Pintér Sándor belügyminiszter és Nagy Anna kormányszóvivő 2010. október 6-án sajtótájékoztatót tartott az iszapkatasztrófa utáni helyzetről és a kormány döntéseiről.

Kormányszóvivő: A mai kormányülésről, illetve a kormányülésnek néhány fontosabb döntéséről szeretnénk önöknek beszámolni. Az első és legfontosabb része a kormányülésnek az volt, hogy a kormány jelentést hallgatott meg, Pintér Sándor belügyminiszter úrtól a vörösiszap tragédiával, katasztrófával kapcsolatban.

Mielőtt továbbmennénk a többi témára, átadnám miniszter úrnak a szót, akinek nemsokára el kell mennie. Viszont megkértük, hogy egy negyedórában foglalja össze, hogy hogy is áll most a helyzet.

Miniszter úr kérem, hogy fáradjon ide!

Pintér Sándor: Jó napot kívánok mindenkinek! Tisztelt hölgyeim és uraim! Ma a kormány tárgyalta a Kolontár külterületén bekövetkezett vörösiszap tározó gátszakadásának az ügyét. Önök már bizonyára tudják, hogy október 4-én átszakad ennek a vörösiszap-tárolónak, a 10-es kazettájának a sarka, amely következtében 600-700 ezer m3 vörösiszap zúdult rá Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely térségére. Ez összességében mintegy 10 hektárnyi területet foglalt el. Kolontáron két utcában 40 házat, Devecseren 19 utcában 244 házat, és Somlóvásárhelyen egy utcában 14 lakóingatlant érintett.

Sajnálatos az, hogy nem csak a lakóingatlanokat érintette, hanem a lakókat is. Mint először tudták 2 fő halálos áldozata rögtön lett az eseménynek, majd későbbiekben 5 fő eltüntet kerestünk. Sajnálatos az, hogy két fő eltüntet azóta holtan megtaláltunk, jelen pillanatban, 3 fő eltűntet keresünk. Az, hogy mi okozta a katasztrófát, azt még nem tudjuk. Egy biztos természetei katasztrófa a környezetben nem volt, tehát természeti katasztrófa nem okozhatta.

Egyértelmű, hogy a veszélyhelyzet elhárítása volt a legelső feladatunk. A veszélyhelyzet elhárítására, mind Ajkáról a tűzoltók, akik perceken belül a helyszínre érkeztek, részt vettek, a katasztrófavédelmi egységek részt vettek. Majd a helyi rendőrség és a fővárosból érkezett készenléti rendőrségi egységek is. A lakosság menekítése ennek megfelelően megtörtént.

A lakosság elhelyezésére a katasztrófavédelem intézkedett a karitatív szervezetekkel együttműködve, mintegy 700 főnek az elhelyezéséről gondoskodtunk első időszakban, amelyek a későbbiekben lakókhoz, rokonokhoz történő áthelyezéssel lecsökkentek. Jelen pillanatban is a lakóhelyükre, a házukba még nem tudtak bemenni. Meghatározott időre engedtük csak be őket a lakó ingatlanjaikba.

A veszélyhelyzet további elhárítása érdekében egy őrséget állítottunk fel a 10-es tározónak a gátjaira, amely folyamatosan, 24 órán keresztül működik, rádióösszeköttetésen van a telephelyen működő törzsekkel, akik hogyha újabb veszélyhelyzet alakulna ki, akkor szirénával valamennyi rendőrségi, tűzoltó gépjárműnek a szirénájának a bekapcsolásával jelezne a lakóknak. Ez azért is indokolt, mert volt egy pánik, volt egy vakriasztás, ami a lakóknak az idegeit is megviselte, sőt egy lakó gyakorlatilag újraélesztésre került, mert a pánik kapcsán olyan szívrohamot kapott, hogy a szíve megállt. Tehát mindenkit megnyugtatok abban a tekintetben, hogy a veszélyhelyzet figyelése, érzékelése a nap 24 órájában, az óra minden percében biztosított.

