Kísérleti jelleggel elindult a közmunkaprogram, bővült a rendőrség állománya, új nyugdíjszabályok léptek életbe és elindult az uzsorások elleni harc. Többek között ezekről a témákról és a tavalyi év tapasztalatairól kérdeztük Pintér Sándor belügyminisztert.

- Milyen szempontok alapján alakították ki az új nyugdíjszabályokat? Hogyan reagáltak a nyugállományban lévők, vannak-e olyanok, akik már jelezték visszatérési szándékukat?

- A fő prioritás egy működőképes, nagy tapasztalatokkal rendelkező rendőrség létrehozása volt, de figyelemmel kellett lenni a nagy társadalmi ellenérzésre is, amely a 35-40 éves nyugdíjasok irányában kialakult. Nem értette a társadalom, hogy miért kell eltartania munkaképes, erőtől duzzadó embereket, kiemelt, 200-300 ezer forintos nyugdíjjal. Az új nyugdíjszabályok januártól 1-jétől életbe léptek. Az eddigiek alapján annyit lehet csak látni, hogy hányan kísérlik meg a visszatérést, kik mentek el egészségügyi vizsgálatra, azaz összesen mennyien jelentkeztek a különféle beosztásokra. A változások leginkább kézzelfogható hatása, hogy kevesebb a nyugdíjat kérők száma. Tehát az a fluktuáció, ami a korábbi időszakban nagyon jelentős volt, csökkenő tendenciát mutat. Ne felejtsük el, odáig jutottunk, hogy a közel nyolcvanezres állományú rétegnél csaknem teljesen megszűnt az 50 éven felüli hivatásos állomány, az a nagy tudású, jelentős gyakorlattal rendelkező korosztály, aki át tudná adni a gyakorlati tapasztalatait a fiataloknak. Így sok esetben jelentős tudás veszett el a különböző területekről. A folyamat érezhetően lefékeződött, sokan maradnak, és nagyon bízom benne, hogy a következő időszakban ez még tovább folytatódik. Bevezetjük a nyugállomány előtti, úgynevezett rendelkezésre állási jogintézményt. Ezzel a mindenkori nyugdíj felső korhatárától számított öt év korkedvezmény továbbra is megmarad, és élni lehet a kedvezményes szolgálat lehetőségével is. Meghatározott egészségügyi állapot és korosztály felett az állomány tagjai kérhetik a könnyített szolgálatot. Az első számú vezetők most alakítják ki az ehhez szükséges szabályokat.

- Kísérleti jelleggel több kistérségben is elindult a közmunkaprogram. Hogyan segítheti a közfoglalkoztatás a jelenleg munka nélkül lévőket?

- A mintaprogramok megkezdésekor 595 ezer munkát kereső volt Magyarországon, és ezen felül van még egy réteg, aki nem keres munkát, de nem is dolgozik. Együttesen ez mintegy egy millió főt jelent. Ezt az arányt nem bírja el az ország gazdasága, különösen úgy nem, hogy közben ezeknek az embereknek meghatározott mértékű segélyt ad az állam. Úgy gondoltuk, lehetőséget kell nekik biztosítani a munkaerőpiacra való visszatérésre. Ehhez kapcsolódik az is, hogy aki régen nem dolgozott, egyre nehezebben tér vissza a piaci alapú tevékenységhez. Ezen szempontok miatt döntöttünk a közfoglalkoztatás beindítása mellett. Megfelelő módon karban kell tartani segítségre szoruló polgárainkat, hogy segélyek helyett fizetésből éljenek. Tudom, hogy a felajánlott fizetség sok kritikát kapott, de az összeg meghatározásánál szem előtt kellett tartanunk, hogy kevesebb legyen a minimálbérnél, mert különben elvonjuk a piactól a normál módon foglalkoztatottakat, és lényegesen többnek kell lennie, mint a segélynek, különben nem érdemes dolgozni. A közfoglalkoztatás 26 kistérségben mintaprogramokkal indult. Megnéztük, milyen logisztikai követelményeknek kell megfelelni ahhoz, hogy a kormányzati célkitűzésnek megfelelően kétszázezer embert foglalkoztathassunk 2012-ben. Bebizonyosodott, hogy nyolc órás munkaidőben érdemes dolgozni, a két-három-négy órás munkaerő-kihasználás nem megfelelő. Nagyon fontos szempont, hogy értékteremtő munkát várunk el mindenkitől. Ennek megfelelően normarendszert alakítunk ki minden egyes munkához, amelynek meg kell felelni ahhoz, hogy a közmunkát végző jogosult legyen az aznapi munkabérre. Hetente fizetünk, ami teljesen új rendszert jelent. Fizetünk a munkáért, és érdekeltté kívánjuk tenni a résztvevőket a minőségi feladatellátásban. A munkák egy részét az önkormányzatokon keresztül kívánjuk biztosítani. Szeretnénk elérni, hogy például a növénytermesztésből eredő javakat a szociális otthonokban, az iskolákban, napközi otthonokban vagy óvodákban megfelelő módon fel tudjuk használni.

