PIntér Sándor belügyminiszter 2010. július 26-án az ATV Egyenes Beszéd műsorának vendége volt. Szó szerinti leirat.

Műsorvezető: ... Egész pontosan, inkább a biztonságérzetünk, merthogy azt egyébként a szakemberek szinte kivétel nélkül egyöntetűen állították, hogy a bűnügyi statisztikák jobbak, tehát a számok jobbak, jobban néznek ki, mint az, amit az itt élő lakosság él és megél a hétköznapokban. Tehát valami nincs rendben, az egészen biztos, merthogy nem a számok boldogítanak minket, hanem az, hogy mit érzünk a környezetünkben. Nos, a kampányban és aztán a kormány megalakulása kapcsán is fontos és hangsúlyos kérdés volt a közbiztonság, annak javítása és nem tudom, hogy sikerült-e az elmúlt 60 nap alatt. Pintér Sándor belügyminiszter a vendégem. Jó estét kívánok!

Pintér Sándor: Jó estét kívánok!

Műsorvezető: Na, mit mutatnak a jelek, az adatok a visszajelzések? Javult a közbiztonság?

Pintér Sándor: Azt gondolom, hogy javult. Legnagyobb probléma azokon a településeken volt, ahol alacsony a lélekszám. Ott a tulajdon elleni szabálysértések száma jelentősen megemelkedett. Itt kiemelkedő a területek közül Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Itt fogtunk hozzá a terveink megvalósításához, és úgy gondolom, hogy ez eredményre vezetett.

Műsorvezető: De, hát a számok makacs dolgok. Eredményre vezetett, tehát csökkentek az ilyen típusú szabálysértések?

Pintér Sándor: Hát, először is büszkén mondhatom azt, hogy 70 olyan település van Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol korábban ilyen jellegű bűncselekményt, szabálysértést követtek el. Az alatt a 60 nap alatt, amióta én irányítom a Belügyminisztériumot, nem követtek el. Ez önmagáért beszél.

Műsorvezető: Egyet sem?

Pintér Sándor: 70 olyan község van, ahol egyetlen egy darabot se. Igaz, hogy a rendőrök ott vannak, igaz, hogy szolgálnak, de egyetlen egy ilyen jellegű tulajdon elleni szabálysértés nem történt. Nagy általánosságba a korábbi hasonló időszakhoz képest csupán 70 százalékát követték el az ilyen jellegű cselekménynek más területeken is.

Műsorvezető: De, ez attól, vagy attól tartok vagy félek, hogy ez kampányjellegű. Tehát most átvezényelt, vagy nem is tudom, hogy ott vannak-e még a plusz rendőrök. Tehát ott vannak Borsodban azok a rendőrök, akiket, hát nem is tudom hány héttel ezelőtt vezényelt oda?

Pintér Sándor: Nemcsak Borsodba vannak ott, más területeken is vannak. Ott, ahol a veszély megjelent, ott, ahol probléma jelent meg, a rendőrök is megjelentek. Ez mondhatnám Zala megyében, mondhatnám Tolna megyébe, éppen Fadd községbe. Tehát azokon a területen, ahol kiemelkedő volt a probléma, megjelent a kiemelt számú rendőrség is.

Műsorvezető: Tehát ugye rendőr nem lett több az elmúlt 60 napban, tehát ez csak átcsoportosítás. Ezért mondtam azt, hogy attól tartok, hogy ez kampányjellegű, vagy idényjellegű. Tehát most Borsodban, vagy Zalában a problematikus településeken több rendőr van, de nyilván ők nem ott fogják letölteni a szolgálati viszonyukat ameddig az csak tart. Tehát ők egy darabig ott vannak, addig esetleg javul a közbiztonság, aztán ha visszamennek az eredeti szolgálati helyükre, akkor meg lehet, hogy visszaesik, vagy visszakerülünk az eredeti állapotba. Nem?

