Tállai András az önkormányzati törvényről az InfoRádió 2011. május 25-i, Aréna című műsorában.

Köszöntöm az Aréna hallgatóit! - a mikrofonnál Hlavay Richárd. Vendégünk ma este Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára. Jó estét kívánok!

Tállai András: - Jó estét kívánok minden hallgatónak!

Hlavay Richárd.: - Köszönöm szépen, hogy elfogadta a meghívásunkat. Ugye az önkormányzati területért felelős államtitkár Ön a Belügyminisztériumon belül egyebek mellett, úgyhogy az önkormányzatokról fogunk beszélgetni a következő szűk egy órában, és kezdjük talán a történetet a végén. Ugye folyik az önkormányzatok átalakításának, az önkormányzati reformnak az előkészítése, és mai lapértesülések szerint, fideszes, KDNP-s polgármesterek készítettek egy alternatív javaslatcsomagot, amely számos ponton ellentmond vagy ütközik azzal az elképzeléssel, amelyet a Belügyminisztérium készített. Tudnak erről az alternatív javaslatcsomagról?

- Természetesen. Valóban így van, a frakció készített egy anyagot, amelyben kifejtik az álláspontjukat, véleményüket településtípustól függően, így a községek, városok, megyék, megyei jogú városok, mi több, a fővárosban működő önkormányzati vezetők és országgyűlési képviselők egyben. Én azt gondolom, hogy megismerve a Belügyminisztérium által készített koncepció munkaanyagot és a frakciónak az anyagát, az alapkérdésekben abszolút nincs vita közöttünk, például abban, hogy meg kell újítani az önkormányzati rendszert, hogy át kell alakítani, hogy működőképessé kell tenni, hogy finanszírozhatóvá kell tenni, hogy az emberek szemszögéből, az ügyfelek, a lakosság szemszögéből, ha lehet, méginkább minőséget kell emelni. Ez azt jelenti egy ügyfél számára, hogy gyorsabban kell hogy elérje a szolgáltatásokat, lehetőség szerint időben kevesebb, minél kevesebb időt fordítson rá, és ugyanakkor pedig költségtakarékosan. Nem kis feladat ugye ez, nyilvánvalóan hogy ebben a kérdésben attól függően, hogy milyen önkormányzatban dolgozik az a polgármester, önkormányzati vezető, más és más véleménye és elképzelése van, és például a frakcióanyagból is egyértelműen kijött az, hogy sokszor érdekellentét van települési nagyság vagy típusok között is, mert mondjuk adott esetben egy megyei önkormányzat vagy egy megyei jogú városnak egészen más, eltérő az érdeke, vagy egy községnek és mondjuk egy járási központ településnek a majdani járások esetében. Összességében igen, viták vannak, nézetkülönbségek vannak. Én úgy gondolom, hogy mire a vita végére érünk és az Országgyűlés elé kerül a törvényjavaslat, akkor mindenben, ha kell, olykor kompromisszumos megoldással is, le tudunk tenni az Országgyűlés elé olyan javaslatot, amelyet a Fidesz-KDNP frakció - ugye kétharmados többséggel majd magáévá tud tenni, azaz meg tud szavazni.

- Ugye Ön azt mondta, hogy az alapkérdésekben egyetértés van. Ugye a lapok és az internetes oldalak által idézett alternatív javaslatcsomag szerint a polgármesterek egyebek mellett az önkormányzatoknak az önállóságát féltik. Volt, aki úgy fogalmazott - egy önkormányzati vezetőt idéznék több helyütt is, hogy gyakorlatilag az állam gyámkodásától tartanak, és ebből nem szeretnének kérni. Ilyen szinten, még itt tart a vita, tehát, hogy hiszen ez alapkérdés, én azt gondolom.

- Én azt gondolom, hogy ez értelmezési kérdés dolga. Tehát hogyha azt veszem alapul, hogy a jövőbeni, tehát az elképzelésünk a jövőre vonatkozóan arra vonatkozik, hogy egy szigorúbb állami kontrollnak, egy állami részvételnek kell megjelennie az önkormányzatok terén, amely egyrészt meg fog jelenni törvényességi felügyeletben, másrészt egy sokkal szigorúbb és naprakészebb gazdasági ellenőrzésben, és ugyanakkor pedig abban az esetben, ha rosszul gazdálkodik egy önkormányzat, az adósságrendezés terén is bizonyos szigorítások, szankciók várhatók. Ezt nem nevezném gyámkodásnak, ezt egyszerűen a 20 éves önkormányzati tapasztalati rendszer hozta felszínre. Az önkormányzatok nagyon nagy többsége törvényesen, gazdaságilag ésszerűen, célszerűen működik, és nem kerül adósságrendezési eljárás alá, azaz mondjuk hétköznapi szóval felszámolás alá, azonban egyre több az olyan tapasztalat, hogy bizony előfordul önkormányzatoknál, hogy olyan döntéseket hoznak, ami felelőtlen, adott esetben törvénybe ütközik és igaz, hogy ez látszólag az önkormányzati rendszer egészét tekintve nagyon kevésszámú döntés, de annál nagyobb károkat tud okozni egy-egy településen. Mondok egy példát, hogy az egyik településen - hallhattuk a híradásokban -, hogy csendőrséget hoztak létre önkormányzati rendelettel, és az államnak, a kormánynak semmilyen eszköze nem volt arra, hogy például ez a rendelet ne lépjen hatályba, holott minden magyar törvénnyel, az alkotmánnyal is szembemegy, tehát azt is sérti.

- De hát az önkormányzatok - bocsásson meg -, az önkormányzatok törvényességi felügyeletét eddig is ellátta az igazságügyi tárca, vagy az ügyészségek eddig is, illetve a kormányhivatalok.

