Az események azt erősítették, hogy rendőrök nemcsak arra kezdtek el figyelni, hogy saját maguk, a munkájuk során betartják-e a jogszabályi követelményeket, hanem, hogy társaik is ugyanígy cselekednek-e. A megtisztulás és a kormányváltás utáni új belügyi vezetés politikája a társadalmi bizalomban is érezhető javulást hozott – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Pintér Sándor belügyminiszter. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Tárki legfrissebb felmérése szerint a Magyar Tudományos Akadémia után a második legelfogadottabb köztestület immár a rendőrség, amely elfogadottsága mellett létszámában is megerősödött. Rendnek kell lenni, és mi biztosítjuk a rendet, és vigyázzuk a többség érdekeit – hangoztatta Pintér Sándor.

Visszaszerezte a rendőrség a társadalom bizalmát – erről beszélt Pintér Sándor belügyminiszter a lapunknak adott interjúban. A Tárki legfrissebb közvélemény-kutatására hivatkozva elmondta, a rendőrség mára a második legelfogadottabb köztestület lett. Elmondta, ez annak köszönhető, hogy a 2006-os események után a rendőrök kivetették maguk közül a törvénytelenségeket elkövető társaikat, illetve hogy a kormányváltás új belügyi politikát hozott. A belügyminiszter újra megerősítette, semmiképp sem megengedhető, hogy az őszödi beszéddel kapcsolatos teljes titkosszolgálati jelentés nyilvános legyen, egyes részeit viszont a közvélemény elé lehet tárni. Bár ezekből senki nem tudna meg pontos információkat a történésekről.

– Gyurcsány Ferenc arra biztatta, hogy az őszödi beszéd kapcsán készített titkosszolgálati jelentésnek ne csak egy részét, hanem az egészet hozza nyilvánosságra. Eleget tesz a felszólításnak?

– Először is pontosítsunk. Nem én vetettem fel az ügyet, hanem egy televíziós interjúban feltett kérdésre válaszoltam, amely azt firtatta, hogy miért nem lehet ezt a titkos anyagot, vagy annak egy részét nyilvánosságra hozni. Azt mondtam, hogy ennek vannak olyan részei, amelyek semmilyen államtitkot nem képeznek, tehát nem sértik az állam érdekeit. Amennyiben viszont csak ezt hoznánk nyilvánosságra, abból senki nem tudna meg pontos információt a történtekről, és csak további téves következtetéseket vonnának le. A teljes jelentés nyilvánosságra hozatalát pedig szakmai szabályok kérdőjelezik meg.

– Miért?

– A jelentés elkészítésében olyan emberek dolgoztak, akik jelenleg is a titkosszolgálat aktív tisztjei. Amennyiben nyilvánosságra kerülne a jelentés és a nevük, ellehetetlenítenénk őket. Továbbá vannak a dokumentumnak olyan részei, amelyek az államigazgatásnak azt a területét mutatják be, amely a titkosszolgálati tevékenységhez kötődik. A vizsgálat arról szólt, hogy az eredeti vagy egy „partizánfelvétel” került-e nyilvánosságra. Ezen kívül egy olyan vizsgálatot is végzett a szolgálat, miszerint akik kihozták, majd közzétették a felvételt, azok jogszerűen jártak-e el, sértettek-e államtitkot, személyiségi jogot, tehát elkövettek-e bűncselekményt. A dokumentum ezen részei lehetnének nyilvánosak. De azt, hogy a titkosszolgálat mindezeket milyen eszközökkel vizsgálta, miképp jutott az információk birtokába, kik vettek részt a vizsgálatban, a későbbiekben sem kívánjuk közzétenni.

– A 2006-os utcai összecsapásokról szóló rendőrségi jelentések miért titkosak?

– Nem titkosak, hiszen több bírósági eljárás van most is folyamatban, amelyekből nem egy már le is zárult. Itt semmilyen titkosságról nincs szó, hiszen a bírósági eljárások nyilvánosak.

