Nem vagyok biztos benne, hogy egy önmagát túlvállaló önkormányzat képes akár százezrek orvosi ellátását vagy oktatását biztosítani. A kétharmados többség rendkívüli alkalom az önkormányzatiság húsz évének értékelésére és az alapok újrarendezésére – mondta el Tállai András önkormányzati államtitkár a Magyar Hírlapnak adott interjúban.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy az elmúlt években nem a kötelező feladatok ellátását segítették a fejlesztési pénzek, hanem presztízsberuházások tömege készült el. Ezen a gyakorlaton változtatnak.

Tállai András elárulta, megérti, de nem helyesli, ha polgármesterek pluszpénzekért kilincselnek nála, s hozzáfűzte: nála nincs bal- és jobboldali városvezető.

– Az idén még nem jön el a Kánaán az önkormányzatoknál, legalábbis ami a költségvetési számokat illeti.

– Némi kis javulásra azért számíthat az önkormányzati szféra, hiszen 4,5 százalékos, körülbelül ötvenmilliárd forintos növekedést irányoztunk elő. Igaz, hogy ez a növekedés nagyon összetett, hiszen például a négyes metró vagy a sportinfrastruktúra fejlesztésére adott többlettámogatásokból jön össze.

– Ahogy hallani, már javában dolgoznak az önkormányzati rendszert alapjaiban átszabó reformon, mégis elég nagy a csend körülötte. Mikor tudhatják meg az érintettek, hogy mi készül?

– Egyelőre az a fő célunk, hogy megállítsuk az önkormányza­tok adósságának növekedését, sőt az adósság egyes fajtáit teljesen fel szeretnénk számolni. Indítunk például egy programot, amely bizonyos feltételek mellett megtéríti az önkormányzatok közüzemi tartozását. A feltétel egyebek között az lesz, hogy az igénylők energiatakarékossági programot indítsanak. Megháromszoroztuk az adósságrendezésre szolgáló pénzkeretet, 36 milliárd forintra.

– Azokon a főként jobboldali önkormányzatokon is segítenek, amelyek a devizakötvények miatt jutottak adósságcsapdába?

– Nálunk nincsenek jobb- és baloldali önkormányzatok, ebben is gyökeresen eltér a szemléletünk az elődeinkétől. A kötvénykibocsátás egyébként más probléma, mint a kifizetetlen számlák sokasága. A kötvények zömét 2013–14-ben kell elkezdeni visszafizetni, addigra kell kidolgoznunk a megoldást.

– Hogy tudnak együttműködni Fellegi Tamás miniszterrel? Hiszen miközben az ön vállán van a teher, hogy kirángassa az önkormányzatokat az adósságspirálból, a fejlesztési minisztérium tudna olyan programokat indítani, amelyek megalapozzák a jövőt.

– Sajnos az elmúlt években nem a kötelező feladatok ellátását segítették a fejlesztési pénzek, hanem presztízsberuházások tömege készült el. Díszburkolat, szökőkút és a többi. Ennek véget kell vetni, a kötelező feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra kiépítését, felújítását, tehát orvosi rendelők, iskolák, járdák, utak, szennyvízhálózat építését kell támogatni, vagy például azt, hogy az Alföldön is legyen mindenütt egészséges az ivóvíz. Az uniótól kapott pénzeket kizárólag ilyen célokra fogjuk költeni. Ha valaki kilátóra vágyik, építsen a saját forrásaiból.

– Azzal vádolja önöket az ellenzék, hogy titokban az önkormányzatiság felszámolására készülnek, mert a városi és megyei infrastruktúra egy részét, például a kórházakat és az iskolákat újra állami kézbe helyeznék. Mi igaz ebből?

– Ezt így is meg lehet közelíteni, de én egészen másként látom. Az érdekel minket, hogy mi a jobb, gyorsabb és olcsóbb az állampolgárnak, az ügyfélnek, és eszerint alakítjuk át a közigazgatást. Ha egy járási vagy megyei kormányhivatal jobban tud szolgáltatni, akkor át kell neki adni a feladatot.

– Marad-e majd beleszólása az önkormányzatnak mondjuk a városi kórház működésébe?

– Nem vagyok biztos benne, hogy egy önmagát túlvállaló önkormányzat képes akár százezrek ellátását biztosítani. A kétharmados többség rendkívüli alkalom az önkormányzatiság húsz évének értékelésére és az alapok újrarendezésére.

– Ön sokáig Mezőkövesd polgármestereként dolgozott, nyilván látja, hogy mit bír el mondjuk egy kisváros.

