi stop, illetve megszabják azt, hogy mire lehet egyáltalán hitelt fölvenni.

– Azt szeretnénk elérni, hogy a működési hitelre ne legyen szükség az önkormányzatoknak. Egy olyan finanszírozási rendszert szeretnénk, amelyet feladat-finanszírozásnak nevezünk. Adott feladathoz adott finanszírozás. Nem lehet úgy feladatot vállalni, az államnak feladatot adni az önkormányzatnak, hogy ne tudja azt, hogy az az adott feladat miből lesz finanszírozva. Innentől kezdve nem lehet működési hiánya az önkormányzati rendszernek se, és egy-egy önkormányzatnak sem. Nyilván a fejlesztésre továbbra is úgy gondoljuk, hogy hosszútávon hitelekre szüksége lesz, és van is az önkormányzatoknak, azonban...

– Mire használhatják fel egyébként? Tehát erre lesz egy nagyon-nagyon szigorú cezúra, hogy eddig és ne tovább?

– Sokkal szigorúbb lesz, mint a mostani rendszer. Most lényegében az önkormányzatok bármire pályázhattak. Volt is forrás az unión belül, és sokszor presztízs beruházásra, vagy olyan beruházásokra, fejlesztésekre is pályáztak, amelyeket később egyébként nem tudtak fenntartani. Szigorúbb lesz a rendszer. Nyilván, hogy az alapszolgáltatásokhoz fogja támogatni az állam, hogy az önkormányzat fejlesztési hitelekhez, illetve esetleg kötvénykibocsátáshoz jusson, illetve, hogy azt megtegye. Szó sincs arról, hogy szeretnénk megszüntetni a hitelfelvételi lehetőséget, de az tény, és a számok is bizonyítják, hogy szigorítani szükséges ezen a területen. Hiszen ahogy mondtam, több mint 1200 milliárd az önkormányzatok hitel- és kötvényállománya.

– 1200 milliárd a kinnlevőség?

– 1247. 2010. december 31-én. És nagyon érdekes adat mellette, hogy ugyanezen a napon az önkormányzat, néhány önkormányzat számláján több mint 600 milliárd forint ott van. Tehát a hitel..

– Milyen formában?

– Készpénz formájában.

– Ez vagyon. Nem hitel.

– Igen. Kibocsátottak hitelt, pénzre váltotta, és forgatja. És ez néhány önkormányzat.

– Erre lehet mondani, hogy ügyes.

– Igen, ügyes, csak nem biztos, hogy az önkormányzatoknak ez a feladata, tehát, hogy pénzforgatási tevékenységet végezzenek. Azt jelzi számunkra, hogy egy jelentős... Miután nincs korlátja és kontrollja például a kötvénykibocsátásnak, nagyon sok önkormányzat ezt tartalékolási céllal és forgatási céllal veszi föl.

– És majd esetleg később használja föl.

– Még más önkormányzatok, a kis önkormányzatok, akik nem hitelképesek, és nem tudnak kötvényt kibocsátani, azok pedig már elsüllyednek lényegében az adósságokban.

– Ebből is látszik, hogy egyeztetésekre van, lesz szükség, és ezen vannak Önök is. Sajnos az időnk lejárt, de köszönöm, hogy itt volt.

– Köszönöm szépen.

(Duna TV; kormany.hu)