Pintér Sándor belügyminiszter és Nagy Anna kormányszóvivő sajtótájékoztatót tartott a közbiztonságról 2010. július 23-án. Szó szerinti leirat.

Nagy Anna: Jó napot kívánok, sok szeretettel köszöntök mindenkit, így péntek délután és nagy szeretettel köszöntöm mai vendégünket, Pintér Sándor belügyminiszter urat, aki a közbiztonságról fog beszélni ma nekünk. Mielőtt azonban a közbiztonságra térnénk, kezdjük néhány olyan hírrel, ami az árvízhez, illetve az árvíz utáni helyzethez kapcsolódik.

Talán emlékeznek arra, hogy a keddi kormányülésen a kormány olyan intézkedéseket hozott, amelyek felgyorsítják a rendelkezésre álló európai uniós források felhasználását, a forrásokhoz való hozzájutást. Így minél hamarabb meg tudnak kezdődni azok az újjáépítések, amik a helyreállításhoz kapcsolódnak. Most újabb, az árvízzel kapcsolatos intézkedésről szeretnék önöknek beszámolni.

A kormány olyan segítséget nyújt az árvíz sújtotta Borsodnak, különösképpen Felsőzsolcának, amelynek során kormánytisztviselők segítik a helyi önkormányzatok munkáját. Segítenek abban, hogy az árvíz után kialakult nehéz helyzetet minél könnyebben, minél hatékonyabban tudják kezelni az önkormányzat vezetői. Pintér Sándor belügyminiszter úr, aki itt van velünk, és Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter együttes utasítást adott ki arról, hogy az állami szervek közösen működjenek együtt annak érdekében, hogy minél szervezettebben és minél hatékonyabban folyjon a településeken az újjáépítési munka. Az észak-magyarországi regionális államigazgatási hivatalnak kell biztosítania minden szakmai segítséget az önkormányzatoknak, akik most rendkívüli helyzetekben kell, hogy helytálljanak. Az Államigazgatási Hivatal munkatársai ott a helyszínen, tehát a településeken nyújtanak segítséget úgy, hogy folyamatosan együttműködnek a település vezetőivel és részt vesznek a képviselőtestület munkájában is. A hivatal segítséget nyújt abban, hogy sikerüljön megalkotni azokat a helyi rendeleteket, amelyek az újjáépítéshez, a kárenyhítéshez, a helyreállításhoz kapcsolódnak.

Ugyancsak segítséget nyújtanak a támogatások elosztásában, illetve azokban a döntésekben, amelyek ehhez kapcsolódnak. A hivatal vezetői folyamatosan ellenőrzik, hogy hogyan és miképpen tartják nyilván és használják fel az adományokat. Ezek olyan kérdések, amelyekről az elmúlt hetekben már többször is esett szó.

Nagyon fontos feladat és néhány településen láttuk ennek a hiányát, hogy a lakosság tájékoztatása nem megfelelően folyt. A mostani rendelkezéssel a hivatal vezetői abban is segítenek, hogy a lakossághoz minél gyorsabb és minél pontosabb információ jusson el. Ugyancsak a hivatal vezetőjének lesz a feladata az, hogy az olyan építésügyi hatósági ügyeket, mint például az építési engedélyek, a bontási engedélyek, soron kívül intézze el. Amint arra talán emlékeznek, illetékmentességet is biztosít a kormány az ezekhez kapcsolódó ügyekben. Itt különös tekintettel Felsőzsolcára és annak térségére gondolok. Dr. Szaló Péter a területrendezési és építésügyi ügyekért felelős helyettes államtitkár is segítséget nyújt ezekben a feladatokban.

Az Államigazgatási Hivatal munkáját folyamatos információátadással segíti az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, hiszen ők azok, akik mindenre kiterjedően rendelkeznek információval a településeken, illetve a régióban.

