Tállai András, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára a Hír TV Rájátszás című műsorában az önkormányzati rendszer átalakításáról és a szórakozóhelyek működésének szabályozásáról beszélt 2011. február 1-én.

Ki ne emlékezne a tavaly fizetésképtelenné vált Szigetvárra? Vagy ott van Neszmély és Tiszaderzs esete. De tegnapi hír, hogy csődbe ment az egykori Zala megyei mintafalu, Gelse is. Az utóbbi években jelentősen nőtt a helyi önkormányzatok adósságállománya, még sem tudni pontosan, hogy mekkora a helyhatóságok teljes tartozása. A kormány elszánta magát, hogy kihúzza a településeket a bajból, ehhez azonban először el kell kezdeni a tartozások felmérését.

A kormány a 2011-es költségvetésben 31 milliárd forintot különített el a működési nehézségekkel küzdő önkormányzatok egyedi támogatására. Ebből a keretből csak a működési jellegű adósságokat kívánják felszámolni. A pénzügyi szempontból rendbetett önkormányzatoknak már kevesebb feladatuk lesz, hiszen számos hatáskör átkerül a kormányhivatalokhoz, illetve a későbbi járási hivatalokhoz. A Fidesz-kormány az idén újra akarja szabályozni az önkormányzatok helyét és szerepét az alkotmányban, majd ezt követően egy új önkormányzati törvényben. Tervbe vették, hogy megnyitják a főváros és a kerületek viszonyának vitáját is, és kilátásba helyezték, hogy megalkotják a főváros új törvényét is.

- Köszöntöm a stúdióban Tállai András urat, a Belügyminisztérium önkormányzatokért felelős államtitkárát. Jó estét kívánok.

- Jó estét kívánok.

- Eddig is kaptak az önkormányzatok évente olyan tíz-húsz milliárdot, hogy az adósságukat valahogy egy időre konszolidálják. Most kapnak harmincegyet. Miben különbözik ez a harmincegy azonkívül, hogy egy kicsit több?

- Ez sokkal több, hiszen 2010-hez képest közel háromszorosára nő ez a működési nehézségekkel küzdő önkormányzatoknak az egyedei támogatása. A másik, hogy egy meghatározott elv szerint, mégpedig problémaorientáltan szeretnénk odaadni és fölszámolni azokat a nehézségeket, adósságot, amelyet az elmúlt évben, években halmoztak föl az önkormányzatok.
Azokon az önkormányzatokon szeretnénk segíteni, és ezt is ki fogjuk szűrni, akik valóban önhibájukon kívül kerültek ebbe a helyzetbe. És azoknak az önkormányzatoknak, akiknek megvan a gazdasági erejük, például jelentős iparűzési adójuk van, azoknak úgy gondoljuk, hogy ki kell tudni gazdálkodni. Úgy kell tudni gazdálkodni, hogy ne legyen nehézsége.
Tehát itt elsősorban azokon az önkormányzatokon fogunk segíteni, akiknek nincs helyi adóbevétele, akik olyan alapvető önkormányzati feladatot látnak el, mint például az alsófokú oktatás. De köztudott, hogy a szocialista kormányzás alatt egyre csökkent az állami támogatásnak a mértéke.
Vagy azokon az önkormányzatokon szeretnénk segíteni, akik adósságrendezési eljárásba kellett, hogy belemenjenek sajnos, hiszen már a törvény alapján nem volt más lehetőségük. De egyedi segítséget szeretnénk nyújtani az üldözött megyei önkormányzatok számára is, hiszen az elmúlt négy év az a megyei önkormányzatok számára a kormány szempontjából egy szabályos politikai üldözés volt.

- A működési adósságot akkor kifizetik, de mi lesz azokkal, akiknek nem csak működési adósságuk van? Hiszen azok is önkormányzatok, azoknak is valahogy élniük kell.

