Egészen addig az MSZP belügyének tekintettem az őszödi beszéd körüli vitákat, amíg meg nem rágalmazták a munkatársaimat, hogy részt vettek az iratok kiszivárogtatásában, hogy manipulálták a jelentéseket – szögezte le a Népszabadságnak adott interjújában Pintér Sándor belügyminiszter, aki szerint ma már rend van az országban.

- Két hét alatt rendet teszünk – ígérték a 2010-ben. Ön szerint ma már rend van?

- Igen. Rend van. Beértek azok az erőfeszítések, amelyeket a törvényhozás, a kormány, a közrend és a közbiztonság fenntartásáért felelős szervezetek tettek annak érdekében, hogy mindenki számára egyértelművé váljon: Magyarországon a jog uralkodik, az állam hatalmi szervei érvényt akarnak és tudnak szerezni az ország törvényeinek. Három és fél ezerrel több rendőr teljesít szolgálatot a közterületeken, és ennek már kézzelfogható eredményei vannak. Az előző kormány utolsó teljes évéhez viszonyítva 2013-ban a tettenérések száma 30 919-ről 37 142-re nőtt, az előállításoké 98 ezerről 127 ezerre.

- Ugyanakkor, ha hinni lehet a statisztikának, 2009-hez képest folyamatosan nőtt a regisztrált bűncselekmények száma 375 ezerről 452 ezerre, majd 2013-ban hirtelen 359 ezerre zuhant.

- Hihet a statisztikáknak.

- Kovács Tamás, akkori legfőbb ügyész 2010-ben levélben figyelmeztette önt, hogy a rendőrségi statisztikahamisítás már olyan mértékű, ami megkérdőjelezi az adatszolgáltatás megbízhatóságát. Ennek fényében ön hisz a saját statisztikáiknak?

- Az adatok hitelessége nálam nem hit kérdése. Én ezen a téren is pragmatikus vagyok. Az elmúlt években jelentősen átalakítottuk a rendőrség ügyviteli rendszerét, a Robotzsarut. Ennek az átalakításnak a következtében, ha bárhol az országban valaki fel- vagy bejelentést tesz a rendőrségen, annak nyoma van, azzal az illetékeseknek foglalkozniuk kell, és végül az eljárási törvénynek megfelelően le kell zárniuk az ügyet. Természetesen minden rendszer manipulálható valamilyen mértékig, de abban mindenki biztos lehet, ha ez megtörténik, azonnal kijavítjuk a rendszer hibáját, és teszünk róla, hogy az „alkotónak” többet ne jusson eszébe a szakmai elvárásokat figyelmen kívül hagyni.

- Akkor nézzük: úgy nőtt a bűncselekmények száma a kormányzásuk első három évében, hogy előzőleg 20 ezerről 50 ezer forintra emelték a szabálysértési értékhatárt, azaz már csak az 50 ezer forintnál nagyobb kárt okozó lopás bűncselekmény. Sok helyen sötétedés után az idősebbek nem mernek kimenni az utcára, és továbbra sem jelentik be a tyúk- és terménylopásokat.

- Meggyőződésem, a regisztrált bűncselekmények száma részben azért is nőtt, mert az emberek – a kérdésében megfogalmazott állítással szemben – ma már feljelentést tesznek, ha meglopják őket, bármekkora legyen is a káruk. Régebben egy tyúklopás miatt nem utaztak el a legközelebbi városig, ahol rendőrkapitányság vagy őrs volt. Ma már azonban valamennyi településünkön elérhető a rendőr, és az emberek ezt ki is használják. A rendőri jelenlét állandósulása önmagában magával hozta a regisztrált bűncselekmények számának növekedését. Természetesen mindent lehet még jobban csinálni, lehetséges jobb közbiztonságot is szolgáltatni, mi is azon vagyunk. Folyamatosan elemezzük a helyzetet, és ahol szükséges, erősítünk. Ezzel együtt is fenntartom: rend van, sokkal inkább, mint amikor átvettük a kormányzást, és nemzetközi összevetésben sincs semmi szégyellnivalónk. Svédországban például a 100 ezer lakosra jutó bűncselekmények száma 15 206, nálunk 4556.

- Ez legyen a svédek gondja. Nálunk viszont az ellenzék szerint még további legalább háromezerrel több rendőrre lenne szükség a közterületeken.

- Nem bocsátkozom számháborúba olyan politikai erőkkel, amelyek kormányzása idején 3500-zal kevesebb rendőre volt az országnak, mint ma. Európai összevetésben a lakosság számarányához mérve a rendőrség létszáma közelít az ideálishoz.

