Pintér Sándor belügyminiszter interjúja a Frankfurter Allgemeine Zeitungban. Az interjút Georg Paul Hefty készítette.

- Belügyminiszter Úr, milyennek ítéli meg jelenleg Magyarország biztonsági helyzetét: mennyire élnek biztonságban a cigányok az országban és milyen mértékben okoz még nyugtalanságot az úgynevezett Magyar Gárda, illetve annak új formái?

- Szélsőjobboldali csoportok időnként kísérletet tettek arra, hogy eszközeikkel az erőszak alkalmazásának állami monopóliumát megkérdőjelezzék. Azt állították, rendet akarnak teremteni. Az Országgyűlésen azonban tisztáztam, hogy alapgondolatuk nem a rend, hanem a nyugtalanság megteremtése volt. Az állami szabályozáson és törvényeken kívül senki sem tud rendet teremteni, csupán anarchiába taszítja az országot. Kormányra lépésünk idején ez a jelenség különösen erős volt, azóta azonban visszaesett. Törvényben határoztuk meg, mit lehet és mit nem. Bizonyos erők nemzeti őrségnek, polgárőrségnek vagy hasonlónak nevezik magukat, az állam azonban nem viseli el ilyen egyesületek tevékenységét. A törvényhozó az erőszak alkalmazásának állami monopóliumának megsértését bűntettnek minősítette és ezzel egyidejűleg megállapította, hogy az állampolgárok természetesen elősegíthetik a rend fenntartását, de kizárólag a rendőrség felügyelete és ellenőrzése mellett. Törvényhozásunk óta hétezerről egy tizedére csökkent azoknak a száma, akik egyenruha viselésével nyugtalanságot akartak kelteni. Ennek bevezetéséhez bírósági döntésre és az állam határozott vezetésére volt szükség.

- Továbbra is zaklatják a cigány kisebbséget?

- Nem. Előfordult ugyan néhány kísérlet, a rendőrség jelenléte azonban olyan erős volt, hogy a további próbálkozások elmaradtak, legalábbis az úgynevezett gárdisták részéről. A gyöngyöspatai esetleges konfrontációkat csírájában fojtották el, csak egyszer fordult elő összeszólalkozás, a rendőrség azonban azonnal beavatkozott, mindkét felet őrizetbe vette és átadta a bíróságnak. Jelenleg egy olyan hely sincs Magyarországon, ahol a cigány lakosságnak félnie kéne a gárdisták bármely fajtájától vagy bármilyen szervezettől. Megváltoztattuk a szabálysértési,- és szabályozási törvényt. A helyi szabályozási hatóságok jelenléte és a pénzügyi büntetések korlátozása helyett a rendőrség és a bíróság felelősek, pénzbüntetés helyett 60 napig tartó elzárást is ki lehet szabni. Korábban számos szabálysértést követtek el olyan emberek, akik a pénzbüntetést nem tudták kifizetni. Most nekik is tudomásul kell venniük, hogy a kevésbé súlyos bűncselekmények sem tolerálhatók. Ezen intézkedések hatására a tulajdon elleni bűncselekmények száma 30, esetenként 40%-al csökkent.

- A roma kisebbség egyik átka az uzsorások általi kizsákmányolás. Mit tesz a kormány ez ellen?

- Megváltoztattuk a jogi előírásokat és több lehetőséget adtunk a rendőrségnek. Azóta mintegy ezer eljárást kezdeményeztünk uzsorások ellen és az eljárások egy részét már le is zártuk. Havonta tájékoztatjuk a médiát a fejleményekről.

- Létezik egy kvóta arra nézve, hogy a rendőrségen belül hányan lehetnek valamely etnikai kisebbség tagjai, vagy az egyén képességei számítanak?

- A magyar törvények nem engedélyeznek ilyen alapú kvótát és nem is szeretnék ilyet. Támogatjuk az alkalmas fiatalokat, már a középiskolában kiválasztjuk azokat, akik érdeklődnek és a főiskolán a közrend támogatására ösztönözzük őket. A romák önkormányzati szervei is ajánlanak megfelelő pályázókat. Az alapelvem: Aki a rendőrséghez tartozik, az Magyarország rendőre és nincs etnikai vagy bármilyen más alapú megkülönböztetés.

- A Magyar Kormány egy újonnan létrehozott programmal kb. 200 000 embert szeretne újból foglalkoztatni. Milyen lehetőségek állnak egyáltalán ehhez az állam rendelkezésére?

- A feladatunk elsősorban az, hogy a finanszírozást biztosítsuk. A mi megközelítésünk, hogy egy olyan jövedelmet biztosítsunk, amely kétszerese a szociális segélynek, ugyanakkor a törvényben előírt minimálbér összege alatt marad. Ez a jövedelem jogilag az egyéb bérből származó jövedelemmel azonos, azaz adóköteles és járulékköteles. Mint bármely más bér, ez is lefoglalható és így a pénzbeli kötelezettségek fedezésére felhasználható, legyen szó akár pénzbüntetésről, vagy házasságon kívüli gyerekek tartásdíjának fedezéséről. Akik ebben a bérben részesülnek, hozzászoknak ahhoz a gondolathoz, hogy munkabért kapnak és nem segélyt, hogy a bérükért megdolgoztak és ezért szabadon rendelkeznek vele, egyúttal a keresetükkel vállalniuk kell a felelősséget kötelezettségeikért és kiadásaikért.