- Mintegy 4000 fővel bővül rövid idő alatt a rendőrség állománya. Milyen jogi és gyakorlati lépések mentén halad a közbiztonság megerősítése?

- A közbiztonság erősítése elsősorban nem a rendőrállomány létszámának bővítésén alapul. A javuló közbiztonságnak egy egyre magasabbra ívelő folyamat eredményének kell lennie. A folyamatot – amikor még szinte kormányra sem léptünk – azzal indítottuk el, hogy a tulajdon elleni szabálysértések büntetését pénzbírságról elzárásra változtattuk. Az volt az alapelképzelés, hogy akinek nincs pénze vásárolni, azt hiába ítéljük pénzbüntetésre, hiszen csak úgy tudja teljesíteni, ha lop. Második lépés a három csapás törvényének a büntetőjogba való bevezetése volt. A következő lépés még mindig a jog területén történt, a szabálysértési törvény teljes áttekintésével. Erről decemberben szavazott a parlament. A törvényt teljesen új alapokra helyeztük, így megnyílt az út a keményebb és hatékonyabb rendőri fellépés előtt. A jegyzőktől visszavettük a rendőri felderítést, és elvettük az elbírálás jogát. Azok a Mark Twain regénybe illő liberális gondolatok, amik szerint a bűn elkövetése még nem tesz romlottá, „Te nem vagy gonosz, menj és javulj meg”, nem illenek a mi ars poeticánkba. A jogszabályi háttér megváltozásához tartozik még az új önkormányzati törvényben megjelenő önkormányzati rendészet fogalma. Akik az önkormányzati rendszerben a közbiztonságért tevékenykednek, a feladatuk mellé jogi hátteret is kapnak, így a tulajdon elleni szabálysértőket megállíthatják, elfoghatják. Az önkormányzati törvény elfogadása előtt erre nem volt lehetőség. Ezeket a jogi lépéseket követi csak a rendőri létszám megemelése. Fontos célkitűzésünk, hogy minden faluba jusson rendőr. A polgárőrségnek a megerősítése szintén jogi eszközökkel kezdődött. Így a polgárőr egy sor feladatot át tud majd vállalni a rendőrtől. Ki kell dolgozni az önkormányzati rendészek és a rendőrök együttműködésének módját, hogy tudják, kinek mi a feladatköre. Egyet azonban tisztázzunk: ez csak a központosított rendőrség felállításával és felügyeletével történhet. A polgárőrtörvényben megjelenik, hogy akik polgárőrként tevékenykednek, azoknak az Országos Polgárőr Szövetséghez kell tartozniuk. A rendőrség személyi állományának növelésével elérhetővé válik, hogy minden településen ott lehessen a körzeti megbízott.

- Hogyan áll az uzsorások ellen meghirdetett harc? Egyáltalán, milyen bűncselekmény minősül uzsorának?