- Amikor átvette a tárcát, hatalmas tisztogatásba kezdett a vezetők körében. Megérte?

- Tisztogatásba? Nem volt semmiféle tisztogatás. Azok, akik 2006 őszén és azt követően bűncselekményeket követtek el, vagy azzal gyanúsították őket, a hivatalba lépésemkor már nem voltak a testület tagjai, nem kellett őket eltávolítani. Teljesítménymérésen és -értékelésen alapuló személycserék voltak, ez igaz, de azokat túlzás, sőt igazságtalanság tisztogatásnak nevezni, jelentős részük most is szolgál. Új szemléletet, új munkamódszereket és új munkamorált igyekeztünk meghonosítani, amihez új vezetőkre volt szükség. Senkit nem küldtünk el, mindenkinek találtunk új, a képességeihez illő feladatot.

- Négy éve a megalakuló kormány első intézkedéseinek egyikével „lealázta” a szolgálati nyugdíjas rendőröket. Elvették szerzett jogaikat, a szolgálati nyugdíjukat, miközben ők csak éltek a törvény adta lehetőségeikkel. Az új rendben viszont csak kis százalékukat sikerült visszacsábítani a rendőrségre. Megérte?

- Senkit nem aláztunk meg. Ezt vissza kell utasítanom. Ami a szolgálati nyugdíjasokkal történt, része annak a rendteremtésnek, amit a választások után elkezdtünk. Számomra a kérdés az, hogy ezek az emberek éltek vagy visszaéltek a jogaikkal. Minden egyes esetet megvizsgáltattam, és nem találtunk olyan ügyet, amelyben ne merült volna fel valamiféle visszaélés gyanúja. Azt pedig látni kell, hogy a társadalom eddig sem fogadta el, hogy valaki 39 évesen, leszázalékolt nyugdíjas rendőrként pár nappal a leszerelése után már nyugdíj mellett dolgozzon, olykor keményebb fizikai munkát végezzen, mint amilyenre a szolgálata kötelezte.

- Mindig voltak olyan szakmák, amelyeknek a művelői az átlagosnál nagyobb pszichikai vagy fizikai leterheltség, illetve egészségkárosodás okán másoknál korábban mehettek nyugdíjba.

- Igen, Magyarországon és a szocializmusban. Sehol máshol nem tud olyan rendszert mutatni, ami akár csak hasonlítana ahhoz, ami itt 2010-ig létezett. Nem finanszírozható, nem fogadja el a társadalom és nem is igazságos, hogy valaki kilenc év munkaviszony után nyugdíjba vonulhasson.

- A ciklus végén vehemensen szállt bele egy alapvetően pártpolitikai csatározásba, amikor a kampány kezdetén nyilvánosságra hozta az őszödi beszéd kiszivárogtatásának titkosszolgálati dokumentumait. Miért tette? Miért nem tette meg korábban?

- Én a legutóbbi időkig a szocialisták belügyének tekintettem mindazt, amit az őszödi beszéd – úgymond – kiszivárogtatása körül történt. Amikor azonban megtámadták, megrágalmazták a munkatársaimat, amikor árulással vádolták meg őket, amikor felvetették, hogy manipulálták a dokumentumokat, már nem hallgathattam tovább. Nem voltak, és ma sincsenek kétségeim, hogy bizonyos baloldali ellenzéki körök félre akarták vezetni a közvéleményt. Az őszödi beszéd kapcsán el akarták hitetni az emberekkel, hogy nem az a botrány, amiről a beszéd szól, hanem az, hogy kiszivárgott. A titkosszolgálat a Gyurcsány-, illetve a Bajnai-kormányzás idején megállapította, kívülről nem érte „támadás” a rendezvényt, ahol a miniszterelnök beszélt. Nem hallgatták le a rendezvényt, a hivatalosan felkért vállalkozás részéről két példányban rögzített beszéd egyik példánya került nyilvánosságra. A példányok egyike a miniszterelnökségen, a másik az MSZP-nél volt.

- De az nem derült ki a jelentésből, hogy ki juttatta el a felvételt a médiához.