Az együttes utasítás egyben azt is elrendeli, hogy a rendőrség kiemelt figyelmet fordítson az adott borsodi települések közbiztonságára. A két miniszter pedig hetente közös jelentést kér arról, hogy milyen intézkedések történtek, hogyan látták el a feladatokat, hogyan hajtották végre a feladatokat.

Ugyancsak az árvízhez kapcsolódik az a rövid hír, aminek – remélhetőleg – a hatása annál nagyobb lesz, hogy a mai napon belügyminiszter úr aláírásával az Európai Szolidaritási Alaphoz is kiment az a bizonyos pályázat, amely legfeljebb 6 milliárd forint összegű támogatást kér Magyarországnak az árvíz utáni helyzet segítésében. Reméljük, hogy december végéig, tehát az év végéig sor kerül arra, hogy elbírálják a pályázatot, hogy a visszatérítést át is utalják.

Ennyi volt tehát az árvízről és most néhány szóban arról, hogy a tegnapi Országgyűlés valóban maratoni napot zárt. 14 nagy törvényt szavazott meg az Országgyűlés, benne számos nagyon jelentős törvénymódosítást. Vannak olyanok, amelyek gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények, amelyeknek az a célja, hogy talpra állítsák a gazdaságot. A kormányprogram másik kiemelt célja a gazdaság talpra állítása mellett a közbiztonság, illetve a rend helyreállítás. Ennek érdekében is jelentős döntések születtek tegnap.

Úgy hogy most arra kérem Pintér Sándor belügyminiszter urat, hogy ismertesse azt, hogy pontosan mik ezek a törvények és mi az, amiket a közbiztonság fenntartása érdekében a kormány döntött, illetve az Országgyűlés megszavazott.

Miniszter úr!

Pintér Sándor: Köszönöm szépen. Jó napot kívánok mindenkinek.

Valamennyien tudjuk, hogy még a kormány megalakulása előtt áttekintettük a vidéknek a közbiztonsági helyzetét. Megállapítottuk, hogy a legnagyobb probléma a kisebb súlyú vagyon elleni bűncselekmények rendkívül magas száma és ennek a felderítetlensége okozza. Ennek megfelelően a kormány előkészített egy anyagot, amely anyagban több törvényt érintve e területen változást szeretnénk elérni. Hosszú ideje közismert már ez a törvénycsomag, amelyben a szabálysértésekről szólok először.

Szabálysértéseket a pénzbírság helyett elzárással is lehet majd büntetni, miután a törvényt elfogadták. A lényege az, hogy korábban azokat, akik pénztelenség miatt bűncselekményt követtek el, szabálysértést követtek el, a kisebb súlyú tulajdonelleni szabálysértések esetén pénzbírsággal sújtották. Arra kötelezték, akinek nem volt pénze, hogy pénzt fizessen. Azt gondolom, hogy ezt valamennyien beismerhetjük, hogy ez egy logikátlan döntés volt.

Viszont meg kell nevelni és rá kell szoktatni a törvények tiszteletére azokat, akik ilyen cselekményeket elkövetnek, ezért úgy gondoljuk, hogy ezt elzárás jogi intézményével lehet elérni. Ezért az elzárást visszavezettük a szabálysértésbe, de ehhez több más törvényhez is hozzá kellett nyúlni.

Legelőször is, miután uniós elvárás az, hogy az elzárást csak bíró mondhassa ki, ezért a tulajdon elleni szabálysértések elbírálását a jegyzőktől visszahelyeztük a bíróságok területére. Viszont a bíróságok leterhelése rendkívül magas. Ezt el kell ismerni. Ehhez járultunk hozzá azzal, hogy a bírósági titkárokat is bevontuk ebbe az elbírálási lehetőségbe, így a bírósági titkárok is elbírálhatják ezt a tulajdon elleni szabálysértési eljárások keretén belül.

Ennek megfelelően megemeltük azokat a büntetési tételeket is, amelyet a tulajdon elleni szabálysértéseknél ki lehetett szabni. Felnőttekre ez 90 napra, fiatalkorúakra ezt 45 napra határoztuk meg.