– A 2006-os események során a rendőröket olyan dolgokra használta fel az akkori kormány, amit nem lett volna szabad megengedni. Ez milyen következményekkel járt a rendőrségbe vetett állampolgári bizalom, illetve az állomány morálja szempontjából?

– A kollégák kivetették maguk közül a törvénytelenséget elkövető társaikat, ezzel a belső morál megerősödött. Az események azt a tudatot erősítették, hogy a rendőrök nemcsak arra kezdtek el figyelni, hogy saját maguk, a munkájuk során betartják-e a jogszabályi követelményeket, hanem hogy társaik is ugyanígy cselekednek-e. Azóta a Készenléti Rendőrség vezetői állományában is személyi változások történtek, ez mindenképp javára vált az állománynak. Ez a megtisztulás és a kormányváltás utáni új belügyi vezetés politikája a társadalmi bizalomban is érezhető javulást hozott. Mára a rendőrség, a Tárki legfrissebb felmérése szerint a Magyar Tudományos Akadémia után a második legelfogadottabb köztestület. Ez óriási eredménynek számít.

– A Vizoviczki-ügy – amelynek során több főrendőr került előzetes letartóztatásba – sem rendítette meg a társadalmi bizalmat?

– Éppen fordítva, tovább erősítette. Az emberek ugyanis látják, hogy a jelenlegi belügyi vezetés a legfelsőbb rendőrtiszti állományt is ellenőrzi, felderíti a korrupciót. A társadalom azt tapasztalja, hogy nem tűrjük a szervezeten belüli bűncselekményeket. A Tárki felmérése azt is kimutatta, hogy a közvélemény szerint a korrupció mértéke – egy kicsivel megelőzve a bíróságokat is – a rendőrségen a legalacsonyabb. Nemcsak az imént idézett kutatás jelzi a bizalom visszaszerzését. Valamennyi önkormányzatot megkerestük, hogy véleményezzék a rendőrség munkáját. Az átlageredmény egy ötfokú skálán a négyest meghaladta. Nemcsak a polgármesterek nyilatkoztak, hanem az iskolaigazgatók, a szülői munkaközösségek is. Kiderült, hogy a rendőrség fokozottabb utcai jelenléte az utóbbi években növelte elfogadottságát és az emberek biztonságérzetét.

– De a négyes átlageredményből következtetve, azért nem mindenhol kapott jeles osztályzatot a rendőrség.

– Ahol az eredményeink nem érték el a hármas osztályzatot – száz ilyen település volt – „Százszor száz” munkacímmel elindítottunk egy akciót. Ennek keretében minden érintett település polgármesterével egyeztettem, berendeltem az adott terület kapitányát, körzeti megbízottját, sőt az Országos Polgárőr Szövetség együttműködésével a polgárőr-parancsnokot is. A találkozó után nem sokkal újra megkérdeztük az önkormányzatokat, hogy milyen gondjaik vannak, ötven település illetékese már azt válaszolta, hogy nincsenek problémáik, azokat a javaslataink alapján meg tudták oldani. A rendőrség megerősödött 2010 óta, ez az elfogadottságunk mellett a létszámban is tükröződik: a mai nap 3572 rendőrrel több szolgál, mint négy éve ebben az időszakban.

– Az ellenzék a közfoglalkoztatási programot azért támadja, mert azt a Belügyminisztérium koordinálja. Miért a rendészetért felelős tárca ezért a felelős?

– A közfoglalkoztatás megszervezését azért bízta Orbán Viktor miniszterelnök ránk, mert hierarchikus szervezet vagyunk. Magyarul itt parancsuralmi rend van, a közfoglalkoztatást is ilyen rend alapján kellett megszervezni. Ma már egy adott nap 217 ezer embert foglalkoztatunk. Rengeteg ember élt 2010 előtt hazánkban segélyből, amelyből addig ötvennégyféle létezett. Ez tarthatatlan állapot volt, hiszen életerős, munkaképes emberek semmit nem csináltak egész nap, viszont az állam, az adófizetők eltartották őket. A kormány erre azt mondta, aki egészséges, annak munkát kell biztosítani.