- Valóban nem. De miután a titkosszolgálatok kizárták az „idegenkezűséget”, milyen alapon vizsgálódtak volna, akár a miniszterelnök hivatalában, akár az MSZP háza táján? Mi keresnivalójuk lett volna ezeken a helyeken? Milyen törvényi felhatalmazás alapján kutathattak volna tovább? Nincs ilyen jogszabályi felhatalmazás. Akkor járt volna el törvénysértően az akkori titkos szolgálat vezetése, ha tovább erőlteti a vizsgálatot. Elmentek a törvényi lehetőségeik határáig. Amit lehetett és kellett, azt tisztázták. Semmi nem akadályozta meg Gyurcsány Ferencet, vagy az utódját, Bajnai Gordont, hogy a jelentéseket nyilvánosságra hozzák. Nem tették meg. Helyette Gyurcsány Ferenc átadott egy borítékot Mesterházy Attilának állítólag három névvel, akik szerinte a beszéd kiszivárogtatói. Nem én tartottam napirenden az elmúlt években ezt a nyolc évvel korábbi eseményt, hanem a szereplői. Ez egészen addig az ő „magánügyük”, amíg nem rágalmazzák meg a titkosszolgálatokat. Amikor ezt megtették, én sem hallgathattam tovább.

- A közfoglalkoztatást sokan már eleve a rabszolgatartással említik egy lapon. Az már csak hab a tortán, hogy a programot a BM jelentős részben volt rendőrök bevonásával szervezi és irányítja, kvázi rendőri felügyelet alatt dolgoztatja őket.

- Akkor most kérdezze meg minderről azokat, akik részt vesznek a programban. Akiknek sokévnyi munkanélküliség után végre van munkájuk, amiért nettó 50 632 forintot, munkavezetőként garantált közfoglalkoztatási bérként akár nettó 71 421 forintot is kapnak a 22 800 forint segély helyett. Ezeknek az embereknek az önbecsülését jelentősen javította, hogy végre dolgozhatnak. Másképp néznek rájuk a falujukban, mint amikor más lehetőség híján a tévét nézték, vagy a kocsmában ültek, és havonta egyszer elmentek a segélyért. A közfoglalkoztatás hozzájárul munkaerejük karbantartásához.

- Kritikusaik szerint sok helyen csak látszattevékenység folyik, alibi munkát végeznek a közfoglalkoztatottak.

- Nem állítom, hogy nem fordulhat elő ilyesmi, de abban biztos vagyok, nem ez a jellemző. Már csak azért sem, mert kritikusaink sok olyan tevékenységet is haszontalan munkának tartanak, ami nagyon is hasznos. Például az öntöző és a vízlevezető árkok tisztítása.

- Még mindig fenntartja, hogy a közfoglalkoztatás európai mintául szolgálhat?

- Természetesen. Olyannyira, hogy külföldön a magyar közfoglalkoztatási rendszert tanulmányozzák. Angliában egy hasonlót kívánnak bevezetni, aminek az a lényege, hogy a segélyért hat hónapig részt kell venni az érintetteknek a közfoglalkoztatásban.

- És mi lesz akkor, ha már dübörög a gazdaság, a magyar ipar munkaerőhiánnyal küzd, és nem lesz közfoglalkoztatott? Akkor ki takarítja majd az árkokat?

- Akkor majd abból a pénzből veszünk gépeket, és azokkal végezzük el a szóban forgó munkákat. Most viszont még bőven van munkáskéz.

- Dolgozni kell a börtönökben is, ahol nagy a zsúfoltság. Mit tesznek, ha egy vagy több rab nem hajlandó dolgozni?

- Természetes, hogy dolgozniuk kell. Számomra elfogadhatatlan volt a korábbi gyakorlat, amelyben a bűncselekmények áldozatai és károsultjai tartották el azokat, akik a sérelmükre bűncselekményt követtek el, akik meglopták, vagy kirabolták őket. Ez nonszensz. A fogvatartottak döntő többsége amúgy akar dolgozni, és nemcsak azért, mert muszáj, hanem mert a munka változatosságot jelent, munkával jobban telik az idő. Aki nem hajlandó dolgozni, pedig munkaképes, azzal szemben fenyítés szabható ki. Fenyítésként alkalmazható a feddés, a személyes szükségletekre fordítható összeg csökkentése, végső soron pedig az elzárás magánzárkába.

- Építenek új börtönöket, vagy marad a zsúfoltság?

- Építeni kell! Ez előbb vagy utóbb elkerülhetetlen lesz. A kérdés a hogyan és a mennyiből. Én ma úgy gondolom, elég sok szakember tölti hosszabb-rövidebb ideig tartó szabadságvesztését a börtönökben ahhoz, hogy akár fel is építhetnek egy új fegyintézetet. Idejük van, eszközt és anyagot – ha a költségvetés is úgy akarja – biztosítunk.

(Népszabadság)