A törvény erejénél fogva, miután a bíróságok jelentős feladat többletet kaptak, úgy gondoltuk, hogy ezt megfelelően, anyagi támogatással is meg kell jeleníteni, így a bíróságok a későbbiekben körülbelül évi 1,4 milliárd forint többletköltség elismerésben részesültek, amelyek reményeink szerint a közeljövőben már a Pénzügyminisztérium folyósítani is tud.

Ez alkalmas lesz arra, hogy a bíróságoknál bizonyos többletpótlékba részesítsék azokat, akik e cselekmények elbírálásában részt vesznek.

Nagy kérdés még a tettenérés kérdése. A magyar jogszabály kihagyta azt a kérdést, hogy mi a tettenérés. Nagyon érdekes, jogfejlődésünk során ez kimaradt. Megnéztük a nyugat-európai gyakorlatot. Általában tettenérésnek tekintik azt, amely a cselekmény elkövetésétől számított 48 órán belül a rendőrség akár a helyszínen, akár forró nyomon, üldözés keretében az elkövetőt elfogja. Ennek a meghatározása most a szabálysértési törvény keretén belül megtörtént.

A másik jelentős nagy hátránya volt a rendőrségen a tulajdon elleni szabálysértések elkövetőivel szemben, hogy nem mehetett be magánházba, nem mehetett be magánterületre, nem foglalhatta le a szabálysértésnek a bűnjeleit. Ezt felszabadítottuk és szabálysértések esetén a rendőrségnek, a rendőrnek, ha alapos oka van arra, hogy feltételezze, hogy ez magánterületen van, erre a magánterületre e bizonyíték felkutatása érdekében beléphet.

Súlyosbítottuk a magánlaksértésnek a megítélését is. Sok esetben az elkövetők, amikor a kertben fogták meg őket, vagy a lakásban megfogták és még nem volt lehetőségük végrehajtani a tulajdon elleni szabálysértést, kibúvót kerestek azáltal, hogy kérem, nem csináltunk semmit, csak betértünk ebbe a házba. Szintén egy jelentős lépést tettünk annak érdekében, hogy kevesebb ilyen cselekmény történjen meg a vidéki kistelepülésű falvakban.

Ugyanakkor van egy általánosabb támadás is a magyar közhatalom ellen. Ez pedig az, hogy félkatonai szervezetek jöttek létre, amelyek a rend visszaállítását tűzték a zászlójukra, anélkül, hogy erre törvényi jogosítványaik lettek volna. Miután az állami főhatalmat senkinek nem kívánja a magyar kormány átadni, ezért e területen is szabálysértést vezetünk be. Aki ilyen jellegű szervezőmunkába, vagy tevőlegesen részt vesz ilyen jellegű cselekményben, szabálysértést követ el és szintén elzárással lesz sújtható a későbbiekben.

Úgy gondolom, hogy ez a magyar közrend, közbiztonság megalapozásához és megtartásához a későbbiekben nélkülözhetetlen lesz.

A Büntető Törvénykönyvhöz is hozzányúltunk. Ennek az volt a lényege, hogy a települések biztonságánál, aki részt vesz személy a rendőrséggel együtt, azok közfeladatot ellátó személynek a védelmét, jogi védelmét megkapják.

Két másik terület van még, amiről szólni kell. Az egyik az az, hogy az egyik a Büntető Törvénykönyv volt, a másik pedig az, hogy a terrorelhárításra önálló szervezetet hoztunk létre, a Terror Elhárítási Központot. Ennek a jogi irányításához és létrehozásához a Rendőrségi Törvényt kellett módosítani. Ez a Rendőrségi Törvény módosítása megtörtént.

