Pintér Sándor belügyminiszter a romagyilkosságok titkos iratainak elemzéséről

Minden, a romagyilkosságokkal összefüggésben a polgári és katonai titkosszolgálatoknál, valamint a rendőrségnél keletkezett iratba betekinthet az a különleges nyomozó csoport, amelynek két héttel ezelőtti megalakítását a lapunknak adott interjújában Pintér Sándor belügyminiszter jelentette be.

- Augusztus közepén jelentette be a kormány, hogy rövidesen feloldják a romagyilkosságok ügyében keletkezett, jelenleg minősített iratok titkosítását. Az ön felügyelete alatt álló szervezetek közül ez a polgári elhárítást és a rendőrséget is érinti. Hol tart ez a folyamat és mikor ismerheti meg a nyilvánosság az említett dokumentumokban szereplő részleteket?

- Szigorúan titkos iratokról van szó, amelyek tartalmazzák a romagyilkosságok felderítésének folyamatát, véleményezik az elvégzett munka szakszerűségét. A nemzetbiztonsági bizottság előtt már beszámoltunk ezen iratok tartalmáról. A kormány megvizsgálta, hogy sért-e nemzetpolitikai érdekeket, ha az említett dokumentumok teljes terjedelemben nyilvánosságra kerülnek. Olyan döntés született, hogy a nyilvánosságra hozással ilyen érdekek nem sérülnek. A nemzetbiztonsági érdekek szempontjából pedig a titokgazdának, az Alkotmányvédelmi Hivatal főigazgatójának kell döntenie. A kormány tehát nem látja akadályát, hogy a polgári elhárítás a saját hatáskörében döntsön a kérdésben. Erről tájékoztattam a szervezet vezetőjét, és jelenleg azt várjuk, hogy miként határoz a főigazgató.

- Mára már kiderült, hogy a katonai elhárítás mellett az egykori Nemzetbiztonsági Hivatal is hibázott a gyilkosságsorozat elkövetői kilétének felderítése kapcsán. Lapunk értesülése szerint a közelmúltban külön nyomozó csoport alakult abból a célból, hogy feltárja a szolgálatok berkein belül elkövetett hibákat.

- A miniszterelnök úr kormányülésen döntött úgy, hogy nem csak a szigorúan titkos iratok minősítését kell felülvizsgálni, hanem minden olyan dokumentumot át kell tekinteni, ami ebben az ügyben bármely hatóságnál vagy szervezetnél keletkezett. Ennek elvégzésére a Belügyminisztériumot, illetőleg a hatáskörébe tartozó szervezeteket jelölte ki. A munka irányításával engem bízott meg, azzal a kiegészítéssel, hogy az összes érintett szervezet, így a Honvédelmi Minisztérium irányítása alatt álló katonai elhárítás is átadja a megfelelő információkat. Nem kifejezetten nyomozó csoportról van szó, hanem egy olyan értékelő-elemző csapatról, amelynek lehetősége van arra, hogy a titkos információkat és a nyílt eljárásban keletkezett adatokat, azok keletkezési helyétől függetlenül áttekintse. Reményeink szerint mindez néhány újdonsággal szolgálhat.

- Mióta működik az egység, és kikből áll?

- Két hete kezdték meg tevékenységüket, és a csoportba minden érintett szervezet delegálta munkatársait.

- Ennek az egységnek az irányításával bízta meg a közelmúltban Horváth András nyugalmazott rendőr dandártábornokot, vagy más csoportról van szó?

- A tábornok úr részt vesz a csapat munkájában, azonban a tevékenységet a Terrorelhárítási Központ munkatársai irányítják. Horváth Andrásnak egyebek mellett az esetleges nyomozási eljárások megtervezésében, kivitelezésében lehetnek feladatai.

- Ez alatt az idő alatt jutottak-e olyan információkhoz, amelyek további vizsgálatokat alapoznak meg?

- Már jutottak olyan érdekes, érzékeny adatokhoz, amelyek azt mutatják, hogy tevékenységüket folytatni kell.

- Tudható, hogy az említett adatok milyen természetűek?

- Igen, a nyilvánosság a munka befejezését követően teljes terjedelmében megismerheti a részleteket.