- A büntetőtörvénykönyv pontosan meghatározza, hogy mi az uzsora bűncselekménye, az ezt elkövető ellen jár el a rendőrség. Ezt a területet nagyon intenzív rendőri felderítési tevékenység jellemzi, amelynek hónapról hónapra nyomon követjük az eredményeit. Az adatok tükrében jól látszik, hogy óriási erőfeszítéseket tesz a rendőrség. Sajnos az is jól látható, hogy sok esetben milyen meggondolatlan szerződéseket köt a lakosság, akit számtalan módon próbál kihasználni a bűnözői réteg.

- Ha már a bajba jutottaknál tartunk, hogyan kívánják rendezni a hajléktalankérdést? Milyen lépések történtek a fedél nélküliek téli elszállásolására?

- A célkitűzés az, hogy a főváros és a nagyvárosok lakossága hétköznapi nyugalmát és a biztonságot se hajléktalanok által elkövetett bűncselekmények, se az általuk előidézett egészségügyi kockázatok ne tegyék tönkre. El kell érni, hogy a játszótérre nyugodtan el lehessen menni anélkül, hogy hajléktalanok által otthagyott lomokat és ürüléket találna az ember. Ehhez megteremtettük a szociális hátteret. Négy új hajléktalanszálló lesz a fővárosban, amelyeknek az építésébe egyébként közfoglalkoztatottakat és hajléktalanokat is bevontunk. Tavaly kettőt átadtunk, közel ezer hajléktalannak biztosítunk újabb helyeket a fővárosban. A befogadó állomásokon lesz egészségügyi szolgálat, tisztálkodó helyiség, ahol a problémákat meg lehet oldani. Bebizonyosodott, hogy a hajléktalanok sok esetben egymás sérelmére is rablásokat, testi sértéseket követnek el, a Csepel-szigeti események pedig megmutatták, hogy emberölés is történhet. Én bizony a rend fenntartása érdekében rendőrt is telepítek ezekre az állomásokra. Ha nincs rendbontás, a rendőrnek nem lesz dolga. Ha pedig megtörténik, akkor a rendőr a hatályos törvények szerint el fog járni. Az ez ellen tiltakozók pedig döntsék el, mi a jobb: mínusz húsz fokban kint vagy egy szociálisan, egészségügyileg és rendészeti szempontból is megfelelő, fűtött helyen aludni.

- Az új önkormányzati törvény többletjogokat ad a polgármestereknek. Mit kívánnak ezzel elérni?

- Nincs ebben semmi különleges. Ha valaki választott polgármester, óriási legitimációval rendelkezik, hiszen a nép közvetlenül választotta meg. Ennek megfelelően lehetőséget is kell neki biztosítani, hogy a jegyzőre, a hivatalra hatást gyakorolhasson. Az önkormányzati törvény közel ezer módosító indítvány után alakult ki, teljesen egyetértek a koncepciójával.

- A Nemzetbiztonsági Bizottság még 2010-ben vizsgálat lefolytatását kérte Öntől a korábbi Nemzetbiztonsági Hivatal működésére vonatkozóan. Milyen eredménnyel zárult a vizsgálat?

- A Nemzetbiztonsági Hivatalt átalakítottuk, Alkotmányvédelmi Hivatalként működik tovább. Megvizsgáltuk a korábbi időszakok gyakorlatát, ennek következtében büntetőjogi eljárás folyik egy régebbi vezetője ellen, aki előzetes letartóztatásban van. Ez is azt mutatja, hogy bizonyos hiányosságok elérték a büntetőtörvénykönyv szintjét. A törvénytelen módon folytatott tevékenységeket felül kell vizsgálni. Jelen pillanatban nyílt, de titkosított eljárások folynak, amelyek az ország nemzetbiztonsági érdekei miatt csak a bíróság döntése után kapnak nyilvánosságot.

(Közszolgálat magazin)