A magyar elnökség törekvése szerint a Belügyi Tanács 2011. június 9-én egyhangúlag kimondja, hogy Bulgária és Románia technikailag felkészült a schengeni csatlakozásra, és a két ország felvételének kérdésére döntés céljából vissza kell térni szeptember végéig - mondja Pintér Sándor belügyminiszter az eu2011.hu-nak.

A magyar elnökség számára kiemelt prioritás volt, hogy Romániát és Bulgáriát az év közepéig felvegyék a belső határellenőrzés-mentes schengeni övezetbe. Ez a cél nem valósul meg. Mi a véleménye arról, hogy Románia és Bulgária esetében egyes tagállamok olyan újabb feltételeket támasztottak, amelyek korábban sosem kapcsolódtak a schengeni bővítéshez?

A magyar elnökség egyetértett azokkal, akik hangsúlyozták, hogy menet közben nem szabad változtatni a szabályokon, és új feltételek állítása méltánytalan a két tagjelölttel szemben. A döntés egyhangúságot igényelt volna, és ennek a döntésnek végső soron a tagállamok maradéktalan bizalmát kell tükröznie. Reméljük, az általunk elvégzett munka és a két ország erőfeszítései biztosítani fogják a 2011-es belépést.

Románia és Bulgária technikailag felkészült a schengeni külső határőrizeti szabályok alkalmazására. De vajon arra is felkészült-e, ha tömegesen jelennek meg a határain illegális beutazók vagy menekültek?

Mindkét ország megfelelő mértékben alkalmazza a schengeni szabályrendszert. Ezt az értékelő eljárás kétséget kizáróan megállapította. Rendkívüli helyzet minden, a schengeni övezetben régóta részt vevő tagállam számára adódhat. Erre a közelmúltban Olaszország a példa. Románia és Bulgária számára egyébként nem a mediterrán térség jelent valós veszélyt, hanem a Törökország felől az Unióba irányuló migrációs nyomás. Erre a helyzetre Bulgária külön stratégiát készített, ami kellő biztosítékot jelent a többi tagországnak.

Ön korábban többször is úgy nyilatkozott, hogy a magyar elnökség minden tagállam számára elfogadható megoldást dolgoz ki a román-bolgár kérdésben. Mit tett Magyarország azért, hogy meggyőzze a román-bolgár csatlakozást ellenző Franciaországot, Németországot, Hollandiát és Finnországot?

Szorosan együttműködtünk a jelöltekkel és figyelemmel kísértük a technikai felkészülés folyamatát. Részt vettünk az ellenőrzési folyamatokban. Számos két-, illetve többoldalú egyeztetést folytattunk az ellenérdekeltekkel is. Minden felmerült kétségre megtaláltuk a megnyugtató választ. Sokat segített az is, hogy az elnökség higgadtan, mértéktartóan kezelte a problémát.

Mi az, amit minden tagállam elfogad? Minden tagállam egyetért-e azzal, hogy szeptemberben meg kell hozni a végső politikai döntést Románia és Bulgária schengeni felvételéről, vagy ezt csak minősített többség támogatja?

Minden tagállam elfogadja, hogy a két ország technikailag felkészült, az értékeléseket a két tagállam sikeresen lezárta. Ezért tanácsi következtetések elfogadására fog sor kerülni a Bel-és Igazságügyi Tanács mostani ülésén, amely az utolsó a magyar elnökség alatt. Ebben a dokumentumban az elnökség szándéka szerint kimondjuk azt is, hogy a kérdésre – a döntés meghozatalának céljával – vissza kell térni minél előbb, lehetőleg még szeptember végéig. Ezt a megközelítést, azt hiszem, minden tagország támogatja, és bízom abban, hogy el tudjuk majd fogadni a szöveget minisztertársaimmal június 9-én.

Milyen állásfoglalásra készül a Tanács a földközi-tengeri menekültkérdésben? Hogyan döntenek a belügyminiszterek a menekülők és a menedéknyújtás kérdésében?

Az észak-afrikai helyzet következtében előállt migrációs és menekültügyi helyzet kezelése érdekében a témával mind a Bel- és Igazságügyi Tanács, mind az Európai Tanács rendszeresen foglalkozott. A magyar elnökség kifejezetten erre a témára összpontosítva 2011 májusában rendkívüli tanácsülést hívott össze. Az elnökség kiemelt feladata az Európai Tanács júniusi ülésének megfelelő előkészítése, amelyen a migrációs vita egyik meghatározó kérdése lesz az észak-afrikai kihívásokra adandó válaszok meghatározása. A Belügyi Tanács mostani ülésén átfogó tanácsi következtetések elfogadására kerül sor a határigazgatás, a migráció és a menekültügy aktuális kihívásaira reagálva, a Bizottság nemrég kiadott közleményei nyomán.

A menekültügy terén mindenki egyetért abban, hogy a Közös Európai Menekültügyi Rendszer létrehozását a jövő év folyamán le kell zárnunk. Ehhez persze még nagyon sokat kell dolgozni mindannyiunknak. Ki kell hangsúlyoznom egy fontos különbségtételt: az Unió területére érkezők döntő része nem menekült, hanem illegális bevándorló, jobb életet kereső gazdasági migráns. Az üldöztetés elől menekülőknek kötelességünk segítséget nyújtani, az illegális bevándorlókat azonban a származási országoknak kell visszafogadniuk.

