Magyarország rendészeti ügyekkel foglalkozó munkacsoportja 2011. március 3-4-én tartja szemináriumát a Belügyminisztériumban. A munkacsoport prioritásként kezeli a gyógyszerhamisítás és ehhez kapcsolódóan a bűnözői magatartások, visszaélések, csempésztevékenység visszaszorítását. Az egyeztetés az együttműködés írásos kereteiről a magyar elnökség alatt indult el.

A szemináriumon a tagállami rendőrhatóságok, vámszervek, az uniós ügynökségek, nemzetközi szervezetek képviselői vesznek részt, ahol megosztják a tapasztalatokat, legjobb gyakorlatokat.

Európa térsége a hamis áruk felvevő piacává vált, az olcsó előállítási költségű, minőségileg gyenge, legtöbbször hamis árucikkek előállítását, nemzetközi kereskedelmét, szállítását kívánjuk hatékonyabban ellenőrzi a jövőben, ezen a területen ezért a nemzetközi bűnügyi együttműködés fokozását szorgalmazzák – mondta el a munkacsoport helyettes vezetője.

Dr. Kaposi Bernadett kiemelte, hogy a hamisítványok EU-n belüli előfordulásának mennyisége, volumene veszélyezteti az EU tagállamok gazdaságát, egyes cikkek az élő környezetet, akár az emberi szervezetet is pédául. hamis gyógyszerek, táplálékkiegészítők, gyógyászati segédeszközök.

Különbséget kell tenni két fogalom között, hangsúlyozta, illegális gyógyszer-kereskedelem és gyógyszerhamisítás, ezek nem szinonim fogalmak. A hamisítványok vagy egyáltalán nem tartalmaznak hatóanyagot, vagy kevesebbet, mint az eredeti készítmény, vagy lényeges többet és ezért akár mérgezőek, fokozottan veszélyesek – ami egy óriási látens veszélyforrás.

Az illegális kereskedelem azt jelenti, hogy a legálisan gyártott termékek nem a megfelelő láncon jutnak el a fogyasztóhoz – ennek az a veszélye, hogy nem kerül ellenőrzésre, bevizsgálásra a kompetens hatóságok által a termék minősége – emelte ki Kaposi Bernadett.

A munkacsoport helyettes vezetője beszélt arról is, előfordul, hogy a hamisítványokat a legális gyógyszer-kereskedelmi csatornákon át próbálják meg forgalomba hozni, reklámozni. Naponta több millió e-mailt indítanak útnak különböző külföldi szerverekről, amelyben life-style készítményeket reklámoznak, de a legtöbb újságban, magazinban is találunk hasonló tartalmú hirdetéseket – ezeknek a hatóanyagát senki nem ismeri, minőségét semmilyen fórum nem garantálja. Az értékesítés ezen módja nem csupán illegális, hanem veszélyes, sőt etikátlan – az eladók a fogyasztók krízishelyzetét, betegségét, szorult helyzetét használják ki – gondoljunk csak arra, mely készítményekre van a legnagyobb kereslet: hajhullás elleni készítmények, daganatos betegségek elleni gyógyszerek, „fiatalító csodaszerek”, fogyókúrás gyógyszerek és étrend-kiegészítők, aljzószerek, fogamzásgátló tabletták. Új trend, hogy kontaktlencséket, vitaminokat, fogamzásgátlót, vérnyomáscsökkentőt, influenza elleni készítményeket is hamisítanak, így a teljes lakosság veszélyeztetett.
Az egészségügyi kockázaton kívül nem hanyagolható el az anyagi, társadalmi veszély sem. Az engedély nélküli gyógyszer-kereskedelem különböző formái Magyarországon is jelen vannak – mutatott rá Kaposi Bernadett.
Ilyenek például: a szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nem rendelkező internetes, vagy egyéb csomagküldő szolgálat; a szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel nem rendelkező internetes, virtuális „gyógyszertár” (e-pharmacy); piacok, utcai árusok.

Az uniós piacra főként Kínából, Brazíliából, Indiából, Törökországból és Pakisztánból érkeznek a becsempészett, gyanús anyagokat tartalmazó készítmények, amelyek bár hasonlítanak a hivatalosan árusított gyógyszerekhez, de sokkal olcsóbbak azoknál.

Az alapanyagok ellenőrzése is fontos, általában ezek veszélyesek, akár mérgezőek – gyógyszerek, pszichotróp anyagok, kábítószerek alkotóelemei.

(kormany.hu)