- Az szeptembertől volt, a szocialisták alatt sajnos megszűnt, hiszen szétverték a közigazgatási hivatalokat, szándékosan regionális szintre vitték kormányrendelettel, amit alkotmányellenesnek minősített az Alkotmánybíróság, és most a Fidesz hozta vissza szeptember elsejétől. Az nem felügyelet, hanem törvényességi ellenőrzés. A felügyelet többet jelent, hiszen a felügyelet esetében van lehetőség arra, hogy adott esetben bírósági döntéssel igaz, de ne engedje a törvényességi felügyelet, hogy hatályba lépjen egy törvénytelen önkormányzati rendelet. Tehát itt van a példa, amit mondtam, hogy a csendőrség, és ez a rendelet ugye hatályba is lépett és működött. Én azt gondolom, hogy ez nemkívánatos dolog. Tehát amikor az állam nagyobb kontrolljáról beszélünk, akkor erről van szó. És persze meg fog jelenni a finanszírozás szigorodásában is. Az a helyzet, hogy más az ország gazdasági helyzete, mint esetleg volt a '90-es években vagy korábban, hiszen tudja, látja mindenki, hogy az eladósodás akkora mértékű, hogy lényegében minden magyar embert utolér, minden állami szervezetet, állami alkalmazottat sajnos utolér, és áldozni kell erre az elrontott gazdaságpolitikára, és ez megjelenik bizonyos tekintetben az önkormányzati területen is. Ott viszont a feladat vagy a baj az nagyobb, hiszen egyrészt az elmúlt 8 év szocialista kormányzásának kihívására, amely szerint nem finanszírozta le az önkormányzati feladatokat a kormány, az állam, az önkormányzatok úgy tudtak válaszolni, hogy eladták a vagyonukat vagy saját bevételt szereztek, de hát annak a lehetőségei kimerültek, és jött a hitelfelvétel és kötvénykibocsátás, tehát az eladósodás. Egyszer meg kell oldanunk azt a problémát, hogy ez az eladósodás megálljon, meg kell oldanunk azt a problémát, hogy az a működési hiány, amit az önkormányzati rendszer naponta elvégzett szolgáltatásával, hogy úgy mondjam költségvetési hiányt és ezáltal adósságot, valamilyenféle adósságot termel így vagy úgy, számlában vagy hitelben jeleni meg, folyószámlahitelben, bizony ezt föl kell számolni. Tehát miközben egyébként a hajó elromlott és meg kell javítani, aközben még vihar is van - most csak egy egyszerű példát mondok. Tehát nagyon nagy feladat és nagyon nagy kihívás előtt állunk.

- Mekkora ez a hiány ma, mennyi pénz hiányzik ma az önkormányzati szektorból?

- Ugye 3000 milliárd körüli az önkormányzati szektornak a költségvetési főösszege, tehát a kiadási főösszege, és az évenként más és más összegben jelenik meg. A választások évében a tervezett költségvetési hiány az 200 milliárd forint fölé esik, most választás utáni évben ez 150 milliárd körüli összegre tervezték az önkormányzatok a hiányukat.

- Hogyan fog ez eltűnni? Ugye azt mondta, hogy az önkormányzati rendszer átalakításának az egyik, ha ne nem a legfontosabb célja az, hogy ne csak egyszerűbb és gyorsabb legyen - ez ugye nekem fontos, mint ügyfélnek -, de közvetetten adófizetőként az is fontos, hogy olcsóbb legyen. Hogy lesz olcsóbb ez a rendszer?

- Nagyon sok feladat és teendő van véleményem szerint ahhoz, hogy eljussunk ahhoz, hogy olcsóbb legyen. Az első teendő az az, hogy újra kell gondolni az állam és az önkormányzatnak a feladatrendszerét, persze ezen is van eleve egy polémia, például a frakcióban is, hogy attól, hogy az állam látja-e el egy adott feladatot, attól az mitől lesz, mitől kerül majd kevesebbe?

- Tehát például az oktatás, ugye az egyik ilyen központi vitatéma, hogy az oktatási intézményeket közvetlenül az állam tartsa fenn és működtesse, vagy az önkormányzatok.

- Így igaz, és a legnagyobb horderejű kérdés, hiszen a költségvetésen belül is majdnem az egyharmadát teszi ki az oktatási kiadásoknak az összege. Én azt gondolom, hogy gondoljunk csak abba, hogy amikor egy-egy önkormányzat olyan feladat előtt áll, hogy hogyan tud megtakarítani a költségvetésében kiadásokat, szinte minden önkormányzat túl kell hogy legyen ilyen feladaton, akkor érdekes módon a polgármesterek tudják, hogy mit kell tenni. És akkor arra jönnek rá, hogy ha racionalizálnak, erőforrásokat összevonnak, eszközöket összevonnak, infrastruktúrát jobban kihasználnak, vagy egyszerűen a vezetést, az irányítást, a döntési mechanizmust átalakítják, adott esetben egy kézben teszik, és onnantól kezdve mondjuk kontrollt állítanak arra, hogy az energiafelhasználás milyen (most egy részletkérdésbe mentem bele), akkor hihetetlen eredményeket tudnak elérni. Ugyanez vonatkozik az államra is. Nyilván hogy nem egy pazarló államra, és nem egy olyan államra, aki olyan közalkalmazottakat, köztisztviselőket foglalkoztat, akik korruptak, akik nem törődnek a feladatukkal, nem egy ilyen államról beszélek, hanem egy olyan államról, aki felelősen, odafigyelve látja el a feladatát. Én azt gondolom, hogy ha most van 1600 intézményfenntartó önkormányzat az országban és annak a szakmai irányítási feladatát a jövőben az állam, azaz egy fenntartó, egy tulajdonos és nem 1600 fogja ellátni, akkor az oktatási rendszerben igenis lehet nagyon komoly eredményeket fölmutatni. Nem beszélve arról, hogy ha a megfelelő szakmai döntések meg is fognak születni, és úgy gondolom, hogy az államnak az egyik legfontosabb feladata, hogyha ez a rendszer átalakul, akkor hogy ezek a döntések időben meg tudjanak születni. Tehát ha egy tulajdonos van vagy 1600 tulajdonos, akkor tudjuk, hogy az egy tulajdonos, ha jól csinálja, akkor az sokkal hatékonyabb lesz. Én abban bízom, hogy ezeket az erőforrásokat, ezeket felszínre tudjuk hozni azzal, hogyha az állam átvállalja - hangsúlyozom mégegyszer - az oktatásnak a szakmai irányítását, a szakmai kontrollját, a szakmai szabályozását - mondjuk ez eddig is állami feladat volt -, vagy a szakmai hatósági munkát is. És nem beszélve arról, hogy az oktatási rendszer - az alapfokú oktatásról beszélek, de középfokra is vonatkozik bizonyos értelemben - olyan ellentmondásai vannak ma, hogy például egy diák hogy milyen minőségű oktatási szolgáltatást kap, az igazából attól függ, hogy az adott önkormányzat milyen anyagi és gazdasági helyzetben van. És azt látjuk, hogy vannak erősebb, jobb gazdasági helyzetben lévő önkormányzatok, ott egyébként ez kihat az oktatásra és magasabb színvonalú, tehát az a diák hihetetlen előnnyel indul, míg más településeken sajnos ezt nem tudják előteremteni és ezért bizony romlik az oktatásnak a színvonala. Mi azt várjuk, hogyha az állam belép, akkor meg tudja teremteni ezt az egyenlőséget, egyenlő feltételeket tud teremteni az alapfokú oktatásban.