– Látnunk kell, hogy mire képes egy önkormányzat. Teljesen más a teherbíró képessége egy megyei jogú városnak vagy egy térségi központú kisvárosnak. Éppen emiatt küldtünk ki kérdőíveket az önkormányzatoknak. Külföldön egyébként a hazainál jóval ésszerűbb megoldásokkal lehet találkozni.

– Mégis mire kell számítani, ki üzemelteti majd például a középiskolákat?

– Ne szaladjunk ennyire előre. Még nagyon sok vita áll előttünk, kormányon belül és az érintettekkel egyaránt.

– Hova kerülnek a katasztrófavédelmi feladatok? A nyári árvizek idején egyik-másik polgármester mint a helyi védelmi bizottság elnöke igencsak leszerepelt.

– Új szabályozás készül, katasztrófahelyzetekben nem kaphat meg minden jogkört a polgármester. A jövőben lesznek döntések, amelyeket csak az állam odaküldött katasztrófavédelmi szakembere hozhat meg.

– Sokféle változásról beszélt, mi lesz a menetrend?

– Tavaszra elkészülünk a koncepcióval, aztán megszületnek a törvények, és a 2012-es költségvetés már e feladatcentrikus szemlélet alapján születik majd meg.

– Amikor átszabták az önkormányzati választás rendszerét, és bevezették a külsős alpolgármesteri posztot, ellenfeleik borítékolták, hogy fideszes komisszárok lepik majd el a polgármesteri hivatalokat. Aztán felálltak az új önkormányza­tok és elmaradt a balhé.

– Mivel a választott képviselők választanak alpolgármestert, eleve kizárt, hogy küldött komisszár kerüljön a posztra. Sok önkormányzat élt a lehetőséggel, kifogást mégsem lehetett hallani.

– Hogyan tud megbirkózni a pluszpénzekért kilincselő polgármesterek hadával?

– Valóban nagy gond, hogy tömegével keresnek meg polgármesterek, akik személyes találkozón szeretnének több pénzt kicsikarni a településüknek. Tudom, hogy ez az elmúlt nyolc évben megszokott volt, és azt is elfogadom, ha egy polgármester mindent megpróbál a választóiért, de én akkor sem vagyok a híve az efféle lobbizásnak. Nem vezetem be azt, amit az egyik elődöm, hogy reggeltől estig fogadom a polgármestereket, ötperces váltásokban.

– Mezőkövesdnek, ahol eddig polgármester volt, azért biztosan nem lesznek anyagi gondjai…

– Valóban, mert a várost komoly tartalékokkal adtam át az utódomnak, akivel amúgy is kiváló a kapcsolatom. De az az elvem, hogy minden önkormányzat annyit vállaljon, amennyit elbír. Ezt nem mindenki látja, túlvállalják magukat, azután próbálják valahogy betömni a költségvetési lyukakat. Meg kell tanulni nemet mondani.

– A fideszes divattal sem fordult szembe, ön is fociklubot vezet.

– A mezőkövesdi sportegyesület társadalmi elnöke vagyok, de nem valami új divatból. 1985-ben még nem volt Fidesz, amikor az egyesület vezetője lettem. Az utánpótlás és a nagycsapat egyébként igen jól szerepel.

– A Jobbiktól Tamás Gáspár Miklóson át Magyar Györgyig elég sokan próbálnak politikai vagy anyagi hasznot húzni az ajkai vörösiszap-katasztrófából. Ön szerint mire számíthattak volna a kolontáriak, devecseriek, ha a katasztrófa a Gyurcsány–Bajnai-kormányzás alatt történik?

– Egy magáncég okozott kárt és szenvedést az embereknek, s az állam mégis vállalta, hogy segít a bajbajutottakon. Tehát nem az állam tartozik felelősséggel a károkért, hanem a timföldgyár, ennek ellenére ez egy új kormány, amely nem hagyja magára az ország polgárait. Persze nem kényszerítjük rá a károsultakra a kormány akaratát, de az ésszerűség mindenkinek azt diktálja, hogy fogadja el a segítő kezet, és akkor legkésőbb a tavasszal lesz hol laknia. Arra is figyelmet fordítunk, hogy legyen újra munkalehetőség a térségben, és egyáltalán, segítünk, hogy visszatérjen az élet az eredeti medrébe. Aki inkább a pereskedést választja, az azzal is számoljon, nem biztos, hogy a végén lesz, aki meg tudja téríteni a kárát.

(Magyar Hírlap - Huth Gergely;kormany.hu)