Pintér Sándor: Nem tudják a helyi lakosok és a bűnözők sem, hogy mikor hol jelenik meg jelentősebb rendőri erő. Azért ez egy visszatartó erő, egy félelemérzetet kelt. Illetve ugye a bűncselekményeknél, szabálysértéseknél azt mondják, az a legvisszatartóbb erő, hogyha félnek a felderítésétől. És miután ezek a rendőri erők váltakozó helyen, váltakozó létszámban jelennek meg, tarthatnak attól, hogyha szabálysértést, bűncselekményt követnek, felderítésre kerül.

Műsorvezető: Én azt kívánom, hogy legyen Önnek igaza, csak hát különösen egy kicsi településen azért nagyon hamar híre megy, hogy Te Jóska elmentek a zsaruk, most már mehetünk almát lopni.

Pintér Sándor: Nappal, de lehet, hogy éjjel visszajönnek.

Műsorvezető: Aha. De akkor ilyen titkokat nem árulunk el, mert akkor segítenénk azoknak, akik esetleg éjszaka akarnak almát lopni.

Pintér Sándor: Az, hogy pontosan mikor, melyik településen mennyi rendőr lesz, ezt nem mondjuk meg, de, hogy mindenhol több területi rendőr lesz, megerősítjük a körzeti megbízotti szolgálatokat, ez biztos. Ezen túl ugye kitaláltunk még egy módszert: bevonjuk erre a közbiztonsági területre halőröket, vadőröket, mezőőröket és a polgárőröket is. Tehát együtt teljesítenek szolgálatot, megsokszorozódik az erő így a területen.

Műsorvezető: Ők már most is, tehát a rendőrség és a polgárőrségnek az együttműködése az már azért az utóbbi években egészen jól működött.

Pintér Sándor: Ez így igaz. Viszont a mezőőr, halőr, vadőr területek, ezek kimaradtak. Most őket is bevonjuk a közbiztonsági munkába, hisz ez a feladatuk.

Műsorvezető: Településőrök azok maradnak?

Pintér Sándor: Van ahol igen, van, ahol nem. Tehát nagyon sokszínű pillanatnyilag a településen a közbiztonság értekében kötött szerződés. Azt gondolom, hogy ezt csökkenteni kell. Tehát nem szeretném ezt a sokszínűséget, nem szeretném, hogy seriffek lennének az országban, nem szeretném, hogy különféle közbiztonságra hivatkozó állások jelennének meg. Azt gondom az állam főhatalmat azt a rendőrségnek kell nyújtania és csak a rendőrséggel együttműködve jelenhetnek meg ezek a szervezetek.

Műsorvezető: Az, hogy van ahol igen, van ahol nem, azt ki dönti el?

Pintér Sándor: Ezt a pillanatnyi közbiztonsági helyzet dönti el. Ahol már indokolatlan, onnét már ezeket a szerződéseket elvesszük. Ahol még indokolt, ott még nem szakítjuk meg. A végső cél az, hogy a rendőrség mindenhol átvegye az állami alkalmazottakkal együtt a közrend, közbiztonság biztosítását.

Műsorvezető: Hát, és ehhez hány plusz rendőrre lenne szükség?

Pintér Sándor: A mi számításaink szerint körülbelül 3000-3500 plusz rendőrre lesz szükség, amelynek az iskoláztatása, felvételi rendszerének a kidolgozása már gyakorlatilag megtörtént. Tehát szeptemberbe már egy emelt létszám indul, januárban egy emelt létszám indul és hamarosan ezt a különbséget, ami elveszített a rendőrség, megvolt, elveszítette a rendőrség, ezt pótolni fogjuk.

Műsorvezető: De ez mennyi, két év?

Pintér Sándor: Nem. Kitaláltunk egy új iskolarendszert is, amely egy modulrendszerű képzést ad. A modulrendszerű képzésbe ugye érettségizettekre van szó, nem adjuk fel az érettségizett rendőr képét, marad. És ez a modulrendszer első modul arra, hogy karhatalomként igénybe vehető, csapaterőként igénybe vehető. Második, hogy járőrként. A harmadik az, hogyha körzeti megbízottként. Minden, a megfelelő iskolát el kell majd neki végezni. Ez ki van dolgozva, hamarosan közzé fogjuk tenni.