- Hogyan fog tudni egyenlő feltételeket teremteni, illetve mit fog ez jelenteni a gyakorlatban? Nyilván ez az önkormányzati reform még ugye előkészítés alatt áll, tehát nem biztos, hogy minden részlet ismert, de mit fog ez jelenteni a gyakorlatban? Az az önkormányzat, amelyik esetleg jobb anyagi körülmények között van, tehát többet tud adni az oktatásra, ott az ott működő iskolák fognak mondjuk kevesebb pénzből gazdálkodni, ugyanannyiból, mint ahol rosszabbul állnak? Vagy fordítva. Tehát hogy, hogy lesz egyforma, hogy fog kiegyenlítődni ez a helyzet?

- Én nem, nem hinném, hogy ez a cél és hogy ez a rendszer vezetne eredményre. Egyszerűen az állam felelőssége az, hogy a megfelelő feltételeket biztosítsa, hogyha egyszer az állam válik felelőssé, hiszen ebben az új rendszerben az önkormányzat nem lesz az oktatásért felelős, mint ahogy most az önkormányzati törvény azt egyébként minden önkormányzat vonatkozásában tartalmazza. Például hogyha kettő általános iskoláskorú diák van egy adott településen, akkor is az az adott település felel azért, hogy a két tanuló megkapja ezt az oktatást. Én azt hiszem, hogy először, s mindenek fölött a szakmai kérdésekben kell tudni egységesnek lenni, és a szakmai kérdésekben kell tudni az államnak helytállnia. Persze ez nem azt fogja jelenteni, hogy az önkormányzatok teljes egészében majd ki lesznek zárva az oktatásból, hiszen véleményem szerint megfelelő garanciákat kell adni a képviselőtestületnek, megfelelő garanciát kell adni adott esetben az önkormányzatot képviselő polgármesternek, például vezetőválasztás vonatkozásában, pedagógiai programok elfogadásában, azok értékelésében. Énelőttem úgy jön elő az új oktatási rendszer, hogy van egy szakmai irányító és felügyelője, az az állam, és van egy társadalmi kontrollja, az pedig maga az önkormányzat, a szülőknek a közössége, és innentől kezdve a dolog ki fogja egymást nyilván egészíteni. Állandó kapcsolatban kell hogy legyen az állam képviselője, aki az oktatást képviseli az adott területen, adott térségben, abban a városban, és az önkormányzat, és természetesen a szülőkkel is. Én hiszem azt, hogy ebből lehet egy mostanitól jobb, hatékonyabban működő rendszert megvalósítani.

- Maradva még egy nagyon picit az oktatás kérdéseinél: ez azt jelenti, hogy például arról, hogy mondjuk egy közepes méretű városban hány általános iskola működjön, hány osztályt indíthatnak ott, ebben például valamilyen módon az állam fog dönteni az önkormányzatok részvételével? És ha igen, akkor az államnak pontosan melyik szerve, tehát nem valószínű, hogy az oktatási minisztérium vagy mondjuk Önök, a kormányhivatalok. Tehát kinél lenne például ez a döntési jog, a jogosítvány, ami most ugye az önkormányzatoké.

- Így van. Nyilván hogy ez a fenntartó, tehát szakmai értelemben a fenntartóé, ez az állam lesz. Azonban itt is meg kell teremteni a megfelelő garanciákat arra, hogy az önkormányzat beleszólhasson, elmondhassa a véleményét. Elő kell egyszerűen törvényileg írni, hogy lényegében közösen szülessen meg a döntés, tehát minden véleményt megismerhessen az, aki az állam részéről úgy gondolom a döntést hozza. Azt is el kell azért mondani, hogy ez a mai rendszer, ez az önkormányzatokat teljesen joggal egyébként, és érhető módon arra készteti, kényszeríti, hogy adott esetben minden ésszerűséget fölülmúlva, mondjuk a saját településén szervezze meg az oktatás. Tehát nem azt... Nyilván, hogy az ésszerű dolog, hogy ragaszkodik hozzá, hogyha nincs már megfelelő létszámú tanuló, akkor is ott legyen, de azt mondom, hogy az már nem ésszerű, hogyha erején felül is vállalja, hogy az oktatási költségeket akkor is ki fogja majd egészíteni, hogyha egyszerűen arra nincs meg a forrás. Sok esetben nem születnek meg azok a döntések ebben a rendszerben, mert nem születhetnek meg, mert a helyi érdek nem ezt kívánja. Lehet egyébként, hogy éppen az oktatás, színvonalas oktatás érdekében egyébként már a tanulónak is az lenne az érdeke, hogy esetleg nem ott azon a településen kapja meg az oktatási szolgáltatást, hanem a szomszéd településen, mert ott esetleg a feltételek is jobbak és a többi, tehát az iskola szervezettsége is. Itt azért el kell mondani, hogy a kormányzati szándék az, hogy a negyedik osztályig abban az esetben, hogyha - most legyen bármilyen nagyságú a település -, ha 8 szülő kéri, hogy legyen megszervezve azon a településen az alsófokú oktatás, akkor azt igenis az államnak meg kell tudni szervezni, tehát ezt a lehetőséget minden településen az állam hogy úgy mondjam, felkínálja. Ez kérdés, hogy majd a szülők ezzel kívánnak-e élni.

- De egyébként, hogyha jól értem a szavait, akkor ez nyilván azt jelenti, hogy ha racionálisan, mondjuk a gazdasági racionalitást is, és a szakmai racionalitást is szem előtt kell tartani, akkor elképzelhető, hogy ebben a rendszerben kevesebb iskola fog működni, mondjuk felső tagozatban mindenképpen, vagy mondjuk ötödik osztálytól mindenképpen, mint amennyi most.