Másik nagy kérdés nyilván a veszélyhelyzet elhárítása után a folyamatos figyelése a gátaknak. A folyamatos figyelés megtörtént. Azon kívül a folyóknak, vizeknek a folyamatos pH-érték mérése történik, hisz valamennyien tudják már, hogy itt egy rendkívül lúgos kémhatású anyag szabadult el, amely lúgos kémhatása belekerült az ott elfolyó vizekbe, patakokba és a Marcal irányába vette az útját, amely a Rába és a Duna felé halad. Hozzá kell tennem, hogy mindjárt az első éjszaka rendkívüli intézkedéseket hoztunk, olyan ellenanyagokat szereztünk be és szórtunk a vízbe, amely megköti ezt a vörösiszapot, megköti ennek a lúgos kémhatását, és reményeink szerint meg tudjuk óvni, hogy a Dunába már nem kerülnek ezek az anyagok be. Így a gipszen, különféle savas kezelésen túl olyan sókat, nitrátokat használunk, szulfátokat használunk, amelyek a környezetet jelentősen nem károsítják, ugyanakkor semlegesíti a vörösiszapnak lúgos kémhatását.

Miután a veszélyhelyzet elhárult, miután folyamatosan kezeljük a vizeket, és itt örömmel mondhatom azt, hogy még a Marcalban tudjuk kezelni jelen pillanatban a lúgos kémhatást, még a Rábáig sem jutott el, tehát az a remény fennáll, hogy a vízháztartást nem fogja felborítani. Az, hogy mekkora károk keletkeznek, azt még nem tudjuk. Megkezdtük a károk felmérését. A károk felmérését a családi házakban, otthonokban, megkezdtük a kárfelmérést a kertekben, a mezőkön, a közutakban, a MÁV-ot ért károknál és természetesen azokat az egyéni károkat is, amelyek ebből keletkeztek.

Hogy ki a felelős? Még egyszer szeretném hangsúlyozni, természeti katasztrófa a térségben nem volt. Ha nem volt természeti katasztrófa, akkor emberi felelősséget kell keresni. Ennek megfelelően a rendőrfőkapitány úr a Nemzeti Nyomozó Irodát jelölte ki büntetőeljárás keretében, hogy vizsgálja ki ezeket az eseményeket. Vizsgálja ki, hogy miért történt gátszakadás, milyen emberi mulasztás okozta ezt?

Összességében elmondhatom, hogy rendkívül gyors és rendkívül szakszerű intézkedések, összehangolt intézkedések történtek mind a veszélyhelyzet elhárítása, mind pedig a normális élet helyreállítása érdekében. Honvédségi erők is felvonultak, amelyek a mentesítésben, a tisztaság és a közutaknak a közlekedésre képes állapotba hozásában is részt vettek. Híd is megsérült, hidászok jelentek meg a honvédségtől. Ideiglenes hidat állítottak fel. Tehát, gyakorlatilag kezeljük az ügyet és reményeink szerint megállapítjuk a felelősséget is és biztosítjuk a kártérítés lehetőségét is.

Köszönöm szépen a figyelmüket!

Kormányszóvivő: Akkor mi is folytassuk a magunk munkáját! Két témát szeretnék még kiemelni a mai kormányülésből. Az egyik a nyugdíj-kiegészítés kifizetéséről szól.

A kormány annak érdekében, hogy a nyugdíjak megőrizzék a vásárlóértéküket döntött a nyugdíjak és a baleseti járadék 2010. évi egyösszegű kiegészítéséről. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény írja elő a nyugdíj-kiegészítést az éves várható infláció mértékéig. Korábban, 2010-re 4,1 százalékos inflációval számoltak. Az idén várható általános fogyasztói árindex 4,7 százalékra módosult. A nyugdíjasokra 4,4 százalékos árindex vonatkozik. Bár a nyugdíjasokra, tehát valamivel alacsonyabb az index, ami vonatkozik, a nyugdíjkorrekciónál a magasabb, vagyis a 4,7 százalékos inflációt vesszük alapul. Ez összevetve a januári 4,1 százalékos nyugdíjemeléssel 0,6 százalékos különbözetet ad. Tehát ezt magyarra lefordítva, az intézkedés előre láthatóan 2 millió 730 ezer embert érint. Ennyien kapnak egy összegben, nyugdíj-kiegészítést novemberben a rendes nyugdíjuk mellett. Ez átlagos nyugdíjnál, havi 500 forint emelést biztosít, ami azt jelenti, hogy 12 hónapra átlagosan 6 ezer forintot kap egy átlagos nyugdíjas. A 0,6 százalékos különbözetet tehát januártól visszamenőlegesen, illetve decemberre előre kapják meg egy összegben a nyugdíjasok.