Műsorvezető: Na de hát ha erre, ha arra, tehát a különböző feladatokra, hát akkor is időbe telik a képzése. Mennyi idő alatt lehet valaki körzeti megbízott, vagy járőr? Ezek különböző időintervallumok?

Pintér Sándor: Egymásra épülő különböző idő intervallumokról beszélünk. De ahhoz, hogy például a csapaterő szolgálatba részt vehessenek, az egy rövidebb kiképzést igényel. Jelen pillanatba a készenléti rendőrség nagy létszámú rendőrség, amelynek teljesen teljes körű kiképzettsége van. Tehát képes járőr feladatot ellátni, képes körzeti megbízotti feladatokat ellátni. Ha most az első, mondjuk hat hónap után kiváltjuk a fiatalokkal a készenléti rendőrséget, a készenléti rendőrség egy új erőforrást jelent körzeti megbízottnak, járőrnek, járőrtársnak a területeken.

Műsorvezető: A csapaterő ez a legrövidebb idő, ami a képzést illeti?

Pintér Sándor: Hisz ott kell a legkevesebb szakmai

Műsorvezető: Az mennyi, az fél év?

Pintér Sándor: úgy gondoljuk, hogy fél esztendő körülbelül. Hangsúlyozom: ezt tanárok készítik. Nem a szakma, tanárok, akik utána felelnek ezért, hogy az ott elvégzett hallgatók végre tudják hajtani kiváló minőséggel a feladatukat.

Műsorvezető: És van elég jelentkező is? Hiszen ahhoz kell egy életpálya modell. Ez egyébként szerintem olyan bután hangzik, hogy életpálya modell, holott nagyon sokat jelenthet. Csak, amíg nem tudjuk, hogy ki mire gondol, mi az, hogy életpálya modell, konkrétan gondol-e lakásra, nagyobb fizetésre, megtartó erőre, különböző szociális juttatásokra, hogy legyen a gyereknek a közelben óvoda, vagy iskola. Tehát, hogy amíg nem tudjuk a tartalmat, addig az egy üres kijelentés számomra. Szóval, hogy kell valami iránymutatás, vagy jövőkép, amit tudnak nyújtani a rendőröknek, hogy ők most tömegese, de legalább háromezren jelentkezzenek a képzésbe.

Pintér Sándor: Ugye 2000-be ezt mi megpróbáltuk kiépíteni. Az életpálya modell mit jelent az én szempontomból? Azt jelenti, hogyha valaki elhatározza, hogy rendőr lesz és valami baleset nem történik vele, akkor a belépéstől egész a nyugdíjazásáig, sőt a nyugdíjazása után is gondoskodjon róla a testület, biztosítson neki megélhetést, a családjának megélhetést, képzési lehetőséget és ne törje a fejét azon, hogy más területre megy dolgozni, mert ugye az élethivatásául választott területen tud maradni, a lehető legtöbbet itt tudja majd nyújtani. Ezt gondolom én így életpálya modellnek. Ehhez kell hozzá, amit Ön mondott: a családjáról gondoskodni tudjon, a gyermekei megfelelő iskolába tudjanak járni, és azokat is minimálisan arra a szintre, amin ő volt. De jobb szeretné, ugye minden szülő szeretné egy kicsit magasabb szintre juttatni a gyermekét. Tehát egy átlagos polgárrá tudja nevelni a gyermekét.

Műsorvezető: Na és ez a bizonyos életpálya modell kimondottan a rendőrökre szabva ez mikorra készül el és mikortól lép életbe?

Pintér Sándor: Ez az életpálya modell jelen pillanatban van kidolgozás alatt. Ez többszintű. Nyilvánvalóan más a tiszthelyettesi állománynak, más a készenléti rendőrnek, aki nem akar továbbmenni, más a körzeti megbízotti területen. Ezeket a szinteket most dolgozzuk ki és azt gondolom, hogy hát a legmagasabb szint természetesen ugye a tiszti szint, amelyik a későbbiekbe akár a következő megyei, budapesti, vagy országos főkapitánynak a képzését is jelenti.

