A Kormány vállalásának megfelelően az ország 13 megyéjének 26 kistérségében, valamint a Gyöngyösi kistérség öt kiemeltté nyilvánított településén, összesen 482 településen minden közjogi feltétel rendelkezésre áll ahhoz, hogy a kistérségi Startmunka mintaprogramok keretében megkezdődhessen a tényleges munkavégzés – jelentette be Papp Károly helyettes államtitkár a kormányszóvivői tájékoztatón. A települések 960 programjába 14.501 fő közfoglalkoztatott kerül bevonásra.

A helyettes államtitkár elmondta: a közfoglalkoztatás nem cél, hanem eszköz az elsődleges munkaerő piacra történő visszatéréshez, belépéshez. A 2012. évtől bevezetésre kerülő új típusú közfoglalkoztatás keretében az állam maga szervezi a közfoglalkoztatást. Az állam felelősen nyújt lehetőséget az értékteremtő, a köz számára hasznos tevékenységhez mindazok számára, akiknek a foglalkoztatási célú támogatások két másik pillére (a nyílt munkaerő piaci ösztönzés és támogatás, valamint a szociális gazdaság) nem kínál munkalehetőséget. A közfoglalkoztatás nem korlátozza az egyéni álláskeresést, nem von el munkaerőt a vállalkozások elől. A munkaerejüket, a tudásukat értékesíteni nem tudók, a dolgozni akarók, a dolgozni képesek a nehézségek áthidalására jutnak közfoglalkoztatás keretében segély (foglalkoztatást helyettesítő támogatás) helyett munkabérhez.

A megújuló, átalakuló közfoglalkoztatási program célja, hogy

- növelje a munkaerő piacon hátrányban lévő, köztük az alacsony iskolai végzettségűek, a tartósan munka nélkül lévők, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatását, foglalkoztathatóságát,

- fokozza az álláskeresési aktivitást, valamint

- segítse elő a versenyszférába az elsődleges munkaerő piacra történő visszatérést, belépést, továbbá

- az egyes közfoglalkoztatási típusokban résztvevők aránya megváltozzon, a 6-8 órás foglalkoztatás irányába mozduljon el.

A közfoglalkoztatás tervezésénél alapvetően érvényesített szempontok:

- a munkának legyen becsülete, szocializáljon, és alakítsa ki a munkához való megfelelő viszonyt;

- az ország valamennyi területén elérhető legyen;

- több célcsoportot is elérjen, formálja a közösséget;

- a szezonalitást figyelembe véve folyamatos munkavégzést tegyen lehetővé;

- kézenfekvő legyen;

- értéket teremtsen, és

- hasznos legyen a köz számára.

A 2012-től megvalósuló, az egész országot átfogó közfoglalkoztatási rendszer hatékony működtetésének érdekében a Belügyminisztérium irányításával, koordinálásával Startmunka mintaprogramok indítására került, illetve kerül sor. Ezeknek a mintaprogramoknak mind a településszám, mind a közfoglalkoztatotti létszám tekintetében a legjelentősebb részét a kistérségi mintaprogramok jelentik, amelyek elindulásához 2011. október 25. napjától valamennyi kiválasztott kistérségben minden közjogi feltétel adott – közölte Papp Károly.

A kistérségi mintaprogramok az ország 13 megyéjében, 26 kistérségben, valamint a Gyöngyösi kistérség öt kiemeltté nyilvánított településén, összesen 482 településen indulnak el. A települések 960 programjában 14.501 fő közfoglalkoztatott dolgozik.

A kistérségi mintaprogramok hét eleme:

• mezőgazdaság (növénytermesztés, állattenyésztés);

• mezőgazdasági földutak rendbetétele;

• belvízelvezető rendszerek kialakítása és karbantartása;

• patakmeder karbantartás;

• illegális hulladéklerakó helyek megszüntetése;

• biomassza kazántelepítés,

• közutak rendbetétele.

A kiválasztott minta kistérségek érintett települései a helyi sajátosságokhoz igazítottan választhattak a különböző elemekből.

Az új típusú közfoglalkoztatás alapterülete a mezőgazdaság – emelte ki a helyettes államtitkár. A mezőgazdasági tevékenységben résztvevők a munkavégzés mellett, képzésben és oktatásban is részesülnek. A közfoglalkoztatottak növénytermesztésben és állattenyésztésben vesznek részt. A mezőgazdasági tevékenység az első években szociális célú tangazdaságok formájában valósul meg, majd ahol életképessé válnak és maradnak ezek a gazdaságok, ott azok szociális szövetkezetté alakulhatnak át.