- Nézze, én nem az oktatási államtitkár vagyok, de azért azt tudom, hogy egyre kevesebb gyermek születik és hogy a demográfiai helyzet, hát, bizony nem jó az országban. Na most, hogyha úgy ésszerűen gondolkodunk, akkor, akkor ezzel együtt természetes, hogy ez a tendencia. És persze azt is felszínre kell hozni, hogy nemcsak az állam lehet az iskola fenntartója, hanem alapítvány vagy egyház, bizony itt is át kell gondolni, hogy a kormányzat milyen stratégiát vállal, mert azért azt nem szeretnénk, hogy egyféle az oktatás kettéválna és mondjuk a minőségi oktatást végeznék az alapítványok és az egyházak, és egyébként, ami esetleg nem olyan színvonalon szervezhető meg, azt pedig az önkormányzat. Tehát azt gondolom, hogy még a rendszeren belül is nagyon-nagyon figyelni kell azokra a döntésekre, hogy esetleg ez a polémia ne jöjjön elő.

- Milyen feladatok - az oktatásról beszéltünk ugye eddig, de ugye általában arról van szó, hogy általában a közintézmények vagy a közintézmények működtetése az célszerűbb lenne, hogyha az állam kezében lenne, és nem az önkormányzatoknál. Milyen feladatok kerülhetnek még át, vagy jó lenne, hogyha átkerülnének a Belügyminisztérium elképzelése szerint az államhoz az önkormányzatoktól?

- Véleményünk szerint abban az esetben, hogyha egy új közigazgatási rendszer épül ki, amelynek a lényege az lesz, hogy a megye, mint közigazgatási egység az járásokra fog majd ugye tagozódni, és minden megyét még kisebb járási egységek, tehát a járások fogják majd hogy úgy mondjam összehozni, tehát minden megyében lesz valamennyi járás. Na most hogyha ezt a közigazgatási koncepciót követjük, akkor én úgy gondolom, hogy ezeket a járási kormányhivatalokat, ugye vélhetően - ezt azért mondom ilyen kicsit bátortalanul, mert ez nem közvetlenül a Belügyminisztérium feladatköre, hanem a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, tehát ők fogják a járásokat kialakítani, és nyilván meghatározni, persze a mi véleményünkkel együtt, hogy mondjuk egy járási hivatalnak mi lesz a feladata. De hogyha ezen koncepció mentén megyünk, akkor teljesen logikus az, hogy az igazán állami feladatokat, a hatósági feladatokat, az államigazgatási ügyeket, azt vigyük be ebbe a hivatalba, amely hivatalnak most is dolga, mondjuk 15 szakigazgatási szervnek a munkájának az elvégzése, és az állami feladatokat tömörítsük egy hivatalba, hiszen a belső tartalékokat is föl kell tudni tárni majd ebben a rendszerben, és onnantól kezdve az önkormányzatoktól át lehet venni ezeket a feladatokat, jellemzően mondom kiemelten, hiszen ezzel talán mindenki találkozik, az okmányirodai szolgáltatások, az építéshatósági szolgáltatások és a gyámhivatali szolgáltatások. Ezen túl még nagyon sok ilyen feladat van, de ezeket, ezekkel tudjuk ezt talán kifejezni a legérthetőbben. Ezek az államigazgatási feladatok kerülhetnek véleményünk szerint át az önkormányzatoktól az államhoz. De fölvetődik az önkormányzati tűzoltóságoknak a kérdése, ezt az önkormányzatok nagy többsége egyébként támogatja, hogy ez kerüljön állami felügyelet alá, és fölvetődik az is, hogy az egészségügyben a jövőben az önkormányzati szerepvállalás az hogyan alakuljon. Én azt látom, hogy körvonalazódik az egészségügy terén egy olyan koncepció, hogy az alapellátás - háziorvosi, gyermekorvosi, iskolaorvosi, fogorvosi ellátás - az önkormányzati feladat maradjon, és azokon a helyeken, ahol nem a kórházban látják el a járóbeteg-ellátást, az is. Ezek jellemzően körzetközponti kisvárosok. A járóbeteg-ellátás, tehát a szakrendelés szintén önkormányzati fenntartású maradjon, és ahol jelentősebb változást igényelnek talán az önkormányzatok is, vagyis úgy mondanám, inkább partnerek a változásban, az a fekvőbeteg-ellátás, tehát a kórházaknak a fenntartása. Véleményem szerint itt képzelhető el jelentősebb, nagyobb horderejű állami szerepvállalás. Nyilván hogy ez egy jövőbeni kérdés, hogy ez a fővárosra, a megyékre, a megyékben belül az összes kisvárosi önkormányzatra fog vonatkozni, de ezen koncepció mentén látok én lehetőséget abban, hogy az egészségügy terén is egy új feladatelosztás legyen az önkormányzat és az állam között.

- Szociális intézmények?

- A szociális intézmények vonatkozásában nekünk a munkaanyagunkban kifejtjük teljesen egyértelműen, hogy ez teljes mértékben önkormányzati feladat. Tehát mind az intézményi ellátás, a természetbeni ellátás és a pénzbeli ellátás is. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok ismerik legjobban az embertársaikat, akikkel együtt élnek az adott településen, hogy milyen szociális helyzetben vannak. Mi annak az adott szociális ügynek, a rászorultságnak a háttere, ismerik a családokat, ismerik a lehetőségeket. Azt gondoljuk, hogy ezt nem szabadna bolygatni, és ez teljes mértékben az önkormányzatoknak kellene továbbvinni. Itt egyetlenegy változást javaslunk, ez egy technikai jellegű változás, hogy a jövőben a pénzbeli juttatásnak az adminisztrációját, a papírmunkáját hogy így mondjam, és a határozatot, természetesen a döntést az önkormányzat hozza, viszont a pénzügyileg, a finanszírozása az közvetlenül az ellátotthoz jusson, és ez az Államkincstár feladata kellene hogy legyen a jövőben, egyszerűen azért, mert sok olyan esetet, példát hallunk, hogy nem jut el egyébként a rászorulthoz az a bizonyos segély, aminek egy részét az állam, másik részét az önkormányzat finanszírozza. Így ezt kiiktatjuk, és így biztosítva van, hogy nem fog csorbulni a segélyezettnek az érdeke.