Műsorvezető: A beszélgetésünk elején mondott egy fontos mondatot, amikor azt kérdeztem, hogy jönnek a rendőrök, hova vezényelte, mennyire kampányjellegű ez, hogy egy bűnelkövetésnél az egyik, a legfontosabb visszatartó erő a felderítés. Tehát, hogyha engem elkapnak, akkor százszor meggondolom, hogy hát inkább nem követem el ezt a bűncselekményt. Csak hát akkor ez egy kicsit ellentmond azzal, ami a törvényalkotásban folyt, a bűnügyi törvény, vagy közbiztonsági törvénycsomaggal kapcsolatban, mert abból meg az sül, mintha önök abban gondolkodtak volna, hogy a legnagyobb visszatartó erő az maga büntetési tétel.

Pintér Sándor: Továbbra is azt mondom, hogy ha felderítjük, az a legnagyobb visszatartó erő. Gondoljon csak a fővárosra. A fővárosban vannak buszsávok. Ott, ahol az autósok tudják, hogy a buszsávot kamerarendszer figyeli, nem mennek ki a buszsávba. Ott, ahol tudják, hogy nincs kamerarendszer, végignézik, szinte folyamatában közlekednek a buszsávon az oda nem való autók. És nem tartják be a szabályt, mert nem félnek attól, hogy valamilyen retorzió éri őket. Na most ugye az se mindegy, az a retorzió milyen. Hát, hogyha mindegyik ilyen autós csak 10 forintra büntetnénk, hát azt mondaná reggel, hogy hát megnézem a pénztárcámat, 10 forintom van erre, azt arra megyek. Mikor fölemelték a büntetési tételét ennek, ugye fölemelték akár 150 ezer forintra is, lát Ön autóst ezekbe a buszsávokba, ahol kamera őrzi? Nem. Tehát a kettő együtt alkalmazható. Először is fel kell deríteni és a felderítés után olyan büntetést kell kiróni a társadalmi helyzettől függően, amelynek megfelelő visszatartó ereje van. Ha nincs visszatartó erő, hiába derítettük föl, nincs értelme a felderítésnek

Műsorvezető: Persze, ebben igaza van és én csak abból táplálkozom itt az adásba, amit a többi szakembertől hallok és ez az Ön asztala. Tehát nekem itt kriminológusok, különböző szakemberek azt mondták, hogy a büntetési tételnek önmagában, mondjuk Ön is erről beszélt, hogy önmagában nincs. Tehát, hogy a büntetési tételnek nincs igazi visszatartó ereje, merthogy amikor valaki bűncselekményt indul éppen elkövetni, akkor nem azon fog morfondírozni, hogy hú, ez most másfél év, vagy elzárás, vagy szabálysértés, hanem azt mondja, hogy most éhes vagyok, lopni fogok, vagy aztán fokozhatnánk, hogy ki milyen indokkal megy valamilyen bűncselekményt elkövetni. Szóval, hogy indokolatlanul erősnek és túlzónak tartják azokat a büntetési tételeket, amelyeket most önök hoztak életbe különböző szakemberek. Nem gondolja ezt, hogy...

Pintér Sándor: Ugyanezek a szakemberek ugye azt mondják, hogyha felderítés nélkül marad a bűncselekmény, akkor nincs visszatartó erő. Ha felderítjük, akkor visszatartó erő van. Gondoljunk bele logikusan: felderítjük a bűncselekményt és nincs semmilyen szankció, az égadta világon nincs semmilyen szankció

Műsorvezető: Hát legyen.

Pintér Sándor: Az égadta világon nincs semmilyen szankció, akkor ugyanitt tartunk. Most épp ez a probléma a tulajdon elleni szabálysértésekre. Sok esetben felderíti a rendőrség. Na most, pénzbírságra ítélik azt, akinek nincs pénze, aki meg éhes elmegy lopni. Ki tudja fizetni? Nem tudja kifizetni, mert akkor ételt vett volna magának nem pedig lopni ment volna.