- Kezdjük az elején! Tehát a legnagyobb probléma mégis csak most az, hogy ki kell fizetni a ki nem fizetett számlákat, a közüzemi számlákat, vagy az élelmezési alapanyagokat, hiszen ezek veszélyeztetik a működést. Hiszen, ha egyszer úgy döntenek a szolgáltatók, hogy tovább számla kifizetése nélkül nem fogják szolgáltatni az önkormányzatoknak ezeket az alapszolgáltatásokat, akkor bizony összeomolhat és megszűnhet a szolgáltatás az önkormányzatoknál, ez pedig senkinek nem lehet érdeke. Tehát az első dolog - úgy gondolom -, hogy az alapvetően a működésből eredő hiányoknak, adósságoknak a felszámolása, és mi ezt fogjuk tenni ebből a harmincegy-milliárd forintból.

- Hogyha most felszámolják ezt az adósságot, mi a garancia arra, hogy jövőre nem lesznek ugyanígy eladósodva? Mint ahogy eddig is mindig kaptak valamennyit. Valamennyire működtek is, aztán újra ugyanabba a helyzetbe kerültek.

- Ugyanezt kérdezte tőlem a miniszterelnök úr is. Úgyhogy a kérdés valóban jogos és valós. Az a garancia, hogy át fogjuk alakítani teljes egészében az önkormányzati rendszert és egy olyan pályára fogjuk állítani az önkormányzatokat, legyen az kis önkormányzat, közepes méretű, vagy akár nagy megyei jogú város, vagy megyei önkormányzat, hogy annyi feladatot fognak kapni, amihez az állam oda fogja tenni az állami finanszírozásnak a mértékét is. Tehát nem teszünk semmit akkor, hogyha most megszüntetjük a folyó adósságaikat, vagy lényegében megszüntetjük, és a következő évben ez újra fog termelődni.

- Ez jól hangzik, de hát azokat a feladatokat, amelyeket most esetleg elvesznek tőlük, mert arra nincs pénz, azt valakinek végre kell hajtani. Mondjuk, egy szinttel följebb kerül a megyei önkormányzathoz, de a megyei önkormányzatnak honnan lesz erre pénze? Vagy esetleg az állam fizeti ezeket a feladatokat, de az államnak honnan lesz meg erre a pluszpénze?

- Először is a rendszerben nagyon sok tartalék van és úgy gondolom, hogy a rendszer átalakításával, tartalékok föltárásával, ésszerű átszervezésekkel nagyon sok költség megtakarítható és nagyon sok tartalékot látok abban, hogyha az állam át fogja venni az önkormányzatoktól az államigazgatási feladatot. Vagy esetleg alapszolgáltatásokat, például az oktatást - úgy gondolom -, hogy egy központi akarattal nagyon sok költség megtakarítható. Egyébként a kérdést önkormányzati szempontból meg kell nekem vizsgálnom és nekem az a feladatom az államtitkárságon, hogy egy olyan rendszert alakítsunk ki, tegyünk a kormány elé, amire azt tudjuk mondani, hogy ez a feladatrendszer ennyi pénzből finanszírozható. Tehát azt hiszem, hogy az államnak a költségmegtakarítása azokra a szolgáltatásokra, amelyet átvesz, az egy következő lépés kell hogy legyen.

- De a számítások megvannak már, vagy csak saccolgatják, hogy mennyi pénzt lehet itt megspórolni, mennyit kell ott hozzá tenni, vagy pedig most már pontosan tudják, hogy mennyit lehet ezen a mondjuk ilyen átalakításon megtakarítani?

- Milliárdra nem tudjuk, de nagyságrendeket azért úgy gondolom, tudunk, egy-egy feladatnak ismerjük a mostani jelenlegi költségét és az kikerül az önkormányzati rendszerből, azt tudjuk, hogy hozzávetőleg az önkormányzatok milyen arányban finanszírozzák, tehát saját bevételükből. Az látható, hogy így, ezáltal az önkormányzatok mennyit fognak megtakarítani. Egy a lényeg, hogy sokkal emberközelibb, tipikusan önkormányzati feladatokat fognak ellátni a jövőben a települési önkormányzatok.

- Szükség van egyébként minden kis településen saját önkormányzatra, saját képviselő-testületre?