- A rövid szünet előtt ugye arról beszéltünk, hogy milyen feladatokat venne át az állam, illetve mi lenne az, ami az önkormányzatoknál maradna mindenképpen. Ugye a szociális ügyre azt mondta, hogy mindenképpen az önkormányzatoknak kellene továbbra is ellátni ezt. Hogy egy picit másik oldalról fussunk neki ugyanennek a kérdésnek: a közigazgatási reform elvei szerint az önkormányzatoknak, mondjuk egy kisvárosban, vagy mondjuk egy kisebb faluban, községben mi lenne a feladata, tehát mi az, amit mindenképpen az önkormányzatoknak kell ellátni Önök szerint.

- Azt gondolom, hogy az előttünk álló munka egyik legnagyobb, legfelelősségteljesebb része lesz az, amikor meghatározzuk azt, hogy önkormányzat és önkormányzat között hogyan osztjuk el a feladatokat, mert az állam és önkormányzat feladatmegosztásáról régóta beszél mindenki, de igazból az önkormányzat és önkormányzat közötti, önkormányzat vagy önkormányzatok közössége közötti feladatmegosztásról viszont keveset beszél.

- Itt most arra gondol - bocsásson meg, hogy megyei önkormányzatok, járási, valamilyen önkormányzati szerveződések és egyedülálló önkormányzatok közötti feladatmegosztás?

- Így igaz. Így igaz. A jövőben a rendszer lényege - mégegyszer mondom, amennyiben a járási rendszer megvalósításának koncepciójában gondolkodunk, mint közigazgatási egységben, teljes mértékben igazodni kell az önkormányzatoknak is hozzá. Ez azt fogja jelenteni, hogy minden önkormányzat valamelyik járásnak a része lesz, valamelyik járáson belül működik, tevékenykedik. Azt követően, véleményem szerint lenni kell a következő szintnek, az önkormányzatok közösségének (ezt most nevezzük társulásnak), és azt követően pedig a járáson belül nyilván lenni kell egy járási székhelytelepülésnek, és még e mellé jön - és itt a megyei jogú városok is lehetnek mondjuk járási székhelytelepülések, és e mellé jön még a megyei önkormányzat, mint területi önkormányzat. Innentől kezdve valóban az az alapkérdés, hogy melyek azok a feladatok, amelyek minden önkormányzatnál el kell hogy látva legyenek, azaz helyben, az adott önkormányzatnál kapja meg a szolgáltatást. Én úgy gondolom, hogy legalapvetőbben felmerül mondjuk a szociális ellátás, felmerül mondjuk a településüzemeltetésnek az ellátása, felmerül a helyi adózás, tehát nyilván, hogy helyi adót intézni nem kellene, hogy más településre utazzon mondjuk az adott állampolgár. Vagy például az orvosi alapellátás, azt is ott azon a településen kell hogy megkapja, vagy nyilvánvalóan a településfejlesztést, hiszen azt nem lehet másik településnél elvégezni a saját településünknek a fejlesztését. Tehát van bőven feladat, ami minden önkormányzatnál marad, vagy egyáltalán, az önkormányzat működése, a testületnek, a bizottságoknak a működtetése. És azt követően azt kell átgondolni, melyek azok a feladatok, amelyeket mondjuk már egy közösségben érdemesebb elvégezni, azért, mert minden településen nem lehet közalkalmazottat fölvenni... Mondok rá példát: gyermekjóléti szolgáltatások, vagy a családsegítés, vagy mondjuk a most is úgy van, a belső ellenőrzésnek, ugye a pénzügyi felhasználás belső ellenőrzésének, ez elképzelhető, sőt bizonyos, hogy ezt társulási szinten kell meghatározni. Ebben a kérdésben teljesen nyitottak vagyunk, hogy ezeket hogyan tudjuk majd meghatározni, hiszen ehhez kell a tapasztalat és igazán a vélemény, hogy ezt majd amikor megvannak a keretek, és azt mondjuk hogy így működik tovább az önkormányzati rendszer, akkor azt hogyan töltsük meg tartalommal. És kihagytam az említett járási székhelytelepüléseket. Például a járási székhelytelepülésnek gondoljuk a járóbeteg-ellátást, a középiskoláknak ugye a fenntartását, vagy az állam által ellátott feladatok közül a már említett államigazgatási vagy hatósági dolgokat, és hogyha ezeket jogszabály fogja rendezni, akkor a jövőben nem állhat elő az az eset, vagy nem fordulhat elő, hogy egy önkormányzat bármely feladatot e kell hogy lássa a törvény értelmében kötelezően, de egyébként önként vállalt feladatként is lényegében azt vállal, amit akar, amit szeretne, és olykor bizony túlvállalja magát. Tehát szeretnénk egy olyan rendszert kidolgozni, ahol egyértelmű lenne, hogy ki mit kell hogy elvégezzen, ki milyen önkormányzati szövetségben, társulásban végzi el, és persze kiemelten mondjuk a járási székhely, vagy adott esetben a megyei jogú várost, és ehhez hozzá kell rendelni a finanszírozást is. Szeretnénk, hogyha a feladatfinanszírozásról végre nem csak beszélnénk, hanem meg is tudnánk ezt valósítani. Ez egy nagyon-nagyon kemény munka, és szinte önkormányzatról önkormányzatra kell majd meghatározni, hogy a feladatfinanszírozás az hogyan fog alakulni, de véget kell vetni annak, hogy az önkormányzatok, amit nem tudnak, hogy hogyan látnak el egy adott feladatot, akkor azt megtervezik a költségvetésükben hiányként. Én azt gondolom, hogy akkor lesz Magyarországon jó önkormányzati rendszer, ha valóban nem fogjuk ismerni azt, hogy hiány, és mindenki nyugodt lesz, mert tudja, hogy ami feladata van, azt tudja hogy milyen forrásból fogja ellátni: államiból, helyi adó beszedésből, vagy esetleg egyéb forrásból. És úgy gondolom, hogy miután ez más országokban működik és azért más, nem mondom, hogy nincs ilyen ország, mint Magyarország, hogy sajnos az eladósodás mértéke akkora mérvű, hogy már veszélyezteti adott esetben a működőképességet is, de azért az a jellemző inkább nemzetközi példákat megnézve, hogy nincs ezzel baj, annyi feladat van, illetve annyi forrás áll rendelkezésre, amennyi feladatot ellát az önkormányzat. Pontosan ez az egyik fontos eleme a jövőbeni önkormányzati rendszernek: kiszámíthatóság és ugyanakkor pedig egy nyugodt működés.