És végezetül, miután sajnálatos módon a korrupció nemcsak az állampolgárok tekintetében, hanem a fegyveres szervek tekintetében is megjelent, ezért a korrupció ellenes küzdelem keretén belül a belső elhárítás megerősítése megtörténik és ebbe a belső elhárítás megerősítésébe az összes fegyveres szervnek a belső elhárítása közvetlenül a Belügyminisztériumba, tehát az országos parancsnokok hatásköréből kivonva fog megtörténni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. Röviden, dióhéjba ezeket a célkitűzéseket szolgálták a törvénymódosítások.

Nagy Anna: Köszönjük szépen miniszter úr. Kérdések? Parancsolj.

Losonczi Kata, Hír TV: Miniszter úr, a bírósági titkárokat érintve említette, hogy kapnak a bíróságok többletforrásokat. A bírósági titkárok mennyivel kapnak több pénzt? Ugye korábban szó volt arról, hogy 10-15 százalékkal is akár megemelhetik a fizetésüket. Mi most a helyzet ebben a kérdésben.

Pintér Sándor: A bíróság rendkívül önálló szervezet és a látszatát is el szeretném kerülni annak, hogy a belügyminiszter bármilyen tanácsot vagy egyebet ad a Legfelsőbb Bíróságnak, vagy az Országos Igazságügyi Tanácsnak. Ezért erre a kérdésre nem tudok és nem is szeretnék válaszolni. Köszönöm szépen.

Losonczi Kata: De nyilván akkor kapnak ők is ebből?

Pintér Sándor: Én nagyon remélem.

Nagy Anna: Parancsolj.

Balogh István Szilveszter, Echo televízió: Miniszter úr, a büntetés-végrehajtási intézetek kapacitását nyilvánvalóan figyelembe vették, legalábbis ezt feltételezzük. Hol számíthatunk még újabb börtönök megnyitására?

Pintér Sándor: Legelőször is azt szeretném elmondani, hogy rendkívül telítettek jelen pillanatban is a börtöneink. 130-150 százalékon vannak. A telítettség nem azért következett be, mert rendkívül sok elítélt jött az elmúlt időszakban, azért következett be, mert több börtönt bezártak anélkül, hogy az elítéltek száma csökkent volna. Úgy gondolom, hogy két okból is indokolt a börtönök számának az ismételt növelése. Az egyik ok, hogy ezt a túlzsúfoltságot enyhítsük és megfelelő körülményeket biztosítsunk az elítélteknek. A másik ok az, hogy a szabálysértési elzárásra ítélteknek megfelelő helyet biztosítsunk. Ugye Solton már megnyitottunk egy szárnyat előzetes, a másik a Gyorskocsi utcai börtönnek a helyreállítása és megnyitása lesz és jelen pillanatban keresünk még olyan objektumokat, amelyekben elsősorban az elzárásra ítélteket tudjuk elhelyezni. Az országban 10-12 olyan objektum vizsgálata folyik, amely jelen pillanatban azzal kecsegtet, hogy bármelyiket meg tudjuk a későbbiekben nyitni. Azért elszórtan az országba, hogy egyre kisebb szállítási költségeket használjunk fel az elítéltek elzárásakor.

Losonczi Gergely, TV2 Tények: Két kérdésem lenne miniszter úr. az egyik az, hogy Áder János a héten különböző javaslatokat tett a Fidesz frakciónak, amiket Lázár János elmondása szerint a frakció be is fogadott. Ezek egyike volt a Büntető Törvénykönyv további szigorítása olyan tekintetben, hogy az előzetes letartóztatás meghosszabbítható legyen akár a jogerős ítéletig. Hogy mi erről az ön véleménye? Kívánatosnak tartja ezt, ugye ebben volt már egy szigorítás a közelmúltban, amikor háromról négy évre emelték ezt a határt, de ugye ez a javaslat ez lényegében ezt a határt eltörölné. A másik kérésem pedig az lenne, hogy ma délután elütöttek egy rendőrt Budapesten, aki – mint a közleményből megtudtuk – elhunyt. Hogyha megtenné, hogy kommentálja ezt.