A másik fontos téma, amiről a kormány ma döntött a patikaalapításhoz, illetve működtetéshez kapcsolódik. A kormányprogramban egyértelmű vállalást tett arra a kabinet, hogy megállítja a gyógyszeripari liberalizációt és újraszabályozza a gyógyszertárak alapítását, illetve működtetését. Mint bizonyára tudják még nyáron elfogadta az országgyűlés a patikaalapítási moratóriumot. Ez azt jelenti, hogy szeptember 1-je és 2011. január 1-ig nem lehet patikát alapítani. Mint azt a kormány egyértelművé tette a törvény beterjesztésékor is. Az a cél, hogy olyan új szabályozás készüljön, ami garantálja a lakosság biztonságos gyógyszerellátását. Ezt a törvényalkotó munkát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kezdte, mégpedig úgy, hogy írásban kérte a gyógyszerpiaci szereplők teljes körét, hogy küldjék meg a javaslataikat a témával kapcsolatban. Összesen 21 írásos vélemény érkezett, ezeket a tárca összegezte, feldolgozta, természetesen úgy, hogy a kormányprogram elveit figyelembe vette. Ennek alapján készült el az a jelentés, ami a törvényalkotás alapja lehet. A kormány a mai napon, a mai ülésén megtárgyalta ezt a jelentést és elfogadta. A jelentés tartalmazza az elmúlt 4 év tapasztalatait. Tartalmazza, hogy a szabályozás milyen hiányosságokkal bírt a múltban, valamint, hogy milyen lehetséges irányai vannak a módosításnak. A ma elfogadott jelentést a kormány az országgyűlés elé terjeszti, annak érdekében, hogy társadalmi vita kezdődhessen a témában, illetve az új jogszabályi környezet megalkotásakor ezeket a szempontokat figyelembe lehessen venni. A jelentést egyébként hamarosan a parlament honlapján önök is meg tudják majd nézni.

Ma néhány jelentősebb tendenciát szeretnék csak ezekből kiemelni. Amikor azt mondtam, hogy a módosítás lehetséges irányairól esett szó, akkor két nagyon fontos elvről kell beszélnünk. Az egyik az, hogy a betegek érdeke meg kell, hogy előzzön minden más érdeket. A második szempont pedig az, hogy a szükségleteknek kell meghatároznia azt, hogy mi is történik a patika alapításkor. A jelenlegi szabályozás problémái ugyanis többféle buktatót is tartalmaznak, illetve a jelenlegi szabályozás tartalmaz többféle buktatót. Részben érezhetően romlott a vidék gyógyszerellátása, hiszen nem volt kiegyensúlyozott a patikaalapítás földrajzilag sem. Főképp a városi gyógyszertárak voltak azok, amik megnövekedtek, illetve a számuk megnövekedett, és ezek elszívták a kisebb településektől a forgalmat, tehát a gyógyszertárak forgalmát. Egy olyan túlélésért folytatott harc alakult ki a gyógyszertárak között, ami már a rovására ment a gyógyszer- és betegbiztonságnak, ez pedig nem megengedhető. A gyógyszertárak egyre növekvő számban vállnak, illetve váltak veszteségessé. Eladósodnak, készletezési gondokkal küszködnek és egyre kevésbé vállalják azt, hogy saját maguk állítsanak elő gyógyszerkészítményeket, amik esetleg jobb hatásúak. Mindezeket a problémákat összességében, hogyha figyelembe vesszük, akkor az derült ki, hogy az elmúlt években részben romlott a gyógyszerellátás, másrészt nem egyenlő eséllyel jutnak hozzá az ország minden szegletében a gyógyszerhez az emberek. Harmadrészt a gyógyszerellátás biztonsága veszélybe kerülhet.

Magát a szakmát is tönkreteheti ez a mostani szabályozás az említett okoknál fogva. Ezekről szerettem volna beszámolni önöknek, mint a mai kormányülés két legfontosabb döntéséről, illetve amit miniszter úr elmondott a vörösiszap helyzettel kapcsolatban.

(kormany.hu)