Műsorvezető: És, ha most leültetjük, akkor megoldjuk ezt a problémát?

Pintér Sándor: Két dolgot biztos. Amíg ül addig nem fog lopni. Ez az egyik része. A másik része meg annak szintén az, hogy nevelő hatást tudunk rá gyakorolni.

Műsorvezető: Ez biztos?

Pintér Sándor: Megkíséreljük.

Műsorvezető: Mondjuk, hogyha azért lopott, mert éhes volt, akkor gyakorlatilag amíg ül, addig tényleg nem meg lopni, meg addig legalább nem éhezik. Csakhogy inkább itt kellene megoldani ezt a problémát, hogy ne éhezzen, hanem dolgozzon és akkor majd nem fog menni lopni, és nem kell leültetni.

Pintér Sándor: Abszolút egyetértünk evvel a szemlélettel is, csak egy kérdés az, hogy mért nincs pénze, és mért ment el lopni. Tehát az, hogyha ő a szociális segélyt egy játékgépbe dobálja be és a családja ezért éhezik és utána azért megy el, hogy ezt az éhséget, amit önmaga okozott, azt valamilyen módon korrigálja, akkor nevelő hatást kell rá gyakorolnunk.

Műsorvezető: A fiatalkorúak elzárásával szabálysértés esetén törtnő elzárásával kapcsolatban meg szintén az volt a kritika, egy az, hogy az elzárás egy fiatalkorúnál, annak nevelő hatása nagyon megkérdőjelezhető. Tehát lehet, hogy egy örök életre megbélyegzik ezáltal, ő már fiatal kora ellenére egy börtönviselt ember lesz. Ha éppen iskolába járt, akkor még az iskolából is kiesik az alatt az időszak alatt, amíg ő csücsül a szabálysértés miatt. A másik meg, hogyha éppen egy gazdag szülő gyermeke, akkor a gazdag apuka majd kifizeti a szabálysértési bírságot, a szegény szülő gyereke után a szülei nem tudják kifizetni. Tehát szegény-gazdag ellentét, azon kívül fiatalkorúak nem nevelése a cél, hanem nagyon szigorú megbüntetése.

Pintér Sándor: Először nézzük a gazdag-szegény ellentétet. Jelen pillanatban van így. A jelen pillanatba pénzbírással sújtják esetleg a fiatalkorút is. A gazdag szülő kifizeti. A mi általunk felvázolt modellbe a bíró azt mondja, hogy 30 nap elzárás, nem tudja kifizetni.

Műsorvezető: Tehát a gazdag szülő nem is fizethet, tehát nem lehet az elzárást átváltani pénz

Pintér Sándor: A jelen pillanatban lehet.

Műsorvezető: De a jövőben nem lehet pénzbírságra átváltani?

Pintér Sándor: A jövőben nem, nem, az elzárás az elzárás. Tehát ezt az önök által, vagy azok által, akik ezt felvetik igazságtalan dolgot, ezt kiküszöböltük ezáltal. A másik az, senki nem mondta, hogy a fiatalkorúaknak nem iskola bent, nem lesz képzés. Hát, nem arról van szó, hogy mi be akarunk zárni egy rakás fiatalkorút és nem akarunk nekik képzést adni. Épp az, hogy mi tanítani akarjuk őket és sokkal inkább rá lesznek az iskolára kényszerítve, mint most, amikor akkor mennek be az iskolába, amikor kedvük tart. Ezt lesz egyébként egy következő lépésünk. Kötelezővé akarom tenni az iskolát, hogy be lehessen vinni, akár a rendőr beviheti, hogyha egészséges és nem ment be az iskolába. El kell érni.

Műsorvezető: Talál egy kóborló gyereket és akkor azt mondja, hogy Te mért nem vagy iskolába?

Pintér Sándor: Így van.

Műsorvezető: És akkor beviszi gyorsan?