- Ugye megint a finanszírozási kérdésekhez kanyarodtunk vissza, és nyilván erről majd később is lesz még szó, de ugye attól, hogy mondjuk az állam fogja működtetni mondjuk az egészségügyi intézményeket vagy az oktatási intézményeket - ugye erről bőven beszéltünk a beszélgetés elején -, attól ugye nem lesz kevesebb beteg, nem lesz kevesebb gyerek, tehát ugyanannyi gyereket kell majd oktatni, lehet, hogy nem mondjuk ugyanazon a településen, de létszámban ugyanannyi gyereknek az oktatását kell megoldani, valószínűleg nagyjából ugyannyi pedagógusra is lesz szükség. Mitől lesz ez olcsóbb?

- Ha egy földterületnek mondjuk osztatlan közös tulajdonban van 100 tulajdonosa, vagy van egy tulajdonosa, akkor úgy gondolom, hogy azt a földterületet sokkal hatékonyabban lehet hasznosítani akkor, amikor egy tulajdonosa van, mint hogyha egyébként 100 tulajdonosa van. Tehát én most nyilván nem kívánok vagy tudok arra példákat mondani, hogy hogyan, tehát konkrét... Nyilván olyan döntéseket kell hozni, amelyek ésszerűek, és amelyek nem veszélyeztetik mondjuk a szolgáltatásnak a megszervezését. Itt gondolok például az informatikának a magasabb színvonalú igénybevételére, gondolok arra, hogy egy teljesen új közigazgatási informatikai rendszert kell kialakítani, ugyanakkor pedig az önkormányzati területen is kell hogy működjön egy ilyen, és ráadásul a kettő mondjuk összekapcsolható kell hogy legyen. Gondolok arra, hogy a köztisztviselőknek a képzése az teljesen szakirányú legyen, hogy teljesen más képzést kapjon mondjuk az, aki egy kisebb településen mondjuk egy mindenes szerepet lát el, mint az, aki mondjuk egy nagyobb településen egy szakirányban indul el és az lesz majd a feladata. Azt gondolom, hogy azt gondolni, vagy azt hinni, vagy azt várni, hogy a rendszert át tudjuk alakítani december 31-ről január 1-én virradóra, akkor nagyon nagyot tévedünk. Tehát a rendszer, egy rendszert átalakítása úgy, hogy az jobb legyen, ahhoz bizony idő kell, de először azt kell tudni, hogy mi az, amit szeretnénk, hová szeretnénk eljutni, aztán képesnek kell lenni meghozni a döntést. Na, eddig nem jutott el ez az ország. Aztán mikor meghozzuk a döntést, azt végre kell tudni hajtani. A végrehajtás során nyilván a tapasztalatokat figyelembe venni, és ami nem úgy működik, azon tudni kell változtatni, azaz újra döntést hozni, és közben egyébként fejleszteni. Épp példaként az informatikát mondtam. Hogyha ezt meg tudjuk csinálni, szerintem, szerintem működőképes lesz egy új, hatékony önkormányzati rendszer.

- Van egy szám, amit elvárnak, hogy mennyivel kell hogy kevesebb pénzből működjön ez a rendszer? Vagy amikor majd fogják azt látni, mondjuk a járási központokon keresztül, vagy a kormányhivatalokon keresztül, hogy egy-egy térségben hány háziorvosra, hány fogorvosra, hány védőnőre, hány pedagógusra van szükség, utána fog kialakulni az, hogy valóban mennyivel lett olcsóbb, olcsóbb lett-e valóban ez a rendszer.

- Nincsen szám, hiszen ha finanszírozásilag nézzük, több baja van most az önkormányzati rendszernek. Az elején a beszélgetésünknek említettem, hogy például az, hogy most ugyanúgy, mint az ország, az önkormányzati rendszer is hiányt termel. Most ez nem vezet jóra. Ha a családunkban mindig többet költünk, mint egyébként amit megkeresünk, akkor előbb-utóbb elviszik a házunkat, kocsinkat, áldozunk érte, büntetnek érte. Ugyanígy igaz minden nagy rendszerre, és az önkormányzati rendszerre is. Tehát ha azt elérjük, hogy nem lesz költségvetési hiány, de a rendszer működik és jobban fog működni, és most már nem arra kell koncentrálni, hogy egyébként ezt a hiányt miből fogjuk előállítani, hanem mondjuk arra, hogy hogyan fejlesztjük tovább a rendszert, akkor az hatalmas eredmény. A meglévő adósságállománynak a kezelésére az önkormányzatoknak állami segítség kell, és itt nem konszolidációról beszélek. Az állami segítségnek nagyon sokféle, sokféleképpen megjelenhet. Ha azt el tudjuk érni, hogy az önkormányzatok nyugodtak lehetnek a tekintetben, hogy egyébként az adósságkezelésük megoldott, úgy gondolom, hogyha csak ezt a kettőt elérjük, és ha még effektív egyébként forintban megtakarítást nem is értünk el, akkor hatalmas dolgot csináltunk, hiszen elértük azt, hogy van egy olyan rendszerünk, amely nem termeli az adósságot és ugyanakkor pedig működik. És ahogy mondtam, mind a humán erőforrás tekintetében, mind az infrastruktúra tekintetében pedig fejleszteni kell az önkormányzati rendszert, és véleményem szerint egy új szellemű területfejlesztéssel, amely a megyéken alapulna, a megyében születnének meg a döntések a fejlesztésről, és ezt közelebb tudnánk hozni a járásokhoz, a településekhez, és egy megbízható, kiszámítható fejlesztést tudnánk nyújtani a kistelepüléseknek, és azt gondolom, hogy nagyon nagyot sikerülne előrelépni és bizonyítani azt, hogy azok a félszek, azok a kritikák, amelyek most megfogalmazódnak, azok már nem lesznek valósak. Mert lehet, hogy esetleg a hivatal az másképpen lesz szervezve, lehet, hogy azt is támogatni tudják majd a parlamenti képviselők, hogy főállású polgármester ne lehessen a legkisebb településeken is, ez lehet, hogy szigorítás és akit érint ez, fájdalmasan éli meg, de hogyha mindezt a lakos, a választópolgár, az ügyfél szempontjából nézzük, ez jobb lesz, mert azt fogja látni, hogy jé, a településemen nagyobb a tisztaság, jé, előttem a járdát már hosszú évek óta nem tudták felújítani, de most fel tudják újítani, és egyébként az úton, ahol közlekedem az autóval, ott pedig nincsenek kátyúk, akkor - és ez is az önkormányzati rendszer része, hogy ez így legyen, és feladata, akkor azt fogja mondani, hogy igen, a rendszer jobb. És fontos az, hogy egyébként azokat az alapszolgáltatásokat, amiről beszélünk, az pedig bármekkora nagyságú településről van szó, ott kapja meg a saját településen, a saját hivatalában, de lehet, hogy az a hivatal nem lesz önálló és nem fog egy jegyző ott lenni a településen, hanem egyébként ezeket a feladatokat koncentráltan fogjuk tudni megszervezni, elvégezni.