– Nagyon alacsony azonban a munkabérük – mondja az ellenzék.

– Ezt a munkát nem honorálhatjuk piaci bérrel, hiszen akkor elszívnánk a cégektől a munkaerőt. Nekünk viszont épp az a célunk, hogy a későbbiekben a vállalkozások alkalmazzák majd a közfoglalkoztatottakat. De azt is hangsúlyozni kell, hogy ez a munkabér viszont jóval magasabb a segély összegénél, amit 22 ezer 800 forintra csökkentettünk. Ezt motivációs szándékkal léptük meg. A közfoglalkoztatás nagyon sikeres, hiszen a segélyből élő családokban a gyerekek eddig nem láttak mást, minthogy a szülők semmit nem csináltak otthon, és ez depresszióhoz, sokszor alkoholizmushoz, játékgépszenvedélyhez vezetett. Az ilyen gyerekek a szülői példák alapján már nem is akartak volna dolgozni, ha felnőnek. Most ez megváltozott. A szülők reggel felkelnek, elmennek dolgozni. Hónap végén pedig az elvégzett munkájukért fizetést kapnak. A gyerek tudatában ez rögzül. A közfoglalkoztatás tehát hatékony szociális intézkedés. A cégeknek eddig kisebb volt a munkaerő utánpótlási bázisuk, hiszen a segélyből élőkre nem nagyon számíthattak, mert elszoktak a munkától, szakmailag lemaradtak a fejlődésben és gyakran fizikailag is leépültek. Ha beindul a munkaerőpiac, a cégek a közfoglalkoztatottak közül munkához szokott, „karbantartott” munkaerőt tudnak majd alkalmazni.

– A hajléktalanügy szociális, vagy rendészeti kérdés?

– A hajléktalanügy jelentős részében szociális kérdés. Ezért, amit az előző kormányok elmulasztottak, azt mi pótoltuk, Budapesten csaknem hétszáz férőhellyel bővítettük ki a hajléktalanellátás rendszerét. Sőt a katasztrófavédelem akár holnap ki tudna alakítani egy tizenötezer embert befogadni képes ideiglenes ellátóbázist. Soha ne legyen rá szükség, de megvan rá a hátterünk. Megnyitottuk a Szabolcs utcai kórház egyik részlegét is a beteg hajléktalanok ellátására. A Fűtött utca programot is mi hirdettük meg, és közösen visszük a karitatív szervezetekkel. Mindez a szociális oldala a hajléktalanügynek. Van viszont egy másik, rendészeti oldala is.

– A liberális ellenzéknél azt mondják, kriminalizálják a hajléktalanügyet.

– Budapesten csaknem kétmillióan élnek, mellettük rengeteg külföldi turista érkezik a városba. Ők tehát a többség, akik normális körülmények között szeretnének létezni Budapesten. Az, hogy aluljáróba ne lehessen lemenni, mert a hajléktalanok ott fekszenek, biológiai szükségleteiket ott végzik, megengedhetetlen. Ez már rendészeti kérdés. A fővárosnak világörökségi részei vannak, amelyek megvédése, karbantartása az egész ország nemzetközi kötelezettsége. Azért hoztunk jogszabályt arról, hogy az önkormányzatok határozhassák meg, életvitelszerűen hol tartózkodhatnak a hajléktalanok. Azt azért ne engedjük meg, hogy valaki például a Mátyás-templom erkélyén rendezkedjen be! Rendnek kell lenni, és mi biztosítjuk a rendet és vigyázzuk a többség érdekeit.

(Magyar Hírlap)