A szabályozási rendszer teljeskörűen megfelel az európai uniós elvárásoknak – hangsúlyozta dr. Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója azon a sajtóbeszélgetésen, melyen dr. Halmosi Zsolttal, az országos rendőr-főkapitány közbiztonsági helyettesével reagáltak az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentésére.
A főigazgató „A menedékkérők és menekültek magyarországi helyzetével kapcsolatos megfigyelések” című jelentésben foglaltakra reagálva emlékeztetett, hogy 2010-ben egy olyan törvénycsomagot fogadtak el, melyben a menedékjog és az idegenrendészet tárgyköreit szabályozták újra. Az új keret jogharmonizációs céllal készült, hiszen számos, azóta életbe lépett, illetve korábban nem teljes körűen átvett uniós szabályhoz kellett igazítani a magyar joganyagot. Mint mondta, a módosítások területen nem szigorítást, hanem kedvezőbb szabályozást vezetnek be, továbbá hatékonyabban lépnek fel a menedékjoggal visszaélőkkel szemben.
A főigazgató a kiskorú gyermekkel rendelkező családok eseteivel kapcsolatban egyértelművé tette, hogy a gyermek érdekeit mindenek felett állóként ismerik el.
Az illegális migrációt érintően arról is beszélt, hogy ezzel a problémával minden törekvés ellenére még számolni kell a jövőben. Jelentősen megnőtt azonban a jogsértések miatt megindított eljárások száma (az elmúlt évben meghaladta a hatezret). Ezzel szemben – folytatta – az elmúlt években mintegy 20 százalékkal kevesebb menekültjogi kérelmet regisztráltak. Ennek okai közé sorolta Végh Zsuzsanna a magyar-szerb határon elfogott menekülteket, akik számára Magyarország csupán tranzitország. Hozzátette: csökkent a szerb és koszovói menekültek száma is.
Elmondta, hogy a kérelmezők 97-98 százaléka illegálisan érkezik az országba, és kétharmaduk őrizetben nyújtja be kérelmét. Az elutasított kérelmek miatt a jogorvoslatok száma igen magas, ami már bírósági hatáskör, ám a bíróság – leterheltsége okán – gyakran nem tud időben döntést hozni. A kiskorúakról szólva elmondta, hogy megfelelő körülmények között kerülnek elhelyezésre, és az oktatásuk is megoldott.
Elismert menekültek és nemzetközi védelemben részesülők esetében – a megfelelő körülmények biztosítása mellett – az integráció is eltökélt cél. Ehhez folyamatosan keresik az uniós forrásokat, melyek felhasználásával szakképzésben részesítik az érintetteket – mondta. Ezzel együtt – a jelentésben foglaltakkal ellentétben – a ráfordítások minden évben növekednek.
Halmosi Zsolt emlékeztetett, hogy hazánk 2007 decemberében schengeni övezet lett, az ehhez kapcsolódó feladatokat a határőrség és a rendőrség integrációjából kialakult szervezet látta el. 2011 augusztusán elérte Magyarországot az „arab tavasz”, ami által jelentős mértékű migrációs nyomással szembesültek, különösen az ukrán, román, szerb határon. Mint mondta, a magyar és osztrák belügyminiszter levélben fordult az Európai Unióhoz, hogy támogatást nyújtson helyzet kezelésére. Ezzel egy időben jelentős élő és technikai erőket mozgósítottak a határokra.
Kiemelte, hogy korábban állományban lévő rendőrök őrizték a fogvatartottakat, jelenleg azonban fegyveres őrök végzik ezt, mely lépéssel jelentős rendőri állományt tudtak felszabadítani.
Halmosi Zsolt a bántalmazásra, rágalmazásra vonatkozó kritikákat egyértelműen visszautasította, hiszen – mint mondta – az őrzöttek írásban nyújthatják be panaszaikat, melyet semmilyen retorzió nem követ. A konfliktusok hatékony kezelésének érdekében az őrző személyzet folyamatos képzésben vesz részt – tette hozzá. Az országos rendőr-főkapitány közbiztonsági helyettese visszautasította azokat a vádakat is, hogy nem biztosítanak lehetőséget internethasználatra, valamint, hogy köztörvényes bűnözőkkel együtt helyeznék el a migránsokat.
(kormany.hu)