- Ön szerint az, hogy az önkormányzati fenntartású utakon ne legyen kátyú, ez elérhető, miközben ma mondjuk egy, valamikori és esetleg egy potenciális járási székhelyű városban az általános iskolákba szülők hordják be a fénymásokba a papírt? Tehát ma ilyen jellegű gondjaink vannak, és ugye most azt mondta, hogy a kátyúk ne legyenek. Tehát hogy ez elérhető pusztán attól, hogy egy másfajta rendszer lesz?

- Elérhető. A másfajta rendszerrel egy másfajta gondolkodás is szükséges. De én úgy vélem, hogyha... Sokan persze azt mondják, és biztos, hogy nekik is igazuk van, hogy az önkormányzati rendszerben nincsenek tartalékok. Én azt gondolom, hogy egy-egy önkormányzatot tekintve már nincsenek tartalékok, de a rendszerben, hogyha azokat a szolgáltatásokat racionálisabban szervezzük meg, akkor vannak tartalékok, és hogyha ezek a tartalékok fölszabadulnak, akkor ezek természetesen az önkormányzati rendszert kell hogy szolgálják. Én azt gondolom... Én emlékszem arra, amikor polgármester lettem - talán mondhatom a várost is - Mezőkövesden, s 8 évig ezt végeztem, mindenről, mindenről azt hallottam, hogy nincs rá pénz. Adjunk ki ingyenes újságot és minden lakásba dobjuk be: nincs rá pénzt. Szervezzük meg a helyi tévét, hogy minél többen lássák és legyen hosszabb a műsor, és legyen naprakészebb, tehát aktuális: nincsen rá pénz. Mindenre ezt hallottam. Vagy érjünk el sikereket a sportban, az utánpótlás és az élsportban, a válasz az volt: erre sincs pénz, semmire nincs pénz, és azóta mindent megoldottunk. Igaz, hogy tabukat kellett hogy úgy mondjam ledönteni...

- Például?

- ...tabukat kellett megváltoztatni. Hát például azt, hogy nekem 6 éven keresztül minden fogadóórámon azt kellett mondani annak, aki azért jött oda, hogy munkát szeretne, és állást szeretne az önkormányzatnál, hogy ne haragudjon, nem tudok Önnek segíteni, és nem tudom. Nem egy könnyű feladat. Minden hónapban fogadóórám volt, és nagyon sokan jártak a fogadóórámra, nem titkolom. Vagy szóval következetesnek és szigorúnak kell lenni, és persze lenni kell támogatónak, mert hogyha a képviselőtestület mondjuk nem lett volna olyan hogy támogatja a nagyon népszerűtlen, de ugyanakkor racionális döntéseket, amikor négy óvodából egyet csináltunk, mikor négy iskolából egyet csináltunk, amikor a kiszolgálórendszerét a települési (...?) három helyen végezték a városban, abból egyet csináltunk. Én azt gondolom, hogy ugyanez a feladat most egy kicsit, vagy nagyon is, országosan is. Világos, hogy itt sokkal több az ellenérdekelt, és adott esetben sokkal hatékonyabban tudják azt bizonygatni, hogy ez nem jó, ezt nem szabad. Én azt hiszem, hogy nagyon oda kell figyelni most ezekre a kritikákra, mert elrontani biztosan nem szabad, hiszen ez az új rendszer, ez minden önkormányzatot és minden magyar állampolgárt fog érinteni valamilyen formában. Nem azt szeretnénk, hogy elrontsuk, de azt szeretnénk, hogy alapjaiban változtassunk és úgy, hogy a rendszer fogja tudni azt bizonyítani, hogy egyébként jobbá válik az emberek szemszögéből.

- Na de hogy jól értem, akkor gyakorlatilag a finanszírozó, például oktatási vagy egészségügyi kérdésekben a finanszírozó államnak kell akkor ezeket a döntéseket meghozni, amit annakidején Mezőkövesden Önöknek kellett, hogy mondjuk négy óvoda helyett csak egy legyen, ha én jól értem. Ugye? Tehát az új rendszernek ez az egyik alapvető alapja.

- Mondjuk az óvodák maradtak, csak egy, szervezetileg lett egy, de mégis jobbá vált véleményem szerint a dolog. Világos. Tehát, hogy ami feladatot az állam lát el, vagy amikor egy rendszert változtatunk, hiszen arról beszéltem, hogy a feladatok másként fognak megjelenni egy-egy településen, kevesebb lesz az a feladat, amelyet minden településnek el kell látni, de egyébként hogyha azt mondjuk, mondjuk törvényileg, hogy el kell látni a településüzemeltetést, de a település mondjuk úgy dönt, hogy ezt mégiscsak egy közösségben, egy társulásban látja, akkor úgy is dönthet, mert számára az az ésszerűbb. Tehát most én úgy gondolom, hogy az államon a sor, az önkormányzatok, amit lehetett, az önkormányzatok nagyon nagy többsége már nem is működne egyébként, hogyha nem szervezte volna át, és ésszerűen, és nem odaadóan, és nem a lelkiismeretes emberekkel működtette volna a rendszert, nagyon sok önkormányzat már nem is működne. Úgy gondolom, hogy a nagy többségükben, amit ők megtehettek már, azt megtették, ezt köszönjük is nekik, de most az államon, az Országgyűlésen a sor, hogy a változást folytassa.

- Ez a fajta feladatátrendezés mit fog jelenteni a fővárosban? Ugye a beszélgetésünk elején idézett alternatív polgármesteri önkormányzati reformcsomag szerint nem kell erősebb főváros, itt állítólag komoly vita van Önök és a fideszes, KDNP-s polgármesterek között. Kell-e, milyen lesz az erősebb főváros, mit jelent ez a reform a főváros esetében az Önök véleménye szerint?