Pintér Sándor: Így van. Egy kistelepülésen azért lehet tudni, hogy az iskolaköteles és nincs szünidő abba az iskolába. Ezt egyébként New Yorkba is megoldották, egy kicsivel nagyobb falu az, mint a magyarországi kistelepülések.

Műsorvezető: Pár településnél nagyobb valóban. Szóval mi lesz a nevelési célzattal? Hát a helsinki bizottságtól elkezdve a TAS-on át, amit ebben a szigorításban nehezményeztek az az, hogy ez az, hogy különböző nemzetközi egyezményekkel is ellentétes, nem ellentétes?

Pintér Sándor: Egyetlen egy nemzetközi egyezménnyel sem ellentétes. A másik meg, fölteszem a kérdést: ha ugyanabba a környezetbe hagyjuk, ahonnan eljárt lopni, esetleg ő tartotta el a családját, akkor hol van a nevelés? Ha kivesszük abból a környezetből.

Műsorvezető: 30 napra?

Pintér Sándor: és egy nevelőnek a gondjaira bízzuk, hát, több az esélyünk.

Műsorvezető: Az alatt a 30 nap alatt majd ledolgozza a nevelő azt a hátrányt, amit a családba kapott

Pintér Sándor: Látom, sikerült meggyőznöm, Ön is már emelni akarja a 30 napos tételt egy kicsit tovább, de hát én ezt nem szeretném.

Műsorvezető: No, ezt most rám fogja. Szóval az alatt a 30 nap alatt nem fogják őt átnevelni ott a börtönben.

Pintér Sándor: Tegyünk rá kísérletet. Ha nem kíséreljük meg, akkor biztos.

Műsorvezető: Nem lehet, hogy túl nagy ára lesz ennek?

Pintér Sándor: Nem lesz nagy ára, hisz kiragadjuk abból a környezetből, ahol szabálysértést, bűncselekmény követett el, nevelőknek a gondjaira bízzuk és csak abba bízok, ha egy százaléka megjavul, már nyertünk. Ha 10 százalék, ha az 50 százaléka, akkor meg még inkább nyertünk ezen a területen.

Műsorvezető: El tudja majd különíteni a fiatalkorúakat a felnőtt korú bűnelkövetőktől?

Pintér Sándor: Ez jogszabályi követelmény. Tehát ezt mindenféleképpen meg fogjuk ejteni. És mint említettem a fiatalkorúakat, oktatni is szeretnénk. Ugye ott, mintha iskolába járna, csak egy kicsit fegyelmezettem körülmények között.

Műsorvezető: Ez már csak ilyen praktikus kérdés a beszélgetésünk végére, merthogy minden kormányváltás idején tudom, hogy a különböző államigazgatási szerveknél azért a vezetők le szoktak cserélődni. Ön mért váltotta le az országos és a budapesti rendőr-főkapitányt? Illetve úgy kérdezem, hogy volt valami szakmai indok, vagy csak azért, mert ez így szokás?

Pintér Sándor: Nem szokásból váltottam le, én szokásból senkit nem váltok le. Más az elképzelésem a rendőri munka irányításáról, mint amelyet ők képviseltek. Nem mondom, hogy az övéké rossz. Minden esetre azt az eredményt, amit én várok, más munkatempóval és másképp várom el. És amennyiben nyomon követte ezeket az eseményeket, senkit nem küldtünk el. Tehát én azt gondolom, hogy itt a fiatal vezetők közül, akik már új gondolatokat hoztak be, egy bizonyos képzés után, egy bizonyos akklimatizálódás után ismét kapnak szerepet, lehetőséget, hisz azt gondolom, ez volt az életcéljuk, életpályájuk és én ezt nem akarom megszakítani.

Műsorvezető: Hát, kíváncsian várom a tapasztalati eredményeket, különösen a szabálysértés, elzárás, 30 napos nevelési célzat és egyéb témában. Majd hívjuk ismét. Köszönöm szépen, hogy itt volt!

Pintér Sándor: Köszönöm a meghívást és állok elébe.

(ATV, kormany.hu)