- Amikor a parlament nemzetbiztonsági bizottsága meghallgatta az Ön által adott éves beszámolót, említést tett arról is, hogy Magyarország is érintettje lehet az úgynevezett Snowden-botrányban nyilvánosságra került, az Egyesült Államok által működtetett kémprogramnak. Kapott-e bővebb tájékoztatást arról, hogy milyen természetű adatgyűjtést folytattak?

- A kormány közvetlenül az információ megjelenése után kérdéseket fogalmazott meg a velünk egyébként szövetségesi viszonyban lévő állam tevékenységéről. Részben már érkeztek válaszok, és úgy gondolom, hogy ez a folyamat még sokáig eltart. A szövetségi együttműködést, a két ország kapcsolatát az eddig megismert adatok nem befolyásolják.

- A titkosszolgálatok jelzései alapján fordulnak-e más, szövetséges államok hasonló érdeklődéssel Magyarország felé?

- Jelen pillanatban még az sem tudható, hogy az Egyesült Államok érdeklődése mennyire volt intenzív, és mindez milyen mélységig jutott, azonban más szövetséges országok részéről eddig nem tapasztaltunk hasonlót.

- A parlamenti szakbizottságnak beszámolt arról is, hogy a felügyelete alatt álló titkosszolgálatok sikerrel hárítottak el több, a nemzetbiztonságot veszélyeztető fenyegetést. Mi mondható el ezekről az esetekről?

- A zárt ülésen erről olyan tájékoztatást adtam, amelyből a bizottság nemzetbiztonsági ellenőrzésen átesett tagjai megismerhették ezeknek a mélységeit és különböző megnyilvánulásait. Még nem telt el annyi idő, hogy a részleteket az emberek életének veszélyeztetése, vagy gazdasági kár okozásának veszélye nélkül a nyilvánosság elé tárhassuk.

- A bizottság napirendjén szerepelt a szerencsejáték törvény szigorításának kérdése is, amikor elhangzott, hogy az addig érvényben lévő szabályozás jelentős nemzetbiztonsági kockázatokat rejt. Melyek voltak ezek?

- A rendszerváltozás óta több esetben fordult elő, hogy egyes pénzügyileg erős, gazdag csoportok emberek manipulálásával befolyásolni kívánták a parlamenti választások eredményeit. Azt tapasztaltuk, hogy a szerencsejáték terén is fennáll ez a lehetőség, ezért tettünk javaslatot a kormánynak a jogszabályok szigorítására.

- Megfelel a valóságnak, hogy a legjelentősebb, a nyerőgépek piacán vezető pozícióban volt csoport kapcsolódhat a több büntetőeljárásban is érintett Portik Tamáshoz.

- Nem tudom, de pillanatnyilag nem zárható ki.

- Említést tett a testület előtt az illegális migráció drasztikus emelkedéséről is, amikor úgy fogalmazott, hogy a száz százalékos növekedést figyelembe véve meg kell fontolni a déli, délkeleti határszakasz kerítéssel való biztosítását. Milyen állapotok uralkodnak jelenleg?

- A probléma napjainkra lényegesen meghaladta az akkor ismertetett helyzetet, valamint az előzetes várakozásokat is. Ennek tulajdonítható, hogy ideiglenes menekülttáborokat kellett nyitni az ebben az évben már tizenötezer fős létszámot meghaladó illegális bevándorló számára. Különösen kétségbe ejtő a politikai menedékjogot kérők száma. Korábban az illegálisan érkezők csak mintegy tíz százaléka kért ilyen menedéket Magyarországon, ma pedig ilyen arányban vannak azok, akik nem politikai menekültként határozzák meg magukat. Már nem elkerülik, hanem egyenesen keresik a rendőröket, akikkel rögtön közlik, hogy politikai menekült státust kérnek. Az elhelyezési és élelmezési gondok mellett a táborokban megjelentek az egyes országokból érkezők közötti, akár a tettlegességig fajuló ellentétek is. Ez újabb feladatot rótt ránk, hogy már nem csak vallási alapon, hanem országok szerint is elkülönítsük az illegális bevándorlókat és a menekülteket. Így tudjuk fenntartani a rendet.

- Meddig tart ebből a szempontból az ország teljesítőképessége?