Kezdetben a cél a saját szükségletek saját munkával történő részbeni/egészbeni kielégítése, illetve a településeken, a mikro térségekben a megtermelt javak közétkeztetésben történő felhasználása, majd a későbbiek során - ugyanazon területen a hozamok növelésével - értékesíthető árualapok termelése úgy, hogy minden esetben biztosított legyen a hagyományos konzerválás lehetősége. A növénytermesztés tekintetében nem csak az élelmiszernövények, hanem a takarmány- és az energianövények termesztése is cél. Az életképessé váló területeken a mikro centrumokhoz igazítottan, központosított gépállomások kialakítására kerül sor.

A tényleges termesztés, tenyésztés beindításától a falugazdász hálózatra alapozva a bármikor elérhető szaktanácsadói és konzultációs háttér is kialakításra kerül.

A mezőgazdasági program szak- és költséghatékony megszervezéséhez a tudományos és szakmai háttér is biztosított:

- Vidékfejlesztési Minisztérium (Pétervásárai, Sellyei, Berettyóújfalui kistérségek programjának szakmai kidolgozása és felügyelete);

- MAGOSZ (Vásárosnaményi, Püspökladányi kistérségek programjának szakmai kidolgozása és felügyelete);

- Szent István Egyetem, Gödöllő (Tiszafüredi és Kunszentmártoni kistérségek programjának szakmai kidolgozása és felügyelete);

- Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központ (Fehérgyarmati kistérség programjának szakmai kidolgozása és felügyelete),

- Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (Nagyszokoly, Bátonyterenye, Bácsalmás települések programjának szakmai kidolgozása és felügyelete).

A program sajátos vidékfejlesztési harmonizációt tesz lehetővé.

Az önkormányzatok és a közösségi létesítmények gázüzemű fűtési rendszeréhez alternatív fűtési megoldást kínál a Belügyminisztérium: még ebben az évben kísérleti mintaprogramként, a kiválasztott kistérségekben 100 település önkormányzat részére biokazán program indul.

A kistérségi mintaprogramok mellett a Belügyminisztérium más mintaprogramokat is indított, illetve indít:

- partfalvédelmi mintaprogram (Kulcs);

- határnyiladék tisztítási mintaprogram (kilenc megye);

- víztársulati irányítású mintaprogram (öt megye, 20 víztársulat);

- közút karbantartási mintaprogram (hét megye és a főváros);

- vasúti pálya karbantartási mintaprogram (GYSEV Zrt.)

- kulturális örökségi értékek gondozása mintaprogram (Kurityán; Martonyi; Regéc, Szendrő)

- építőipari mintaprogram (szociális családiház-építés; rendőrőrs felújítás, hajléktalanszálló és túlélési pont felújítás)

A Kormány és az Országos Roma Önkormányzat 2011. május 20. napján létrejött keret megállapodása alapján öt megye 144 településén 1.078 fő roma származású személy került bevonásra a közfoglalkoztatásba a víztársulati irányítású mintaprogramban.

A szociális földprogram keretében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal együttműködve a Belügyminisztérium 164 település pályázatát fogadta be, melynek keretében 1.590 fő közfoglalkoztatására kerül sor. A program általános célja a mezőgazdasági termelésre alkalmas környezetben élő, azonban mezőgazdasági termelésre alkalmas feltételekkel nem, vagy azzal nem elégséges mértékben rendelkező, és azt hatékonyan kihasználni nem tudó, szociálisan hátrányos helyzetű emberek megélhetésének segítése, életminőségének javítása.

A Belügyminisztérium által szervezett valamennyi mintaprogram 8 órás közfoglalkoztatást biztosít – hangsúlyozta Papp Károly.

A közfoglalkoztatás támogatását elősegítő fejezeti kezelésű előirányzatból a 2011. évben 8,5 milliárd forint áll a Belügyminisztérium rendelkezésére. A kistérségi mintaprogramokban 14.501 fő; az országos mintaprogramokban 3.472 fő, a szociális földprogramban 1.590 fő vesz részt, a Belügyminisztérium koordinálásával elindított mintaprogramokban összesen 19.563 fő közfoglalkoztatott foglalkoztatása valósul meg.

(Samu Attila miniszteri főtanácsadó, a közfoglalkoztatási program kommunikációs felelőse)