A Népszabadság 2012. július 25. napján megjelent lapszámának 4. oldalán a „Kevesebbet kapnak” című közlés a közfoglalkoztatás vonatkozásában számos valótlan állítást tartalmaz.
A 2012. évre a Belügyminisztérium nem tűzte ki célul háromszázezer fő közfoglalkoztatását. 2012. január 24. napján a tárca azt jelentette be, hogy Magyarország 2012. évi költségvetése 206.000 fő közfoglalkoztatásának lehetőségét biztosítja.
A közlésben szereplő adatokkal szemben 2012. január 1. napjától 2012. július 21. napjáig a közfoglalkoztatás keretében 188.800 fő foglalkoztatásának lehetősége került biztosításra.
A közfoglalkoztatási programokban 93.165 fő szakképzetlen és 95.635 fő szakképzett munkavállaló vesz részt – a tendenciákat tekintve sem igaz az az állítás, mely szerint a közmunkaprogramokban egyre több olyan ember vesz részt, akinek nincs semmilyen szakképesítése.
A közlésben foglaltakkal szemben a közfoglalkoztatási bér nem havi bruttó 57 ezer forint, hanem bruttó 71.800 forint (nettó 47.029 forint). A közfoglalkoztatási garantált bér bruttó összege nem 78 ezer forint, hanem bruttó 92.000 forint (nettó 60.260 forint).
A cikk munkaerő kölcsönzésre vonatkozó valótlan állításai ténybeli tévedésen alapulnak. A közfoglalkoztatás rendszerében új elemként jelennek meg a közhasznú kölcsönzők és a közfoglalkoztatásra irányuló munkaerő-kölcsönzés. A közhasznú kölcsönzésre a piaci alapú munkaerő kölcsönzésnél szigorúbb feltételek vonatkoznak, a közfoglalkoztatottakat csak közfoglalkoztatási jogviszonyba kölcsönözhetik ki, azaz piaci alapon működő gazdálkodó szervezet nem foglalkoztathat és nem is kölcsönözhet közfoglalkoztatottat.
A Kormány a közhasznú kölcsönzésre, a közhasznú kölcsönzőkkel szemben támasztott feltételekre, a kölcsönzöttek részére nyújtandó szolgáltatásaikra, valamint az általuk létesített közfoglalkoztatási jogviszonyra vonatkozó szabályokat rendeletben határozta meg. A közhasznú kölcsönzők rendszere célszerűen a közfoglalkoztatás rendszere mellett, annak kiegészítéseként jelenik meg. Közhasznú kölcsönző a helyi vagy kisebbségi önkormányzat, illetve ezek társulása, valamint közhasznú szervezet lehet, azaz olyan munkáltatók, akik maguk is lehetnek közfoglalkoztatók. Vagyis magánvállalkozásokhoz közfoglalkoztatottak nem „kölcsönözhetőek”, az állam ezt a szerepkört nem vállalja fel. A fentiekből következően a közfoglalkoztatottak nem jelenthetnek konkurenciát a minimálbért kereső munkavállalókkal szemben.
A Belügyminisztérium jelzi, a Népszabadság sérelmezett cikkének írója nem kereste meg a tárcát annak érdekében, hogy közlésének tartalma közelítsen a valósághoz.
(Belügyminisztérium Sajtóosztály)
