Jogállamban szerinte sem fér bele, hogy a rendőr célzott lövést adjon le tömegoszlatáskor, nagy felháborodást kiváltott "Gergényi-mondatait" viszont félreértették - véli Pintér Sándor. A belügyminiszter szerint természetes, hogy az elmúlt években üzletemberként kereste a kenyerét.

- Az árvíz elmosta a hírt, de már első miniszteri munkanapja után bejelentette: Borsodban minden településen van rendőr. Mások miért nem tudták ezt megoldani eddig, ha egy nap elég rá?

- Ezt azoktól a "másoktól" kellene megkérdezni. Nem tettem csodát, szervezési kérdés az egész: magamhoz rendeltem az összes rendőri vezetőt, és megszerveztük az akciót.

- Eddig rendőrhiányról hallottunk. Honnan bújtak elő nagy hirtelen?

- Voltak eddig is, csak nem mindig ott, ahol szükség volt rájuk. A koncentrált akció lényege, hogy az éppen feladat nélküli rendőröket a veszélyeztetett településekre vezényeljük. Borsod-Abaúj-Zemplén megye volt a legfontosabb, ezért először ott indítottuk el az akciót, amely sikeres volt még akkor is, ha az árvíz megnehezítette a dolgunkat. Múlt hét óta már Zala megyében is van mozgó egység, s egy új rendőrőrsöt is átadtunk. Ahhoz viszont, hogy valóban megszűnjön a rendetlenség, hogy nyugat-európai szintű lehessen a biztonság, nem elég a felkészültség: az ország segítségét is kérem.

- Tegyünk feljelentéseket?

- Akár azt is, és bejelentéseikkel is segítsék a rendőrök munkáját. Sokszor fölvetődik az a butaság, hogy "nem szólok a rendőrnek, nem leszek spicli". Pedig aki bűncselekményt követ el másokkal együtt, aztán feldobja a társait, az a spicli. Aki bűncselekményt tapasztal, és ezt jelzi, nem az.

- Ehhez bízni kellene a rendőrségben, de sokszor az a válasz: nem érdemes feljelentést tenni.

- Valóban ez a dolog másik része, amelyet kezelni kell.

- Hogyan?

- Fel kell szólítani a rendőröket, hogy ilyen márpedig nincs.

- Ennyire egyszerű?

- Én így dolgozom, s eddig mindig megvolt az eredménye. Emlékezzünk vissza: 1990 tavaszán a választások egyik legfontosabb kérdése volt a közbiztonság: zsíros hajú, bunkó rendőr, képtelen ellátni a feladatát - ez volt akkor az általános érzés. Főkapitány lettem, '94-ben pedig már az első tíz kérdés között sem szerepelt a téma. Aztán megint sikerült olyan mélyre jutni, hogy a ciklus vége felé maga Horn Gyula jelentette ki: ami itt van, az nem közbiztonság.

- Robbantásoktól volt hangos az utca, ezek az ön belügyminiszteri kinevezése után szűntek meg. Hogy csinálta?

- Szerencsére és szakmai felkészültségre van szükség. Ha egyébként 1996-ban hagynak még nekem negyedévet országos főkapitányként, már akkor megszűntek volna a robbantások. 1998-tól az Orbán-kormány mindenesetre óriási figyelmet fordított a közbiztonságra: 2002-ben már egyetlen politikus sem vetette fel problémaként a kampányban. Az elmúlt években viszont megszűnt a megfelelő képzés, rendőrhiány alakult ki, jöttek-mentek a rendőri vezetők, és a minisztereket is cserélgették. Mire a rendőr fölsorakozott volna a vezetője mögé, akinek a szavára, ha az azt mondja, hogy a tűzön kell átmenni, akkor át is megy, már más volt a főnök. Így egyetlen testületet sem lehet irányítani.

- Ezek szerint nem igaz, hogy önt is csak kétéves rendrakásra kérte fel Orbán Viktor, aztán átadja a stafétát?

- Orbán Viktor négy évre kért fel, erre mondtam igent. Persze ha magasabb politikai vagy akár szakmai szempontok vetődnek fel, s a miniszterelnök úgy dönt, másra van szükség, azt tudomásul veszem.

A Heti Válasz "Tűzön-vízen át" című cikkét teljes terjedelmében itt olvashatja.

(Heti Válasz, Stumpf András)