- Erre a kérdésre nehéz válaszolni, különösen a szíriai események tükrében. Onnan már több mint egymillió menekült érkezett Törökországba, és ha elszánják magukat, hogy ebbe az irányba induljanak tovább, akkor újabb városokban kell ideiglenes táborokat nyitnunk.

- Hogyan értékeli a bűnügyi, közbiztonsági helyzetet?

- Nagyon mélyről indultunk, különösen a kistelepüléseken, ahol nagyon gyenge volt a közbiztonság. Itt elszaporodtak a tulajdon elleni szabálysértések, termény- és élelmiszerlopások. Az azóta biztosított jogi védelem része, hogy a tulajdon elleni szabálysértések elbírálása visszakerült a rendőrség hatáskörébe, már van lehetőség az elkövetők elzárására, továbbá visszaállítottuk a teljesen háttérbe szorult körzeti megbízotti rendszert. Az elmúlt év végére ez több mint kilencvennyolc százalékos feltöltöttséget jelentett, azonban jelenleg ez a szám egy kicsit kevesebb, mert több olyan települést jelöltünk ki, ahol kötelező körzeti megbízottat állítani. Folyamatosan mérjük a rendőrség önkormányzati megítélését, és vannak közvélemény-kutatási eredményeink is. Ezek alapján a helyhatóságok úgy értékelték, hogy a rendőrség az ötös skálán négyes átlag felett teljesít, tehát úgy gondolom, jó irányba haladunk a közrend és közbiztonság terén. Visszaesett a kiemelt bűncselekmények, így az emberölések száma. Ezen a területen olyan mértékben javult a felderítés, hogy jelenleg csak egyetlen, 2013-ban elkövetett szándékos emberölés nincs felderítve. Nagyon bízom benne, hogy ezt az évet így tudjuk befejezni, mert ez világraszóló teljesítmény lenne. Kiemelkedő eredményeket hozott a polgárőrséggel való együttműködés újjászervezése, és ennek a szervezetnek, valamint a rendőri jelenlétnek köszönhetően csökkent a közterületen elkövetett bűncselekmények száma. Nem csak azt mondhatjuk, hogy jobb helyzetet teremtettünk, de a közvélemény-kutatások alapján azt is kijelenthetjük, hogy az állampolgárok mindezzel tisztában vannak, és nem látják olyan borúsan a közbiztonság helyzetét, mint három évvel ezelőtt.

- Megkaphatja a polgárőrség jövőre azt az egymilliárd forintos támogatást, amelyet Ön ígért nekik?

- Mindent megteszek, hogy a jövő évi költségvetés vitájában ezt elérjem. A polgárőrséget miniszterelnök úr is stratégiai partnernek tekinti, így nagy esélye van a polgárőrségnek az egymilliárd forintos támogatásra.

- Értékelése szerint milyen eredményeket sikerült eléri a közfoglalkoztatás terén? Beváltotta a reményeiket ez a program?

- A Belügyminisztérium 2011 nyarán kapta feladatul, hogy dolgozza ki az erre vonatkozó projektet, és tegye lehetővé, hogy életerős, egészséges emberek ne segélyből tengődjenek, hanem hasznos tevékenységet folytassanak. Tavaly a kormány 138 milliárd forintot biztosított arra, hogy ezt a munkát elvégezzük. Éves viszonylatban több mint kétszázezer embert fogalakoztatunk, és előfordult, hogy az önkormányzatok közreműködésével egy időben százezren dolgoztak a program keretében. Csak értékteremtő munkát fogadunk el, amelynek egy része a Start munkaprogramhoz kapcsolódó mezőgazdasági termelő tevékenység. A másik terület az országos cégek munkájának elősegítése volt, amelyben az erdőgazdaságok, a MÁV, és a nem utolsó sorban a vízügyi igazgatóságok kaptak lehetőséget. Az, hogy a tavaszi árvizek során a belvíz nagyon hamar eltűnt, annak volt köszönhető, hogy a közfoglalkoztatottak megtisztították a vízelvezető csatornákat. Ez az értékteremtés akkor mutatkozott meg igazán, amikor a csapadék és a belvíz lakóépületeket veszélyeztetett, azonban csak keveseket kellett kitelepíteni házukból.