- A főváros tekintetében is mindenki egyetért azzal, hogy változtatni kell, és ezt már nem a mostani fővárosi vezetők mondják, hanem ezt megelőzően is egyébként pártszínektől függetlenül. A fővárosban vita van, ezt a vitát egyébként mi szerettük volna is, hogy legyen, hogy ilyen elvi három lehetőséget ajánlottunk föl, dobtunk föl vitára, ami egyébként nagyon röviden van megfogalmazva ebben a munkaanyagban, szándékosan azért, hogy hozzá lehessen gondolni, vagy esetleg könnyedén lehessen azt mondani, hogy ezt eleve nem is támogatjuk.

- Mi ez a három lehetőség?

- A három lehetőség az az, hogy egy megerősített fővárosi önkormányzat, és ugyanakkor pedig a kerületek vonatkozásában jogkörök, hatásköröknek a gyengítése, vagy esetleg még olyan is van benne, hogy esetleg elöljáróságokká való szervezése a kerületeknek, és egyszintű önkormányzati rendszer jöjjön létre. A másik variáció az, amikor van egy belső városmag, ez az úgynevezett city, és a cityt három-négy, hogy úgy mondjam kerület veszi. Tehát összesen mondjuk négy-öt kerületté, vagyis városegységgé alakítanánk át a fővárost, és a harmadik lényegében a jelenlegi rendszer, hogy marad elvileg minden így, főváros és kerületei, tehát a kétszintű önkormányzati rendszer, azonban konszenzussal egy jelentős feladat és hatáskör átcsoportosítás szükséges azért, hogy hatékonyabban tudjon működni az egész főváros. És most itt nem kerületi és fővárosi érdekeket kell figyelembe venni, hanem az ésszerűségi döntéseket. Nem titok, hogy az érintett vezetők ebbe az irányba hajlanak szinte egységesen. Ez nem azt jelenti persze, hogy a végső koncepciót, amit leteszünk, abban ez meg fog jelenni esetleg, mint a fővárosi vezetők véleménye, de nem biztos, hogy mondjuk mi, a Belügyminisztérium is ezt fogjuk tudni támogatni. Tehát ezen dolgozunk és lehet, hogy több időt is adunk magunknak vagy kapunk majd a kormánytól, hogy ezen egy kicsit mélyebben gondolkodjunk, azért, mert hogyha a főváros nem jól működik, akkor bizony az ország sem fog jól működni. Tehát nagyon megfontolt és alapos döntés szükséges, és ugyanakkor pedig kell egy mérsékletesség a fővárosi vezetők részéről, amit én tapasztalok egyébként, hiszen tegnap találkoztam főpolgármester úrral is, és a kerületek polgármestereivel, és kell egy kompromisszumkészség, mert máshogy egyébként nem fog menni. Én azt hiszem, hogy a fővárosban is sikerül majd megtalálni azt a megoldást, ami az 1,7 millió embernek, aki itt lakik ebben a városban, jobb lesz, gyorsabb lesz és áttekinthetőbb lesz, és ugyanakkor pedig olcsóbb is lesz a rendszer.

- Ugye többször is beszéltünk a beszélgetésünkben az önkormányzatok működésjellegű hiányainak a rendezéséről, és hogy egy aktualitással zárjuk ezt a beszélgetést, ugye április végéig lehetett pályázni az önkormányzatoknak a működésjellegű adósságaiknak a rendezésére. Ugye ez a valamikori önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok támogatási rendszerének a továbbélése, ha úgy tetszik egy más formában. Itt komoly feltételei voltak a kormánynak, hogyha jól tudom ebben az évben. Mi a helyzet, megszülettek-e már a döntések, nagyjából mennyien pályáztak és hol tart ez a folyamat most?

- Arról tudok beszámolni, hogy több mint 1300 pályázat érkezett, amit az előírások, a törvényi és a belügyminisztériumi rendelet alapján be lehetett fogadni, és 56 milliárd forint működési hiányra pályáztak az önkormányzatok, illetve adósságállományra. Ebben egyébként nincs se a főváros és kerületei, és hát azt hiszem, elvétve van megyei jogú város, viszont lényegében az összes megyei önkormányzat bepályázott, és ahogy látszik, az egyéb településnek meg pedig közel a fele. A feldolgozás folyamatban van, de olyannyira nem tudok többet mondani, hogy ez úton van a kincstárakból a két minisztérium irányába. Most kezdődik a feldolgozás, és a jogszabály értelmében június végéig meg kell hogy szülessen a döntés. Tehát június 25.-e körül úgy gondolom, hogy meg fognak születni a döntések. Komoly döntéseket kell hozni majd, hogy milyen szakmai szempontokat fogunk figyelembe venni a tekintetben, hogy melyik önkormányzatok... Rendszerben gondolkodunk természetesen, hiszen szeretnénk bizonyos gondokat, önkormányzati köröket, problémaköröket lezárni, letudni mondjuk ezzel a pályáztatási lehetőséggel, hiszen azért ez háromszor annyi, mint mondjuk az elmúlt évben erre a célra fordítódott a költségvetésben.

- Nagyon kevés időnk maradt, de ugye jól tudom, hogy az önkormányzat, vagy ebben a körben a támogatásnak az egyik feltétele az, hogy a helyi önkormányzatnak minden bevételszerzési lehetőségét egyébként ki kellett már használni, tehát a helyi adózás maximumát és minden más egyéb forrást is. Ugye ez volt az egyik alapfeltétel.

- Igen, a feltétel valóban, hogy a helyi adókivetést megtegye, tehát ez előírás. Igen, szigorú, hiszen le kell tudni tenni egy racionalizálási programot, és be kell mutatni a költségvetését, azt is egyébként milyen ésszerű lépéseket tett már annak érdekében, hogy ez a költségvetési hiány ne forduljon elő. Más szemléletű lesz a kiírás is teljesen más, és az elbírálás is, mint az eddigi. Az eddigi ilyen algoritmusszerű, ilyen gépies volt, most megpróbáljuk az önkormányzatok valós problémáira alapozva meghozni majd a támogatási összegről a döntést.

- Tállai András, a Belügyminisztérium államtitkára volt az Aréna ma esti vendége. Köszönjük, hogy elfogadta a meghívásunkat.

- Köszönöm szépen én is.

(InfoRádió; kormany.hu)