Hogyan módosítják a Frontex külsőhatár-védelmi ügynökségről szóló rendeletet?

A Frontex mandátumának a bővítéséről már megszületett az elvi döntés, de a konkrét jogszabályszöveget illetően nehéz egyeztetések folytak az Európai Parlamenttel. Reményeim szerint a Tanács oldaláról most meglesz a szükséges többség ahhoz, hogy a rendeletmódosítás lezárulhasson.

A schengeni bővítés - bár kiemelt elnökségi prioritás volt - nem valósult meg. Az előre nem látott észak-afrikai események következtében érkezett néhány tízezer fő beáramlásának kérdését pedig az EU nem tudta kezelni. Ezek fényében hogyan értékeli a magyar elnökség tevékenységét?

Rosszul értékeli az eseményeket. Bár az észak-afrikai országokban történtek kezelése új kihívások elé állította az EU-t és a magyar elnökséget, az EU képes volt kezelni a kialakult helyzetet. Meggyőződésem, hogy az Unió gyorsan és hatékonyan cselekedett. Közben kidolgoztuk a közép- és hosszú távú stratégiai lépéseket is.

Haladéktalanul forrásokat és technikai kapacitásokat biztosítottunk a tunéziai és líbiai határokon kialakult humanitárius helyzet megoldásához, megindult a Frontex HERMES művelete Lampedusa környékén. A Bizottság jelentős összeget biztosított a migrációs hullámoknak kitett tagállamok számára. Az Olaszországra, Máltára, Görögországra és Ciprusra nehezedő migrációs és menekültügyi nyomás közös uniós probléma, ezért elengedhetetlen a tagállamaink közötti tényleges szolidaritás. Számos tagállam jelezte, hogy befogad menekülteket mind a nagy nyomás alá került uniós tagállamokból, mind az Unión kívülről. Mi elnökként és tagországként is kivettük ebből a részünket.

Az elmúlt hónapokban voltak nehéz pillanatok, de jelentős eredményként értékelem, hogy a válság jeleire a tagállamok válasza a mélyebb, koordinált, közösségi együttműködés volt. Meggyőződésem, hogy az Unió erősebben fog kikerülni a jelenlegi vitákból. És ami a polgárainkat talán leginkább érdekli: Schengent, a szabad mozgás vívmányát nem fenyegeti veszély, és minden remény megvan rá, hogy a schengeni övezet rövid időn belül kibővülhet Romániával és Bulgáriával. A munka dandárját elvégeztük ezen a téren is.

A belügyek területén összességében mit gondol az elnökség mérlegéről? Mit tart sikernek, mit kudarcnak?

Számos, szakmailag jelentős területen sikerült elérnünk a kitűzött célokat. A szervezett bűnözés elleni harc kapcsán kézikönyvet állítottunk össze a tagállami legjobb gyakorlatokról. Kiemelt figyelmet fordítottunk a számítógépes bűnözés elleni fellépésre, az emberkereskedelem új formáira. A környezetkárosító bűncselekmények elleni harc előmozdítása érdekében egy európai rendészeti platformot hoztunk létre. Megkezdtük a légiutas-nyilvántartási rendszer létrehozásáról szóló tervezet tárgyalását, tisztáztuk ennek legfontosabb kérdéseit.

A legális migráció területén sikerült előrelépnünk a vállalaton belüli áthelyezettekről és a szezonális munkavállalókról szóló irányelvtervezet tárgyalásában. Az illegális migrációval szembeni összehangolt fellépés érdekében kidolgoztuk az Unió új visszafogadási stratégiáját. A Közös Európai Menekültügyi Rendszer 2012-re történő létrehozása érdekében folytattuk a munkát: az áprilisi tanácsülésen elfogadtuk a huzamos tartózkodói jogállásról szóló irányelvet, megkezdtük a trialógust a kvalifikációs irányelvben. Szakértői szinten jelentős előrelépést értünk el a Dublini rendelet tekintetében, továbbá lezártuk az Eurodac rendelet szakértői szintű tárgyalását. A Bizottság a június 9-i tanácsülésen mutatja be az eljárási és befogadási irányelvekre vonatkozó átdolgozott javaslatokat, amelyek kulcsfontosságúak a határidő tartása érdekében.

Miniszteri találkozó keretében tekintettük át a bel- és igazságügyi területen való együttműködést az Egyesült Államokkal, Oroszországgal. Ukrajnával erre június közepén kerül sor.

Összességében úgy értékelem, hogy a magyar elnökség rendkívüli helyzetekben is rugalmasan, átláthatóan, a lehető legnagyobb mértékű konszenzuskereséssel, de határozottan és eredményesen reagált a felmerült kihívásokra. Az elnökség az egész ország számára fontos tapasztalatokat hozott. Számomra és a Belügyminisztérium munkatársai számára nagy kihívás, és nagy élmény is volt.

(eu2011.hu)