Pintér Sándor: Az első kérdés az rendkívül egyszerű. Valamennyien tudjuk, hogy egy olyan személy került szabadlábra a börtönből, akiről rendkívül súlyos ítélet várt volna és nemcsak egyedi elkövetőként, hanem egy bűnszövetségnek a vezetőjeként tudott szabadlábra kerülni. Egyértelmű, hogy ezt el kell kerülni és a törvénynek lehetőséget kell adni arra, hogy ilyen eset többet ne forduljon elő, hisz nem tudjuk, hogy ez az ember most azóta mások életét veszélyeztette-e, vagy milyen újabb bűncselekményeket követett el. Tehát egyetértek vele, összefoglalva.

Másik kérdés. Sajnálatos esemény történt valóban a Keleti pályaudvar közelében. Egyik rendőri vezetőnket elgázolták, halálra gázolták. Ismereteim szerint az elkövetőt azóta elfogták és a körülményekről előzetetesen prejudikálni nem szeretnék semmit. A vizsgálat az ügyészség bevonásával jelen pillanatban folyamatban van. Egy biztos, én úgy gondolom, hogy a szolgálata ellátása közben érte kollégánkat ez a baleset és én főt hajtok előtte meg a beosztott állomány előtt.

Magyar Televízió Híradó: Miniszter úr említette, hogy rendőri vezető az áldozata ennek a balesetnek. Ha így van, akkor megkérdezhetjük-e, hogy ki, milyen vezetőről van szó, kiről van szó és a másik kérdés, ami a sajtótájékoztató témája, hogy a kisértékű lopásokkal kapcsolatban van-e alsó határ? Mármint a kis értéknek alsó határa.

Pintér Sándor: Igen. Egy forint. A másik kérdésre meg részletesen, nem akarok tévedni sem névben, sem egyebekben. Írásos jelentést még nem kaptam. Ha az írásos jelentést megkaptam, ezt közre fogjuk adni, de ugye mindenki egyetért abba, hogy ilyenkor egy név tévedés, egy rendfokozati tévedés, ami félrehallható a telefonban, hogy más családoknál gondot vagy problémát okozhat. Ha az írásos jelentés előttem lesz, azt közzé fogom tenni a sajtó jeles képviselői között.

Kérdező: Szeretném megkérni, hogy ezt az egy forintot igaz, hogy röviden is el lehet intézni, de egy mondatban kérném szépen, hogy fejtse ki, hogy van-e alsó határa a kis értékű lopásoknak?

Pintér Sándor: Nincs a kis értékű lopásnak alsó határa. Hiszen amikor eltulajdonítja az elkövető, akkor nem tudja, hogy milyen értéket visz el. Nem tudja, hogy egy valódi festményt visz el, vagy egy értéktelen másolatot, egy reprodukciót, vagy egy képkereti értékű valamit. Tehát én azt gondolom, hogy ennek az alsó határa tulajdon elleni szabálysértéseknél nincs és nem is szabad lennie.

Török Brigitta TV Híradó: Kettő kérdésem lenne, nem a témával kapcsolatban. Az egyik, hogy mi a véleménye lex Borkai törvényről, a másik pedig, hogy Lázár János napokkal ezelőtt azt mondta, hogy a ’63-ban újjá szervezett rendőrség az gyakorlatilag szellemiségében olyan, mint a mostani. Mi a véleménye erről a kérdésről.

Pintér Sándor: Bocsánat, nem értettem az első kérdését tisztán. Az első kérdés mi volt?

Török Brigitta: A Lex Borkai törvény.

Pintér Sándor: Lex Borkai? Volt ilyen törvény a Parlament előtt? Nem emlékszem, hogy ilyen törvény lett volna. És mi a másik kérdés?

Török Brigitta: Lázár János kijelentése napokkal ezelőtt, hogy a ’63-ban újjá szervezett rendőrség gyakorlatilag szellemiségében olyan, mint a mostani.

Pintér Sándor: Én azt gondolom, hogy egy biztos. A jelenlegi átszervezés alatt álló rendőrség az a törvényesség betartása és a kiemelt szakszerűség mellett fog tevékenykedni hibátlanul.

