Magyarország nem célpontja terrorszervezeteknek, az ország terrorfenyegetettsége jelentősen nem változott, s bár kizárni támadást nem lehet, és "jobb félni, mint megijedni, de pánikhangulatra semmi ok sincs" – mondta Pintér Sándor belügyminiszter az Európai Újságírók Szövetségének magyar tagozata és a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola szervezésében megtartott sajtóbeszélgetésen.
A miniszter előadását azzal kezdte, hogy az Oszama bin Laden likvidálását követő 40 nap alatt, a vallás által előírt gyász idején nem kellett az al-Kaida gyors válaszreakciójától tartani. Oszama bin Laden személyéről elmondta: egy fétist sikerült lebontani, annak ellenére, hogy operatív akciók megszervezésében, tervezésében már nem vett részt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a likvidálás után az összes fejlett országban a nagykövetségeket, diplomatákat és a kiemelt infrastruktúrájú területeket – például az atomerőműveket, repülőtereket – fokozott védelemmel látták el. A gyászidő felkészülésre adott lehetőséget, a belügyminiszterek tanácskozásán Brüsszelben a tárcavezetők zárt ajtók mögött felmérték a helyzetet, és közös döntést hoztak a bevezetendő védekezési mechanizmusokról, azok fenntartásának szintjéről.
Pintér Sándor kiemelte, hogy a New York-i terrortámadás tízéves évfordulója közeledik, és hírszerzési információk alapján felvetődött annak a lehetősége, hogy a szervezet "ismét emlékezetessé akarja tenni ezt a dátumot". Hangsúlyozta: a szervezet sejtekre bomlott, ezeknek a sejteknek nincs operatív központi irányításuk, központi kiképzésük, központi anyagi támogatásuk, ezért kiemelt, nagy terrorcselekményre nagy valószínűséggel nem kell számítani. Ez Európa belügyminisztereinek és titkosszolgálati vezetőinek megítélése is – szögezte le.
A belügyminiszter elmondta, kisebb figyelemfelkeltő akciókkal, például diplomaták, kormánytisztviselők esetleges megtámadásával azonban számolni kell. Kiemelte: azok lehetnek célpontban, akik valamilyen módon részt vettek az al-Kaidával szembeni küzdelemben, s ide sorolta a titkosszolgálatok, rendőrségek vezetőit, az igazságügyi területen dolgozó vezetőket és a minisztereket. Rávilágított: célpontok lehetnek újságírók, kiemelkedő médiaszereplők, karikaturisták vagy akár celebek is. Elmondta, hogy lista készült arról, mely szervezetek és vezetők azok, akik képesek lehetnek támadásra, az ő tevékenységüket különböző eszközökkel, módszerekkel figyelik a világ titkosszolgálatai, és összehangolt információs bázist hoztak létre. Ebben a körben az Európai Unió és az Egyesült Államok titkosszolgálatai is részt vesznek.
A 40 napos gyászidő június 9-én járt le, Pintér Sándor szerint ehhez kapcsolódik Ajmán az-Zavahirinek, az al-Kaida egyik vezérének június 3-i videoüzenete, amely arról szólt, hogy a szervezet él, és továbbra is célpontnak tekinti az Egyesült Államok és Nagy-Britannia szervezeteit.
(MTI; kormany.hu)