- Önkormányzatra, önkormányzatiságra mindenképpen szükség van. Hogy azt hogyan tudják gyakorolni mondjuk a tizenegy lakosú Iborfán, ez egy Zala megyei település, az már elgondolkodtató, hogy szükség van-e mondjuk polgármesterre, nem fő állásúra, vagy képviselő-testületre, vagy mondjuk a száz fő alatti településeken.
Én azt gondolom, hogy ez egy nagy elvi vita lesz, hogy az önkormányzatiság gyakorlásának van-e más módja. Egészen bizonyos, hogy az embereknek választani kell képviselőt, választani kell elöljárót, akik képviselni fogja az érdekeiket és intézni fogja az ügyeiket. Sok jó európai uniós példa van egyébként, hogy hogyan lehet ezt megszervezni olcsón.

- Ebben a harmincegy-milliárdban egyébként a főváros konszolidálása is benne van, a huszonhárom kerületé is? Mert csak a BKV-nak van mondjuk nyolcvan-milliárd adóssága, úgyhogy elég nehezen lehet elképzelni.

- Azt gondolom, hogy a BKV adósságrendezése ebbe nem fog beleférni. Egyébként a BKV nem is tud erre pályázni, hiszen csak önkormányzatok tudnak. És hangsúlyoztam, hogy elsősorban azokon az önkormányzatokon szeretnénk segíteni, akiknek nincs jelentős helyi adóbevételük, akiknek egyszerűen nincs lehetőségük jó költségvetést csinálni azért, mert hiányzik a saját bevételi része.
Úgy gondolom, a fővárosnak és kerületeinek ez a lehetőség megvan. Egyébként a fővárosi rendszerben véleményem szerint nagyon sok-sok tartalék van, az elmúlt húsz év nagyon pazarló rendszert állított föl, aminek sajnos ez lett a vége.

- A West Balkán-tragédiával kapcsolatban milyen változásokat terveznek, amelyek a szórakozóhelyek működését szabályozná?

- Egy önálló kormányrendelet kerül - ha minden igaz - a holnapi kormányülés elé, amely kimondottan a zenés-táncos szórakozóhelyeknek a biztonságát, javítását fogja megcélozni, melynek a lényege az, hogy a jövő évben az ilyen szórakozóhelyeknek előzetes szakhatósági engedély birtokában lehet majd csak kinyitni. Öt ilyen hatóság lesz, s ami nagyon fontos, hogy folyamatos és rendszeres lesz az ellenőrzés.

- Ki fogja ellenőrizni? Például, amikor megnyílt este X órakor elkezdődik egy szórakozóhelyen egy ilyen mulatság, akkor kinek van joga mondjuk azt leállítani, mert azt mondja, hogy itt többen vannak, mint szabadna.

- Először is a jegyzőnek, de a jövőben az fog változni, hogy bármelyik szakhatóság, többek között az rendőrségnek, a tűzoltóságnak, de ugyanúgy a régi értelemben vett ÁNTSZ-nek, sőt az építési hatóságnak meg lesz a joga abban az esetben, ha azt tapasztalja, hogy a jogszabályban előírtakat megsértik. Egyébként ezeket lehetőségeket tételesen fölsorolja a jogszabály, hogy milyen esetben zárhatja be, szüntetheti meg a rendezvényt azonnal. Tehát nincs mese, vége lesz a rendezvénynek, ha az előírtakat nem fogják betartani a szervezők.

- Egyetlen kérdésem van. A Belügyminisztériumban áll-e még a gépjármű-vásárlási stop? Mert azt mondják a kollégáim, hogy láthatóan egy gyönyörű szép új autóval érkezett.

- Igen. Jó lenne, ha az én autóm lenne, sosem ültem még ilyen autóban. Az a helyzet, hogy majdnem hétéves Audi az szervizben van és cserébe ezt az autót kaptuk, úgyhogy én is csak álmodozom, hogy talán majd egyszer egyébként magánemberként is beülhetek. Sajnos holnap vissza kell adni.

- És akkor jön újra a hétéves Audi?

- Jön a hétéves Audi.

- Államtitkár úr köszönjük szépen, hogy eljött hozzánk.

- Köszönöm szépen.

(Hír TV Rájátszás; kormany.hu)