Nagy Anna: Parancsolj.

Salgó Tünde RTL Híradó: Azt szeretném kérni miniszter úrtól, hogy esetleg reagálna arra a sajtóértesülésre, hogy az ön volt cége állami vállalatokat fog védeni. Hogy erre valami rövid reakció van-e.

Pintér Sándor: Én miután számítottam arra, amikor felkértek arra, hogy belügyminiszter legyek, hogy a cégeim gondot és problémát fognak okozni a munkám elvégzésében, ezért azt a döntést hoztam meg, többek javaslata ellenére, hogy az összes, valamennyi cégemet eladtam és valamennyi cégemből kiszálltam. Ebben a területben csak az az egy dolog érdekel jelen pillanatban, hogy ezek a cégek továbbra is törvényesen működjenek. Olyan jelzést, hogy ezekből a cégekből bármelyik is a törvénytelenség talajára lépett volna, nem tudok, az összes többi, meg mint Ön is gondolja, nem az én ügyem már, hanem az új tulajdonos ügye. Köszönöm szépen.

Nagy Anna: Köszönjük szépen. Miniszter úr, köszönjük, hogy itt volt. Szép hétvégét mindenkinek.

Pintér Sándor: Köszönjük szépen.

Nagy Anna: Jaj, jaj, bocsánat, csak nem láttam kezeket. Parancsoljon.

Kérdező: Csak azt szeretném kérdezni, hogy ma több hitelminősítő is reagált nyilván a hetek, az elmúlt héten történtekre, ugye itt gondolhatunk az IMF-fel való tárgyalások megakadására, miniszterelnök úrnak a tegnapi beszédére, ugye az egyik hitelminősítette az országot, a másik pedig azt mondta, hogy megfontolja a leminősítést. Számítottak-e erre? Hogyan értékelik ezeket a lépéseket.

Nagy Anna: A kormány továbbra is tartja magát a 3,8 százalékos hiánycélhoz és továbbra is tartja magát ahhoz, hogy szigorú költségvetési politikát folytat. A jelen pillanatban ez az, amit a kormány tenni tud és tenni fog.

Kérdező: Ehhez kapcsolódna még az, hogy ezt nyomásgyakorlásként, vagy konkrét üzenetként értékeli a kormány, illetve az esetleges kamattöbblet kiadásokkal mi lesz?

Nagy Anna: A kormánynak ebben a pillanatban ez az egy teendője és dolga van, hogy tartsa magát azokhoz a célokhoz, amiket kitűzött és ezeket továbbra is megteszi.

Kérdező: És akkor lenne még egy kérdésem. Sajtó információkra alapozva természetesen, az, hogy az energia, illetve távhő szektor adófizetése is szóba került, ennek mennyi a valóságtartalma. Volt-e már erről szó, esetleg szeptemberben újra tárgyalnak-e erről?

Nagy Anna: Jelen pillanatban erről semmilyen információm nincs.

Pintér Sándor: Ha megengedik, akkor egy korábbi kérdésre talán választ tudok adni, hogyha kollégánk is idefigyel. Az, hogy a 15.05 perckor a Keleti pályaudvar mellett, forgalom elől elzárt területen a rendőrök meg akarták állítani a fekte BMW típusú személygépkocsit, de az nem állt meg. A járőrök üldözik, megelőzik és Radovics Dusán zászlós, a XIV. kerületi rendőrkapitányság közrendvédelmi osztály szolgálatában, egyenruhában szolgálatot teljesítő rendőr meg akarta állítani, de elütötték és tovább menekültek. Radovics zászlós a helyszínen meghalt. A menekülőket a XIX. kerületben elfogták. Ennyi az írásos, jelen pillanatban rendelkezésünkre álló információ.

Nagy Anna: Köszönjük szépen.

Pintér Sándor: Köszönöm szépen.

(kormany.hu)