- Megkapta és elfogadta az úgynevezett izsáki ügyben készült rendőrségi jelentést. Később az esettel kapcsolatban olyan hírek láttak napvilágot, hogy az őrizetest agyonverő volt rendőrök felettesei más vallomás megtételére próbálták rávenni az ügy szemtanújaként számon tartott tiszthelyettest.

- Azt az ügyészség vizsgálja, hogy milyen körülmények vezettek a megítélésem szerint rendkívül súlyos bűncselekmény elkövetéséhez, és a bíróság dönt az ügyben. Az ORFK belső vizsgálata arról szól, hogy a volt rendőrök azóta felfüggesztett parancsnokai milyen munkát végeztek addig, amíg ez az esemény bekövetkezhetett. Egy elsődleges vizsgálati eredményt kaptam kézhez, és ez az eljárás mindaddig fel van függesztve, amíg a nyomozó ügyészség a kihallgatások során nem jut eredményre, hogy a parancsnoki felelősséget esetleg büntetőjogi értelemben is megfogalmazza.

- Van-e olyan eszköz a miniszter kezében, hogy többé ne fordulhasson elő ilyen esemény?

- Azt gondolom, hogy az ORFK és a minisztérium eddig is mindet megtett, hogy ne történhessen ilyesmi. Ami Izsákon történt, az a pályafutásom alatt nem fordult elő, a prevenció megfelelő volt, de sajnálatos módon vannak olyan esetek, amelyek ezeket a tragikus eseményeket előidézhetik. A felfüggesztett parancsnokok nagy valószínűséggel nem kerülnek vissza eredeti beosztásukba, de annak megállapítása, hogy az ügy érinthet-e más személyeket is, az ügyészség hatáskörébe tartozik.

- A hírek között szerepelt, hogy a rendőrség jelentős beruházással mobil sebességmérő eszközök beszerzéséről és fix telepítésű közlekedési ellenőrző pontok létesítéséről döntött. Valóban ez szükséges a közlekedés biztonságának javításához?

- Amikor országos rendőrfőkapitány lettem, nagyon sokan, évente egy-egy kisvárosnyi ember lelte halálát közlekedési balesetekben. Akkor megfogadtam, hogy lehetőségeimhez mérten mindent megteszek azért, hogy csökkenjen az ilyen értelmetlen halálesetek száma. Mindez összhangban van azzal az uniós elképzeléssel, hogy 2020-ra ez az érték lehetőleg nullára csökkenjen. Ennek egyik technikai feltétele az említett beszerzés. Ezzel a halálos közúti balesetek felét okozó gyorshajtókat, a tilos jelzésen áthaladó gépkocsikat ki lehet szűrni. Nagyobb lesz a biztonság a közutakon is.

- Milyen szerepet szán a Hatala József volt országos rendőrfőkapitány vezette Országos Bűnmegelőzési Tanácsnak?

- A bűnmegelőzéssel 1990-óta rendkívül sokat foglalkoztunk. A tanács már korábban létrejött, és olyan kiváló vezetői voltak, mint Gönczöl Katalin, de 2002 után a Belügyminisztériumtól az igazságügyi tárca hatáskörébe került. Elméleti munka zajlott, ami jórészt abban merült ki, hogy elkészülhettek tudós emberek hasznos tanulmányai. Úgy gondolom, hogy itt gyakorlati munkára is szükség van, és ez volt az oka, hogy a tanács visszakerült a belügyi tárca égisze alá. Kifejezetten örültem, amikor miniszterelnök úr Hatala Józsefet bízta meg a testület vezetésével, aki gyakorlati szakember, és erről az oldalról közelíti meg a bűnmegelőzés kérdését.

- A miniszterelnök javaslatára a közelmúltban érdemei elismeréseként a köztársasági elnök a legmagasabb tábornoki rendfokozatba, vezérezredessé léptette elő. Láthatjuk majd a négycsillagos váll-lappal díszített egyenruhában a belügyminisztert?

- Nyugállományú vezérezredessé léptettek elő, és civil belügyminiszterként látom el a hivatalomat. Azt kívánom, hogy soha ne legyen olyan helyzet az országban, hogy vezérezredesként kelljen megmutatkoznom.

(Magyar Nemzet)