- Ebben az esetben a munkaadó az állam?

- Ezt valamivel differenciáltabban szabályoztuk. Az első terület a bért keresők önellátása. A választásunk a mezőgazdaságra esett. Ott a munkavállalók bejuthatnak a piacra. Amíg dolgoznak, kiképzést kapnak 37 hétig a földművelésben és épp ilyen hosszan az állattenyésztésben, valamint 17 hétig az otthoni és nem ipari jellegű tartósításban. Mindez nem közvetlenül az állam felügyelete alatt történik, hanem az önkormányzatok felügyelete alatt. A kiképzés iskolai részéhez léteznek ösztöndíjak, a gyakorlati részéért pedig órabér jár.

- A földműveléshez és az állattartáshoz földekre is szükség van. Ki bocsátja rendelkezésre ezeket a mezőket, földeket és telkeket?

- Ezt az állam végzi az önkormányzatok részvételével. Az ilyen mezőgazdasági tevékenység által előállított termékek pedig felhasználhatóak az önkormányzati létesítményekben, az iskoláktól az idősotthonokig.

- Mely más foglalkoztatási tevékenységeket támogatnak, ill. ajánlanak fel még?

- Ott van például az önkormányzati közérdekű munka széles területe. Így előtérbe kerültek tevékenységek az idősellátásban – az idősgondozástól a konyhai munkákig az idősotthonokban – vagy az iskolai fűtés működtetése, valamint mosodai munkák a kórházakban. E program segítségével súlyosan eladósodott önkormányzatok is alkalmazhatnak munkaerőt, az állam költségére.

- Terveznek további tevékenységeket is?

- Gondolkozunk pellet fűtés kiépítésén a középületekben, hogy csökkentsük a gázszükségletet. A pellet (faapríték) beszerzése gyorsan növő akácokból, de vadhajtásokból is a pusztán, vagy utcai bokroknál, valamint a szőlőkben, szintén egy folyamatos feladat lehet.

- Csak úgy mellékesen: az útszéleken található bozót még nem elegendő a téli fűtéshez!

- Ez attól függ, milyen hosszú az út. Szintén gondolkozunk azon, hogy e program keretében energianövényeket termesztünk. De ez egy további munkaterületre vezet: a közutak és területek kézi karbantartása. Természetesen itt is érvényes az alapelv, hogy: munkabér szociális segély helyett. Ugyanezen elv alapján vizsgáljuk a szociális lakások építésének lehetőségét. Az embereknek – terveink szerint – saját maguknak kell építeniük közösségben, minőségi felügyelet mellett, 40 négyzetmétert a pároknak, minden gyerek után 10 négyzetmétert hozzá – egészen 80 négyezetméter lakás-alapterületig. Ócsa településen, Budapesttől délre éppen épül egy kísérleti település. Először felépítjük az új épületeket, majd leromboljuk a környéken található nyomornegyedeket.

- Mindig megtartja az állam a felügyeletét ezek fölött a projektek fölött?

- Természetesen. Sok ember nagyon igénytelen, hozzá kell szoktatni őket az igényes munkához és az igényesebb élethez. Újabban a vízügyek gyakorlati ellátása is a Belügyminisztériumhoz tartozik. Emellett szó van a szabályozástól az árvízi előkészületekig számos tevékenységről, amelyek egyrészről a lakosokat védik a veszélytől, másrészről számos szakképzetség nélküli ember által elvégezhetőek.

- Létezik anyagi támogatás a szakképzetlenek részére a magángazdaságban?

- Ezt meg kellett fontolni, de a versenyjogi vonatkozását még vizsgálnunk kell.

- Az eddig megnevezett ajánlatok a szakképzetlen vagy a kevésbé képzett rétegek felé irányul? Vannak ajánlatok magasabban képzett személyeknek is?

- Természetesen vannak. Gondoljunk a képzés közvetlen irányítására, a munka megszervezésére. Ezek a feladatok kvalifikált irányítókat feltételeznek.

- Milyen lehetősége van az etnikai kisebbséghez tartozó lakosoknak a nyugati befektetőknél?

- Egy meghatározott végzettség felett nem az a kérdés, hogy a munkavállaló egy kisebbséghez tartozik, hanem az, hogy milyen jól végzi a munkáját.

- Milyen jövője van a foglalkoztatási programjuknak?

- Év végéig mindent mozgásba akarunk hozni. Azután a következő évben is folytatjuk. Azt követően fog megmutatkozni, hogy vajon egy hasonlóan nagy utód-programot szükséges-e elindítani, vagy kevesebbet költhetünk, mert a helyzet megjavult és az igény csökkent. A mi perspektívánk, hogy az önkormányzati munkaviszonyokból szociális-szövetkezeti struktúrát fejlesszünk. Ha ily módon gyakorlott mezőgazdasági termelők egymásra találnak, akkor tud nekik az állam belátható időre hasznos földterületet haszonbérbe adni, vagy megvásárlásra kínálni.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung)